Dübörög a magyar útlevél- és vízumbotrány – titkosítás és titkolózás

Nyilvánvaló a kockázat, amikor olyanok jönnek az Egyesült Államokba, akiknek megvan az okuk személyes adataik eltitkolására – fogalmazott az amerikai Belbiztonsági Minisztérium volt területi illetékese, Stewart Baker a The Washington Post szombati számában. Hozzátette, tapasztalatuk szerint ukránok és oroszok Magyarországon keresztül érkezhetnek Amerikába hamis vízummal – lehetnek ők drogkereskedők vagy éppen terroristák, akik az «iszlám államhoz» vagy az Al-Kaidához tartoznak.

Rajtuk kívül szóba jöhetnek illegális bevándorlók is, akárcsak az Amerikából kiutasított orosz diplomaták, akik Ukrajnában szerzik be a szükséges vízumot a magyarok közvetítésével. Az amerikai minisztérium feltételezése szerint ezek az állampolgárok a magyar honosítási programnak köszönhetően juthatnak illegálisan vízumhoz, hisz’ a program megengedi, hogy határon túli magyarok állampolgárságot szerezzenek állandó magyarországi tartózkodás nélkül is, és azzal uniós állampolgárokként könnyen vízumhoz jutnak. Több mint félmillió új állampolgára lett így Magyarországnak, s az amerikai minisztériumi szakértők szerint ők adják el saját adataikat a bűnözőknek, akik továbbpörgetik az üzletet. A Trump és Orbán közt kialakulóban lévő ideológiai rokonság és elvbarátság most töredezőben a mindkettejükre jellemző migránsozás miatt.

Taylor Houlton, az amerikai belbiztonsági minisztérium szóvivője az ügy titkosítására való hivatkozással nem kommentálta azt az értesülést, hogy októberben és a múlt hónapban is kérték a magyar hatóságokat a program ellenőrzésére, s nem derült ki az sem, hogy eleget tett-e a kérésnek a magyar kormány. Benjamin Cardin szenátor nemrég figyelmeztette az amerikai külügy európai osztályának vezetőjét, Wess Mitchellt a helyzet súlyosságára, aki ezzel egyetértett, ugyanakkor az ország szuverenitásának elvére utalt válaszában.

Balogh Éva, a Yale egykori történelem professzora a The Washington Postnak elmondta, hogy Orbán igyekezete a minél szorosabb amerikai kapcsolat kiépítésére most egy időre egészen biztos elakadt. Szörnyűek voltak eddig is a magyar–amerikai kapcsolatok, de Trump másfél éves elnöksége alatt sem változott semmit ez a helyzet.

A magyar kormányfő izraeli látogatása elé jól időzített lépésről számol be számos külföldi sajtótermék, amely szerint három visegrádi ország tiltakozik az Európai Unió döntése ellen, amelyben elítélték Trumpot, amiért Washington fővárosnak nyilvánította Jeruzsálemet. Erről az izraeli média – a többi között az izraeli nemzeti hírek, az Israel National News (és amerikai is) például a Trumphoz közelálló, radikális jobboldali Breitbart News is empatikusan ír. Utóbbi kiemeli, hogy az uniós felterjesztő, Emmanuel Macron francia elnök célja az volt, hogy kellemetlen helyzetbe hozza és izolálja nemzetközileg az amerikai elnököt, de terve nem sikerült. A magyar kormány igyekszik jó viszonyt ápolni Benjamin Netanjahuval, a románok és a csehek pedig hamarosan átköltöztetik nagykövetségüket Jeruzsálembe.

Eközben a Jewish Telegraphic Agency arról számol be, hogy elítélte a Palesztin Hatóság Magyarországot, Romániát és Csehországot, mert blokkolta a Trump intézkedését bíráló uniós határozatot. Az időzítés azért is kiváló, mert Izrael Állam alapításának 70. születésnapját épp most ünnepli. Izrael nem mellesleg az Eurovízió kapcsán is a figyelem középpontjába került a hétvégén, miután a dalverseny győztese Netta Barzilai izraeli énekes lett.

Ez a Times of Israel szerint több, mint üzenet értékű, miután a gratulációkat fogadó beszédében a győztes úgy fogalmazott, „köszönöm a zsűrinek, hogy értékelésével ünnepli a diverzitást, sőt hozzátette, legközelebb Jeruzsálemben találkozunk”. Egyébként 50 – kérdés persze, miért nem 70 – amerikai motoros Harley Davidsonon robogott át Tel Avivból Jeruzsálembe, a lehető legszimbolikusabb parádét celebrálva. Az esemény az Israel Project kampánya.

A New York-i zsidó lap, a The Algemeiner pedig a 70. évforduló kapcsán elemzi, megosztottak az európaiak Jeruzsálem fővárossá nyilvánítása kérdésében, s talán ezzel van összefüggésben, hogy a 86 meghívott vendég közül csak 40 országból jelezték részvételüket az amerikai nagykövetség megnyitásán, köztük van Magyarország, Románia, Csehország. Ezzel szemben különféle okokra hivatkozva lemondta a részvételt Németország, Oroszország, de például Lengyelország, Írország és Svédország is.

„Hihetetlenül elbűvöltek a Magyarországon megismert fiatal zenei tehetségek, és bízom abban, hogy más országokban is meg tudjuk teremteni ezt a magyar tehetségkutató versenyt, hogy még több zenerajongót nevelhessünk ki” – fogalmazott Plácido Domingo, miután beszállt a Virtuózok versenyébe és tulajdonjogot szerzett a brit alapítású Virtuosos Holding Kft.-be. A spanyol operaénekes, aki jelenleg szerzett a Los Angeles-i Opera főigazgatója, lelkes promóciójáról nem csak Budapesten adnak hírt, hanem Amerika-szerte a Reuters tudósítása alapján, így például a The Washington Postban épp úgy, mint a ThePeninsulaQatar zenei rovatában. A tavalyi győztes, a 12 éves Amira, aki anyai ágon magyar, apai részről egyiptomi származású a New York-i Carnegie Hallban is felléphetett a verseny presztízsének köszönhetően. Hozzáteszem: négyévesen kezdett el hegedülni. 

A Jobbik elnökválasztásának eredményét igyekszik értelmezni az osztrák Kurier, amely szerint Sneider vezetésével folytatódik a párt Vona által megkezdett centrumpolitizálása, sőt feltehetően még mérsékeltebb hangnemet fog megütni. Ugyanakkor Toroczkai, meghirdetve a radikalizálódást, a pártot kettészakíthatja.  

A Die Presse Orbán Viktor első kormányfői beszédéből arra következtetett, hogy a felvázolt újabb 12 évben végleg búcsút inthet Magyarország a liberalizmusnak, s egy új típusú, keresztény-demokrácia fog kiépülni. S hogy a negyedszerre megválasztott kormányfő nem hazudtolta meg magát: mint mindig, most is provokatív és támadó volt. A liberális demokrácia végét úgy jelentette be, mint cáfolhatatlan történelmi tényt, illetve azt hangsúlyozta, hogy a liberalizmus antitézise a keresztény-demokrácia lesz.