Merkel ellenzi az Európai Néppárt Fidesz elleni szankcióját
A német passzivitás az egész EU-t meggyengítheti, viszont az Európai Bíróság elérheti, hogy az anyagi támogatás megvonásával torolják meg, ha valamely tagállam magasról tesz a közös értékekre. A Nemzetközi Pen Klub delegációja a helyszínen igyekszik felmérni, milyen hatása van Magyarországon idegengyűlölő hivatalos propagandának. Az Uber kipaterolásával megszűnt a versengés, jócskán emelik a taxidíjakat Budapesten.
A The Washington Postban megjelent vendégkommentár szerint a német kancellár és bajor kollégája, Weber, az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője visszautasítja, hogy felfüggessze a Fidesz tagságát, netán kizárja a pártot. Merkel persze pontosan tudja, hogy Magyarország figyelmen kívül az EU normáit, amikor a tekintélyelvűséget forszírozza, ám a német miniszterelnök vonakodik konkrét lépéseket tenni Orbán Viktor feltartóztatására. Azt sem kifogásolta, hogy a magyar kormányfő brüsszeli pénzekből finanszírozza kedvenc terveit, illetve hogy jelentős részben vazallusainak játssza át a közösségi támogatásokkal megvalósuló programokat. De a legrosszabb, hogy nem ítélte el nyilvánosan Orbán mérgezett és antiszemita kampányát Soros György ellen. És ugyanez vonatkozik német részről Lengyelországra is. Az ország igencsak keveset tesz azért, hogy megvédje az unió értékeit és a jogállamot.
Az elemzés kiemeli, hogy lassan Németország lesz a gyenge láncszem Európában. Míg a francia elnök bátor víziót terjesztett elő az EU megreformálására, addig Merkel habozik és ez kisiklathatja Macron elképzeléseit. A szerző, Judy Dempsey, a Carnegie Europe kutató intézet szakértője megjegyzi, hogy a berlini passzivitás régtől való, a német vezetés nem gondolkodik stratégiában, gyűlöli a kockázatot és nem túl bátor. A szörnyű múlt mögé bújik, hogy igazolja békebarátságát. Az Északi Áramlat-2 gázvezeték támogatása újabb példa a német stratégiai vakságra, hiszen az egészből Ukrajna fogja a rövidebbet húzni. A baj az, hogy ha a kancellár nem veszi fel a lépést francia kollégájával, akkor a német félénkség meggyengítheti mind Macront, mint Európát.
The Economist: A Bizottság az uniós alapszerződések őre ugyan, ám mégis gyakran gondjai vannak a jogállam megvédésével, tekintettel a demokratikusan megválasztott kormányok jogaira, ám lehet, hogy az Európai Bíróság most a segítségére siet. Brüsszel idáig nem tudta jobb belátásra téríteni a lengyel Jog és Igazságot az igazságszolgáltatás reformja ügyében. A múlt hónapban azonban egy ír bíró nem teljesítette Varsó teljesen rutinnak számító kiadatási kérelmét egy feltételezett lengyel kábítószer-kereskedő kapcsán, mégpedig arra hivatkozva, hogy a lengyel hatóságok szándékos, előre megfontolt és provokatív támadást intéztek a bírói függetlenség ellen. Így került az ügy a legfelső európai igazságügyi fórum elé, amely még az idén eldöntheti, önállóak-e még a lengyel bíróságok. Ez lehet az év legfontosabb ítélete. Ha a válasz nemleges lesz, annak következményei messzire nyúlnak. Pl. onnantól kezdve lehet kezdeményezni, hogy függesszék fel a Varsónak nyújtott EU-támogatásokat. Továbbá más államokban is meg lehet kérdőjelezni az igazságszolgáltatás függetlenségét. Magyarország és Románia erősen figyeli a fejleményeket.
