A demokráciaellenesség ára az EU-pénzek csökkentése

A bírósági rendszer változtatásai Lengyel- és Magyarországon fenyegetik az igazságszolgáltatás függetlenségét, és ennek a járványnak a terjedése alááshatja a demokráciát az Európai Unióban – ezt állítja az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata, amely jelenleg éppen felülvizsgálja lengyel tagszervezetének a tagsági jogosultságát, miután a lengyel vezetés erősebb állami ellenőrzés alá helyezte a bíróságokat. Minderről a Reuters hírügynökség számol be, és a cikk a The New York Times weboldalán is olvasható.

A tudósítás szerint a magyar tagszervezet – amely az Országos Bírói Tanács – az európai ernyőszervezet fellépését kérte annak nyomán, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök olyan összetételű közigazgatási bíróságok felállítását javasolta, ami a kritikusok szerint növelni fogja a bírókra nehezedő politikai nyomást.

„A lengyel és a magyar betegség továbbterjedhet a szomszédos országokra, és ki tudja, nem éri-e el Európa többi részét is” – fogalmazott a Reutersnek adott nyilatkozatában az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának az új elnöke, a holland Kees Sterk.

A cikk emlékeztet arra, hogy az Európai Unió a támogatások visszatartásával fenyegette meg Varsót arra az esetre, ha nem fogja vissza a tömbön belül antidemokratikusnak tekintett politikai irányvonalát.

Kees Sterk szerint Romániában a jogállamiság helyzete a lengyel- és magyarországinál „csak egy fokkal kevésbé aggasztó, de korántsem megnyugtató”. A bíróságok – tette hozzá – uniószerte nagyobb nyomásnak vannak kitéve a populista hullám közepette.

A Politico című amerikai lap európai kiadása a vasárnapi szlovéniai választások előtt a legfőbb esélyesről, Janez Janšáról közöl terjedelmes portrét, kiemelve azt, hogy a politikus Orbán Viktor módszereit igyekszik alkalmazni, és elítéli az Európai Unió migrációs politikáját.

„Liberális disszidens volt a kommunizmus alatt, de olyan konzervatív vezetővé alakult át, aki kirohanásokat intéz Brüsszel ellen a migráció ügyében” – fogalmaz a Politico, és hozzáteszi: az 59 éves Janša nem csupán a magyar miniszterelnök politikai eszköztárából kölcsönöz, hanem tényleges segítséget is kapott Orbántól a kampány során. A magyar miniszterelnök együtt lépett fel vele egyik kampánygyűlésén. A politikus, akinek a pártja, miként a Fidesz is, az Európai Néppárt tagpártja, kommunistaellenes múltjára hivatkozik, és migránsmentes jövőt ígér a 2 milliós országnak, a „sötét erők” legyőzése révén.

A Politico cikke megszólaltatja Ali Žerdin szlovén újságírót, aki szerint Jansa győzelme esetén egy kicsit megváltozhat az ország eddigi EU-párti orientációja, de nem nagyon, mert Jansa olyan „eklektikus” politikus, aki azért hűséges maradt Angela Merkelhez és az ő német kereszténydemokratáihoz.

Sebastian Kurznak világossá kell tennie, hogy Európa-pártinak mondott kormánya nem ócsárolja az EU-t – írja kommentárjában a Der Standard című, liberális szemléletű bécsi lap. A szerző úgy véli, erre azért van szükség, mert a jobbközép, néppárti kancellár szerinte eddig túl erőtlenül reagált helyettesének és koalíciós partnerének, a szélsőjobboldali Szabadságpártot vezető Heinz-Christian Strachénak arra a kijelentésére, amely szerint nem jó dolog az, hogy szlovák, magyar és román gondozók, ápolók tízezrei dolgoznak Ausztriában. A Der Standard kommentátora felhívja a figyelmet egyfelől arra, hogy e kétségkívül rosszul fizetett munkaerő hiányában Ausztriában összeomlana az ápolói-gondozói rendszer, másfelől pedig hogy a szabad költözés és munkavállalás joga az unión belül alapvető jognak számít. Miközben Strache rendszeresen szidalmazza, a legkülönfélébb visszásságokért felelőssé teszi az uniót, és abban csak a rosszat látja meg, Kurz eddig csak annyit mondott Strache legutóbbi szavaira, hogy a felvetés „nem része a kormányprogramnak”, ami a Der Standard szerint kevés, ennél egyértelműbben kell fogalmazni, különös tekintettel arra, hogy Ausztria július elsején átveszi az unió soros elnöki tisztségét Bulgáriától. 

A Der Spiegel című német hírmagazin arról közöl részletes írást, hogy Olaszországban nagy valószínűséggel tényleg hatalomra kerülnek a populisták, és ha valóra is váltják kormányprogramjukat, akkor súlyos válságba taszíthatják az Európai Uniót. Az EU-intézmények vezető politikusai azonban – írja a Der Spiegel – lehetőség szerint teljes hallgatásba burkolóznak, nem akarnak olyan nyilatkozatokat tenni, amivel azt a látszatot keltenék, hogy beavatkoznak Itália belügyeibe, el akarják kerülni, hogy olajat öntsenek a tűzre. Különösen kényes a helyzete az olasz Antonio Tajaninak, az Európai Parlament elnökének, de egyébként a különböző uniós tagállamok is feltűnően tartózkodnak az itáliai fejlemények kommentálásától a német hetilap szerint.