Ne Orbán családjának ajándékozzák az uniós pénzeket, és ne is stadionokra költsék!

Ha nem osztja egy tagország az uniós értékrendet, akkor ne kapjon pénzt – idézte a brit Express Guy Verhofstadt egykori belga kormányfőt az Európai Parlament szerdai üléséről. A politikus ezt követeően  még szókimondóbb lett: nem Orbán családjának kell elajándékozni az uniós pénzeket, vagy hogy stadionokat építsen a választókörzetében, hanem az állampolgárok életét kell jobbá tenniük a támogatásoknak – idézi a cikk a mindig vehemens politikust videóval is illusztrálva. Jean-Calude Juncker felszólalásából azt emelte ki, hogy a 2021–27-i uniós költségvetés modern, tele újításokkal, egyszerű és sokkal rugalmasabb a pénzelosztás módja, mint bármikor korábban.

A Politico értelmezése szerint a szerdán vitára bocsátott új uniós költségvetés sokkal inkább tesztje lesz annak, milyen egységre képes az Unió 27 tagországa, mint a Brexit miatti közös álláspont kialakítása. Ugyanakkor sejteti, lesznek győztesek és vesztesek, s megvan a kockázata annak, hogy eltávolodik egymástól a Kelet és Nyugat, azaz növekszik majd a feszültség a nettó befizetők és nettó haszonélvezők között, és a déli államok jobban járnak a biztonságra költendő pénzekkel.

Az unió nem is titkolja, hogy Lengyel- és Magyarországot bünteti, pontosabban új feltételrendszert szab számukra a pénzek lehívásában a jogállami normák megsértése miatt.  A Tanács 27 tagjának egyhangú döntését követően a konkrét pénzügyi megvalósítás a Bizottság döntéseinek a függvénye lesz.

Legalább 100 millió eurót megtakarít a külföldiek gyerekeinek nyújtott családi juttatás csökkentésével a konzervatív bécsi kormány, amit az osztrák családokra fog költeni – számol be a Handelsblatt, megemlítve, hogy az unió előre jelezte kifogásait, amit nem vett tekintetbe Sebastian Kurz kormánya. Most viszont már meg is ígérte, megvizsgálja, hogy az új jogszabály minden ízében megfelel-e az uniós előírásoknak. Ugyanakkor a részletekből kiderül az is, hogy a támogatáscsökkentés csak a magyar, a román és a bolgár családokat érinti, a Svájcból, Belgiumból, vagy más nyugat-európai országból érkezett munkavállalókra nem vonatkozik. (Zárójelben megjegyezzük, mert ott az életszínvonal az osztrákokéval megegyező, szemben a miénkkel. Azokra a gyerekekre számolták ki a juttatást, akik az anyaországban élnek, s nem Ausztriában.)

Méltatlan és tisztességtelen az osztrák kormány magyarokat is érintő döntése – reagált Szijjártó Péter az új családpolitikai törvényre, s a Nachrichten még hozzáteszi azt is, a magyar külügyminiszter elvárja, hogy Brüsszel megállapítsa: Bécs törvénysértést követett el. Az újság szerint kb. 30 ezer magyar családot érint a 2019 januárjában életbe lépő intézkedés.

Ütve a magyar kormány ezzel ellentétes intézkedését az AFP tudósítása alapján a dél-afrikai The Citizen és a Yahoo hírportál is arról ír, hogy Magyarország szerdán nem írta alá a Marokkó Nyilatkozatot, ami 27 uniós és 28 afrikai ország egyetértésével abban jutott közös megegyezésre, hogy a menekültek emberi jogait tiszteletben kell tartani, kerülni kell a rasszizmust és a diszkriminációt.  Miközben Dmitri Avramopoulos uniós menekültügyi biztos dicsérte a marrakeshi konferencia eredményét, amely egyébként előkészítése volt az ENSZ decemberre tervezett nagyszabású konferenciájának, aközben Szijjártó azt mondta, hogy az illegális migrációt nem elő kell segíteni, hanem meg kell akadályozni. (Zárójelben hozzátehetjük: mintha két malomban őrölnének, hisz az illegális migrációt senki sem akarja támogatni.)

A The New York Times egyébként a tegnapi történéseket úgy értékelte, hogy Orbán Viktor otthon és az EU fővárosában is kapott egy-egy pofont: az Országos Bírói Tanácstól Handó Tünde miatt, és természetesen Brüsszelben, ahol épp a független igazságszolgáltatás hiánya és a vején keresztüli korrupciós vizsgálatok miatt eshet el Magyarország tetemes támogatásoktól. A cikk a legapróbb részletekbe menően elemzi a magyar jog- és igazságügyi rendszert, ahol súlyosan sérültek az unió által is megszabott normák.

A populizmus erősödése vajon a valláshoz való visszatérés vagy éppen ellenkezőleg, a társadalom szekularizációjának a jele? – kérdezi cikkében a The New York Times annak kapcsán, hogy Orbán Viktor választási győzelmét megelőzően a pápa hiába üzent, a magyar kormányfőnek pedig az volt a válasza, a migráció rosszabb, mint az abortusz. Azaz miként lehetséges, hogy a lengyel Jog és Igazságosság Pártja és a Fidesz a kereszténység eszméjének hirdetésével úgy nyert földcsuszamlásszerű győzelmet, hogy a füle botját sem mozdította, amikor a pápa a menekültekről beszélt?

Az amerikai Pew Research kutatásai szerint a posztkommunista korszakban visszaesett a vallásosság, ugyanakkor úgy tekintenek a vallásra, mint ami inkább nemzettudatukat, mint istenben való hitüket fejezi ki. Azaz a templom inkább nemzeti intézmény, mint spirituális. A pápára Közép-Európában sokan úgy tekintenek, mint a vaskalapos kommunisták és pártapparatcsikok Gorbacsovra a gorbimánia idején.

Ráadásul a katolicizmus és a szélsőjobb populista románca könnyen spirituális válsághoz vezethet. Azaz könnyen lehet, hogy a vallás és a társadalom különválik, amit nem sikerült elérni a kommunizmus idején.