A régészet napján: szerepek, sorsok, életek – az ezerarcú ember

Az idén is meghirdette a régészet napját a Magyar Régész Szövetség: május utolsó szombatján, 26-án az ország húsznál több városában várják egyedülálló programok az érdeklődőket. Ez alkalommal a múlt híres és kevésbé híres alakjainak személyes élettörténete áll a rendezvények középpontjában – természetesen szigorúan régészeti szempontok alapján. A témakör: „Szerepek, sorsok, életek: az ezerarcú ember".

A Magyar Régész Szövetség honlapján megjelent tájékoztató aláhúzza, hogy modern nyugati kultúránkban rendkívül nagy szerepet kap az egyes ember, az egyéniség. Önmagunkat teljesen egyedinek, egyszerinek és megismételhetetlennek tartjuk, figyelmünk középpontjában szinte folyamatosan saját magunk szellemi és anyagi fejlődése, céljaink és vágyaink elérése – önmagunk „megvalósítása” áll. Folyamatosan kommunikálunk – azaz megosztjuk egymással élményeinket, véleményünket, és szünet nélkül várjuk a környezetünkből szubjektív valóságunk visszaigazolását. Tetteinkkel, alkotásainkkal igyekszünk tudásunkat, rátermettségünket és kiválóságunkat bizonyítani, hatni egymásra.

Így volt-e ez a múltban is? – A legújabb bioarchaeológiai, genetikai és izotópkémiai vizsgálatoknak köszönhetően ma már lehetőségünk nyílik egy-egy konkrét személy élettörténetének megismerésére az egészen korai időszakokból. A művészi ábrázolások, írásos emlékek, antropológiai adatok stb. bevonásával kutathatjuk a különféle kultúrák közösségein belüli nemi, gazdasági, társadalmi vagy rituális szerepeket, az adott korszakok ideáljait és eszményképeit. Készítés-technikai és kísérleti régészeti elemzések segítségével a különböző foglalkozásokat űzők nyomába eredhetünk, a táplálkozás, az életmód és az életkörülmények rekonstrukciójának segítségével pedig bele is képzelhetjük magunkat a több száz vagy ezer évvel ezelőtt élt emberek szerepébe – olvasható a régészet napi beharangozóban.

Az idén azt vizsgáljuk majd, hogy mit tud a régészet feltárni az egyéni sorsokból. Megragadhatók-e a régészet eszközeivel a régészeti korok hősei, kiemelkedő személyiségei, a feltárásaink során megismert egyes emberek különleges vagy átlagos társadalmi szerepei? Ismerünk-e neveket és arcokat, el tudjuk-e mesélni történeteiket? Milyen életutakat, személyiségeket tárnak fel a történeti vagy régészeti adatok? Mit árulnak el a tárgyak egykori használóikról? Hogyan formálták az egyének a társadalmat és milyen szerepet játszottak a közösségek egészének életében? Milyen értékeknek, elvárásoknak és ideáloknak kellett megfelelniük? Egy-egy korszak kiemelkedő személyiségei hogyan testesítették meg ezeket a normákat? Mi volt a „hős” szerepe egy-egy közösségben?

Az egyéniségek régészete természetesen nem létezhet a régészet nagy egyéniségei nélkül – éppen ezért a (magyar) régészet nagy alakjainak, híres személyiségeinek (gyűjtők, tudósok, tanárok, iskolateremtő kutatók) élettörténetét bemutató előadások is helyet kaptak a programok között.

A régészet napi programokban cselekvő módon részt vevő múzeumok, örökségvédelmi intézmények és egyetemi régészeti tanszékek – miként az előző években – színes kínálattal fogadják az érdeklődőket az ország számos pontján. Néhány intézményben már május 25-én, pénteken is lesznek a régészet napjához kapcsolódó foglalkozások, 26-án, szombaton pedig számos helyen megnyílnak az előadótermek és raktárak. Az idén először a fővárosi intézmények összefogásával a Magyar Tudományos Akadémia új épületében (nem messze a Művészetek Palotájától) közös, tudományos fesztivált rendeznek. A programözönben részt vevő helységek: Békéscsaba, Budapest, Dunaújváros, Eger, Hatvan, Kalocsa, Kecskemét, Kisvárda, Kőszeg, Makó, Miskolc, Nyíregyháza, Pápa, Pécs, Ráckeve, Salgótarján, Sátoraljaújhely, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szentes, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Vác, Veszprém, Zalaegerszeg.

A szerk. megj.: Sajnálatos, hogy ez alkalommal Győr-Moson-Sopron megyei múzeumok, kutatóhelyek nem szerepelnek programmal a régészet napján, holott az utóbbi időszakban a nagy nyilvánosság előtt végzett látványos régészeti munkák eredményeképpen minden bizonnyal lenne mit bemutatniuk a nagyközönségnek.

Az egyes intézmények programjai ezen az oldalon elérhetők.

Az idei régészet napja szervezői: Huszár Zsófia informatikus; Király Ágnes régész, a Magyar Régész Szövetség elnökségének tagja; dr. Kulcsár Gabriella régész, a Magyar Régész Szövetség elnökségének tagja; Mag Hella művészettörténész, régész; dr. V. Szabó Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke; Szabó Orsolya régész; dr. Zatykó Csilla, a Magyar Régész Szövetség alelnöke.