Az eddiginél szorosabb együttműködést szorgalmaz az EU a kibervédelemben
Az orosz, kínai és észak-koreai rosszindulatú kibertámadásokra hathatós választ kell adni. Létre kell hozni egy gyorsreagálású csoportot, amely válaszolni tud a kibertámadásokra. Fenn kell tartani a stratégiai kapcsolatot az unió és a NATO között.
Az újfajta, hibrid (azaz államok vagy egyéb szereplők nyílt katonai akciók nélkül folytatott befolyásolási műveletei miatti) fenyegetettség okán elengedhetetlen, hogy megerősítsük az EU kibervédelmét, fogalmaztak a képviselők szerdán. Ehhez egy gyorsreagálású csoport felállítására és szorosabb NATO-együttműködésre van szükség.
A 476 szavazattal, 151 ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett elfogadott kibervédelmi állásfoglalás megállapítja: Oroszország, Kína és Észak-Korea, de egyéb, nem állami szereplők is rosszindulatú kibertámadást intéztek kulcsfontosságú uniós infrastruktúrák ellen, kiberkémkedési műveletekkel céloztak és tömegesen figyeltek meg uniós polgárokat, hamis információs kampányokat és zsarolóvírusos támadásokat folytattak az Unióban (utóbbira példa a Wannacry vagy a NonPetya vírus).
A képviselők kiemelik: a sokféle, egységet nem alkotó európai védelmi stratégia és képesség védtelenné teszi az uniót a kibertámadásokkal szemben. Ezért sürgetik a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább haderejük együttműködési képességeit és uniós szinten működjenek együtt a NATO-val és egyéb partnerekkel. Ehhez több közös szimulációs kibergyakorlatra, katonatiszteknek szervezett tanfolyamokra, kiberkriminalisztikai szakértők felvételére, és az uniós katonai missziók és műveletek kibervédelmi szaktudásának fokozására van szükség.
A képviselők üdvözölték az állandó strukturált együttműködés keretében elindított két kiberprojektet: egy kiberincidensekkel kapcsolatos információkat megosztó platformot és kibervédelmi gyorsreagálású csoportokat. Reményeik szerint mindez az európai kibervédelmi gyorsreagálású csoport létrehozását eredményezi majd, amelynek feladata a koordináció mellett az Uniót érintő kibertámadások észlelése és kivédése lenne.
EU–NATO-kapcsolatok
Egy másik, az Unió és a NATO közötti kapcsolatról szóló, 411 szavazattal 182 ellenszavazat és 57 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők hangsúlyozzák, hogy egyik nemzetközi szervezet sem rendelkezik a hagyományos veszélyforrások helyett egyre inkább hibrid jellegű, újfajta biztonsági kockázatok kezelésére alkalmas, teljeskörű eszköztárral.
A képviselők szerint a kibervédelmi együttműködésen túl elsősorban stratégiai kommunikációra, alapos helyzetismeretre, a titkos információk megosztására, és a szabálytalan bevándorlás megállítására van szükség. Az EU–NATO stratégiai párbeszédnek ezen kívül a katonai személyzet és eszközök Unión belüli gyors mozgatásának útjában álló akadályok felszámolásával is foglalkoznia kellene.
Urmas Praet (ALDE, Észtország), kibervédelem-jelentéstevő: „Egy sikeres kibertámadás atombombát csinálhat az atomerőműből, vagy káoszt kelthet egy kórházban, veszélybe sodorva a betegek életét. A tagállamok, az EU és a NATO közti együttműködés erősítése révén meg kell erősítenünk kibervédelmi képességeinket ahhoz, hogy védekezni tudjunk az ilyen jellegű fenyegetések ellen.”
Ioan Mircea Pascu (S&D, Románia), EU-NATO kapcsolatok jelentéstevője: „A Krím-félsziget 2014-i elfoglalása óta az EU és a NATO együttműködésének üteme gyorsult, területe pedig kiterjedt. Mára nem kevesebb mint 74 közös akcióról beszélhetünk. A hibrid fenyegetések ellenőrzése, ellenlépések a kibertámadások ellen, az ellenállóképesség fokozása, a terrorizmus elleni harc, a különböző missziók és műveletek közötti együttműködés javítása, valamint a katonai egységek mobilitásának fokozása terén lehet még fejleszteni az együttműködést.”
Az elfogadott szövegek itt lesznek elérhetők (2018.6.13.)
A plenáris viták felvételről (2018.6.12.)
Interjú a kibervédelmi téma jelentéstevőjével, Urmas Paettel
EP tanulmány a közös védelmi- és biztonságpolitika kibervonatkozásairól (angolul)
EP kutatószolgálat háttere az EU-NATO együttműködésről (angolul)
