A Fővárosi Törvényszék tegnapi ítéletében jogellenesnek ítélte, hogy a rendőrség kizárólag egy területlezárást elrendelő határozat alapján oszlatott fel egy tüntetést a budapesti Kossuth téren. A három éve folyó perben a bíróság végül megállapította: a rendőrség egyáltalán nem mérlegelte, hogy a parlamentbe látogató német kancellár biztonsága valóban megkövetelte-e a tüntetés feloszlatását, hanem egyből a lehető legszigorúbb jogkorlátozás eszközéhez nyúlt.

Három éve húzódó eljárás zárult le tegnap a Fővárosi Törvényszéken. A bíróság jogerős ítélete szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 2015. február 2-án jogellenesen oszlatta fel a Kossuth téren maroknyi résztvevővel folyamatosan zajló tüntetést, amikor Angela Merkel német kancellár a parlamentbe látogatott. A látogatás idejére a Terrorelhárítási Központ (TEK) személy- és létesítménybiztosítási intézkedést, közismertebb – de félrevezető – nevén területlezárást rendelt el a térre, a rendőrség pedig a téren zajló tüntetés „felfüggesztésével” tett eleget az intézkedésnek. A tüntetés szervezője a TASZ segítségével pert indított a BRFK ellen.

A bírósági ítélet indoklása alapján a rendőrség csak végső lehetőségként oszlathat fel egy tüntetést a védett személy biztonsága érdekében, ha a rendőrségi törvényben foglalt, jóval enyhébb intézkedési lehetőségek – pl. ruházat és csomagok átvizsgálása – nem megfelelőek. Az oszlatás az egyik legdrasztikusabb korlátozása a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának, így a rendelkezésére álló más intézkedési lehetőségeket a rendőrségnek számításba kell vennie, és az esetleges elvetésüket alaposan meg kell indokolnia. A BRFK azonban a jelen esetben csupán végrehajtotta az elrendelt TEK-lezárást, és nem végzett semmiféle mérlegelést.

Sajnos nem ez az első eset, amikor a rendőrség úgy korlátozza a tüntetések megtarthatóságát, hogy pusztán egy másik hatóság területlezáró határozatára hivatkozik, és nem ez az első ítélet, amely szerint az ilyen korlátozás jogellenes. A probléma: gyülekezési jogi ügyekben csak a rendőrségnek van hatásköre döntést hozni, és csak a rendőrségnek kötelessége alapjogi mérlegelést lefolytatni. Ennek ellenére a BRFK még a múlt héten is megtiltott a budapesti Kossuth térre bejelentett rendezvényt úgy, hogy kizárólag egy területlezárásról szóló határozatra hivatkozott – a TASZ ezt a tiltó határozatot is sikeresen támadta meg a bíróságon, így vált lehetővé az Országház körüli, 2018. május 7–8-i  élőlánc megrendezése.

„Az ítélet tovább erősíti és mélyíti a gyülekezési jog gyakorlásának kedvező ítélkezési gyakorlatot, és további gátat szab annak, hogy a rendőrség egy másik hatóság intézkedésére hivatkozva kibújjon a tüntetésekkel kapcsolatos alkotmányos kötelezettségeinek teljesítése alól” – mondta el Hegyi Szabolcs, a TASZ gyülekezési jogi szakértője.

A perben a feloszlatott tüntetés szervezőjét előbb dr. Sánta Szabolcs Miklós, később dr. Fazakas Zoltán József ügyvéd képviselte.