Az ősszel ismét napirendre tűzhetik a Fidesz kizárását a Néppártból

Illegális a menekülteknek segíteni a „Stop, Soros!” törvény értelmében – hívja fel Orbán Magyarországára a figyelmet a CNN hazánkkal foglalkozó cikke és videóhíre. Bizonytalanná tette a civil szervezetek működését a kormány most elfogadott törvénye, amely bünteti azokat, akik papírok nélkül érkezőknek, illetve menedékkérőknek segítenek.

A Helsinki Bizottság értékelése szerint az emberjogi szervezetek alaptevékenységét akadályozó törvényt fogadott el a fideszes többség úgy, hogy nem várta meg a Velencei Bizottság és az Európa Tanács pénteken esedékes, erre vonatkozó jelentését, illetve tanácsait. Az Amnesty International európai igazgatója szégyenletesnek tartja, hogy épp a menekültek világnapján fogadta el a kormány a törvényt, amely ellen minden eszközt bevetve a jövőben is tiltakozni fog a nemzetközi jogvédő szervezet. A cikk foglalkozik a most Berlinbe költöző Open Society/Nyitott Társadalom Alapítvánnyal is, amely a magyarországi politikai elnyomásra és a működését akadályozó törvényekre való hivatkozással indokolta távozását, kiemelve, hogy a szőlőhazájából űzte el a kormány Soros Györgyöt.

A cikkbe ágyazott videó anyag többlet információkat ad az olvasónak azzal, hogy Orbán Viktor Janus-arcát mutatja be, azt az embert, aki az oroszok legádázabb ellenségéből az elmúlt három évtized alatt Putyin egyik leghűségesebb szövetségese lett. Informatív animációval érzékelteti, miként távolodik el Magyarország az nyugati civilizációtól és az Európai Uniótól és vált ismét orosz befolyási övezetté.

Újságíró és egyetemi professzor ismerteti a központosított médiarendszert, az oligarchatársadalom kiépítését és azt, hogy az autokrata vezetési modell miként halad a keleti társadalmak diktatórikus rendszere felé.

A BBC is vezető hírek között hozta a Stop Soros törvényt rögtön az elfogadása után, kiemelve, hogy akár egy évre is börtönbe zárhatják azt, aki segíti a menekülteket. Felhívja a figyelmet arra is, hogy órákkal azok után fogadta el a fideszes többség a jogszabályt, hogy az Európai Unió megvitatta az új migrációs törvényt. Arra az ellentmondásra is utal, hogy miközben a magyar kormány nemzetbiztonsági kérdésként kezeli a menekültügyet, aközben a nemzetközi közvélemény súlyos kritikákkal illette. A Velencei Bizottság péntekre várható jelentéséről illetékesek kiszivárogtatták a brit közszolgálati hírügynökségnek, hogy a törvény egyik problémája: nemcsak az illegális menekültekkel foglalkozókat lehet büntetni közvetlenül a törvény álcája alatt. A jogszabály egyik passzusa szembemegy az egységes uniós törekvésekkel, mert ezentúl – legalábbis a törvény betűje szerint – idegeneket betelepíteni Magyarországra nem lehet. Három éve 177 ezer menekült kért letelepedési engedélyt, s csak pár száz kapott. Tavaly pedig a kérelmek száma 3200 alá csökkent.

A Human Rigths Watch az Európai Néppárt Varsóban és Münchenben tartott találkozóját vesézi ki, s megállapítja, hogy míg a lengyeleket súlyosan megdorgálták átalakított igazságügyi rendszere miatt, addig Magyarországot nem, és nem vetődött fel a néppártból való kizárása sem. A néppárti többség szemet huny a Fidesz-rendszer visszásságai felett. Előbbinek az az oka, hogy a lengyel kormányzó párt nem tagja az uniós Néppártnak, a magyar párttagságra viszont szükség van. Holott mindkét találkozó mércéje lehetett volna annak, tartja-e magát alapértékeihez az Európai Néppárt. Ugyanakkor kiderült: a Kereszténydemokrata Pártból, a finnektől és a hollandoktól is érkezett olyan kisebbségi vélemény, hogy egyrészt ki kellene zárni a Fideszt a Néppártból, másrészt komolyan figyelmeztették Orbánt, hogy átlépett egy bizonyos határt. Mindezt a finn néppárti képviselő a novemberben esedékes találkozón készül felvetni Helsinkiben.

A Human Rights Watch szerint az Európai Néppárt is mérföldkőhöz érkezett: ha szemet huny a magyar problémák felett, akkor a néppárti tagságra jövőre pályázó Lengyelországnak is el kell néznie, hogy lebontja a demokratikus alapértékeket. Akkor viszont már egy másik Néppártról beszélünk, amely sötétebb korszakba lép és korántsem lesz demokratikus. A másik út: szankcionálják a renitens magyarokat és lengyeleket. 

A The New York Times is foglalkozik ismét hazánkkal, de ezúttal az ingatlanrovatban a budapesti luxusházak és albérletek világát mutatja be. Egyre nagyobb ugyanis az igény az ilyen típusú ingatlanok iránt, egyrészt a kiváló, alacsony kamatozású hitellehetőségek, másrészt az 5%-os áfa miatt. A vevők és bérlők zömében külföldiek: Izraelből, Katarból, az Arab Emirátusokból, Spanyolországból, Olaszországból; a legtöbben Kínából érkeznek.