Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2024. május 17. Az év 138. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739420. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az újságíró archívumából: Álmában csenget egy picit?

Az újságíró archívumából: Álmában csenget egy picit?
Kulcsár László

A kérdésre legföljebb kérdéssel válaszolhatnánk: a József Attila-i villamos-e, vagy inkább a vezetője? És egyáltalán: él-e, hal-e harminchat esztendő után az egykor különösen népszerű Új-Tükör című hetilap (1982. május 2.) számára írt drezdai riportom főszereplője, az Elba-parti nagyváros egyik jellegzetes alakja, akit egykoron legalább annyian ismertek fogorvosként, mint a gyönyörűséges Szász-Svájc romantikus útvonalán közlekedő villamos vezetőjeként.   

Remízként otthon egy üve­ges szekrényt használ dr. Günther Walter drezdai fog­orvos, egészségügyi tanácsos. Más „rendes” fogorvos ilyen helyen a fúróit, vésőit, fo­góit, amalgámos tégelyeit tá­rolná, ő viszont saját készí­tésű, működő villamos sze­relvényeit sorakoztatta fel a csillogó polcokon. Gyémánthegyű fúróval fölérő kincs­ként mutogatja hobbija be­cses példányait, az első, lófo­gatú „villamoskocsit”, amely 1872-ben indult először útjá­ra az Elba-parti nagyváros­ban. Jó évtizeddel később je­lent meg ugyanitt a vetélytárs, a gázüzemű „villamos”.

„Ez az ötablakos, nyitott peronú, tartályaiban városi gázt hordozó kocsi egy-egy feltöltéssel hat-nyolc kilomé­teres utat tett meg” – magyarázza Walter doktor.

Drezdában 1900 nyarán helyezték üzembe az első igazi villamost: annak már áramszedője is volt. Egy kis ideig még megpróbáltak ver­senyt ügetni fürge és csilin­gelő társukkal a lovacskák, aztán föladták a küzdelmet; velük együtt kivonták a for­galomból a gázpalackos ko­csikat is – győzött a kor­szerű technika. A Drezdai Közlekedési Múzeumon kívül csak dr. Walter és még néhány gyűjtő, modellező birtokában vannak meg ezek a technikatörténeti ritkaságok. Mi több, Walter doktor példányai még azokat is fölülmúlják, miután többségük fogprotézis-hulladékból készült. !

„Nagyapám, apám is fogorvos volt, a család engem is annak szánt – meséli –, annak ellenére, hogy kissrác korom óta szinte megszállottként foglalkozom a villamosközlekedés történetével. Az itteni közlekedési múzeum pártoló támogatásával működik a városi helyi közlekedés fejlődését kutató szakcsoportunk. Hozzám hasonlóan szabad idejében még sok száz társam hódol eme szenvedélyének szerte az NDK- ban.”

Villamosvezető fogorvos viszont csak egy van az országban: dr. Günther Walter. Miközben irattárcájából előveszi jogosítványát, felesége kiemeli a szekrényből a főorvos férj sötétszürke egyenruháját, sapkáját, hogy bizonyítsa: 12 év óta több-kevesebb rendszerességgel a fehér köpenyt fölcseréli az uniformissal. Aztán fénykép- felvételeket mutat: munka közben, a villamoson készültek De micsoda kocsikon! Irigylésre méltó, pompás, „oldtimerek”: keskeny vágányú, nyitott peronú, nosztalgiát ébresztgető kocsik, a városi villamosközlekedés (h)őskorából!

Az egyik, majd hat évtizeddel ezelőtt készült kocsira mutat az orvos: „Ezzel járok a legszívesebben Bad Schandauból indulva a lichtenhaini vízesésig közlekedik. Ez a Kirnitzsch-völgyi pálya, nyolc kilométer hosszan vezet a Szász-Svájc egyik legszebb szakaszán át” – mondja nem kis büszkeséggel. Némi fenntartással fogadom az imént hallottakat, annál is inkább, mert a fényképen jól látható a felirat: Niedersedlitz–Lockwitz–Kreischa. E három helység pedig legalább olyan távol fekszik Bad Schandautól, mint mondjuk Székesfehérvár Budapesttől. Walter doktor nem késlekedik a magyarázattal:

„Hagyománytiszteletből hagytuk meg rajta az eredeti járatjelzést. A Bautzeni Vagongyárban készült kocsit a drezdai és a schandaui közlekedési vállalat dolgozóival közösen restauráltuk, mi, a közlekedési modellező szakcsoport tagjai.

A lakkfestéket jómagam kevertem ki: pontosan olyan piros és krémszínű, mint az eredeti volt. Ha netán valamikor újra kellene festeni ezt a műemlékvédelem alatt álló villamoskocsit, a garázsomban van még néhány doboz akkori keverésű festék ...”

Mit szólnak a páciensei az osztályvezető főorvos e különleges szenvedélyéhez? „Nem lehet, és nem is akartam titokban tartani – mondja dr. Walter. – Nem egy betegemmel találkoztam már vezetés közben. Kicsit furcsán néztek rám, sőt az asszisztensnőmet is fölhívták telefonon: büntetésben van a doktor úr, hogy villamost vezet? A nővér nevetve válaszolt az érdeklődőknek: az lenne csak az igazi büntetés a főorvos úrnak, ha eltiltanák a villamosvezetéstől!”

(E cikk megjelenése utáni percekben telefonon közölte szerkesztőségünkkel egy drezdai olvasónk, hogy a köztiszteletnek és közszeretetnek örvendett  dr. Günther Walter egészségügyi tanácsos 2010-ben elhunyt.)