Pen International: A Nemzetközi Írószövetség küldöttséget menesztett Magyarországra, mert nagyon aggasztja, hogy nálunk erősen romlott a szólásszabadság, a független sajtó, a tanszabadság és a civil társadalom helyzete. A delegáció, a PEN elnökével, Jennifer Clementtel az élen, annak is utána kíván járni, milyen súlyos következményei vannak Orbán Viktor idegengyűlölő és migránsellenes kijelentéseinek, amelyek robbanásveszélyes állapotot idéztek elő a választási hadjárat során. A kormányfő a migrációt nevezte az országot fenyegető fő veszélynek. Az ilyen megnyilvánulások szintén hozzájárultak, hogy az országban immár nyíltan rasszista légkör uralkodik. A PEN titkára kijelentette, hogy a miniszterelnök veszedelmes dolgokat mond, az ilyesfajta vélemények a múltat idézik és semmi keresnivalójuk nincs napjainkban. Az úttal azt kívánják megmutatni, hogy szolidárisak az írókkal, újságírókkal, egyetemi oktatókkal és a civil szervezetekkel, amelyek munkája a jelen helyzetben fontosabb, mint valaha.
További súlyos baj, hogy a hatalom összehangolt kampányt folytat az NGO-k, illetve a civil társadalom más szereplőinek elnyomására és elhallgattatására, lásd a Figyelő listáját. De veszélyben van az oktatás szabadsága is, ha valamely egyetem külföldről kap támogatást. Az is problémás, hogy a közmédia, illetve a magánsajtó jelentős része a hatalom ellenőrzése alá került. A PEN már eddig is többször riadót fújt amiatt, hogy egyre szorul vissza a független média, valamint a civil szféra.
A szervezet sürgeti, hogy vizsgáljanak ki és toroljanak meg minden rasszista, xenofób és antiszemita bűncselekményt, ahol felmerül az erőszakra buzdítás gyanúja, továbbá szüntessék be a támadásokat az eltérő véleményekkel szemben. Ne csapjanak le a civil csoportokra, inkább ismerjék el nyilvánosan azok fontosságát a nyílt, átlátható és toleráns társadalom védelmében. Ne erőltessék a bevándorlás-ellenes ideológiát, harcoljanak az idegengyűlölet ellen. Végül pedig vonjanak vissza minden olyan intézkedést, amely hátrányos megkülönböztetést jelent a határon túlról finanszírozott NGO-kkal szemben.
NPR News: Az amerikai közrádió munkatársa azt tapasztalta Magyarországon, hogy nálunk gond az idegengyűlölet, amit alátámaszt, hogy az embereknek csupán 10%-a érezné jól magát, ha bevándorló lenne a barátja. 55 %-ra viszont kifejezetten rosszul hatna egy ilyen kapcsolat. A riportban megszólal egy 18 éves afgán menekült, aki javarészt a pakisztáni Kvittában nőtt fel, ám ott is üldözték, mert siíta Hazara kisebbség tagja. Így talált menedékre – sok ezer kilométeres odüsszeia után – az egyik legmenekültellenesebb európai országban, ahonnan ugyanakkor tízezrek vándoroltak ki Nyugatra az utóbbi évtizedben. Nem beszélve a 180 ezer 56-osról. Ám múltja ellenére Magyarország azon államok közé tartozik a térségben, amelyek a leghatározottabban elutasítják a háborús övezetekből menekülő emberek befogadását. Orbán Viktor azzal nyerte meg a választást, hogy azt ígérte: megvédi a keresztény Európát a muzulmán behatolók ellen, akik az ő olvasatában a menekülteket jelentik.
A fóti lelkész úgy nyilatkozott, hogy sok hasonlatosság van Hunyadi János és Orbán között, utóbbi 3 éve szintén megakadályozta a muszlim inváziót. Mint mondja, az egészséges fiatalok migránsként érkeznek, ám az ő szemében katonák, akik el akarják foglalni a földrészt. Mert amit az iszlám nem tudott elérni 1456-ban karddal, azt most megpróbálja a migrációval. Sík Endre a történelmi tapasztalatokkal magyarázza a páni félelmet az idegenektől. Az előítéletek olyan nagyok, hogy a Tárki felmérése szerint a magyarok a nem létező pirézeket sem engednék be. A szakember szerint a magyar idegengyűlölet klasszikus: hallani sem akar másokról, akik nem olyanok, mint mi. Ezért gyűlöli azokat, ilyen a bennünk rejlő fenevad.
A már említett afgán fiatalember egyébként a CEU-n tanul, amely szintén célpont az illiberális magyar politika számára. A diák célja az, hogy állampolgárságot kapjon. Az afgánok közül csak minden harmadik kapott menedéket. Lehet, hogy az összeállítás főszereplőjének az segített, hogy önkéntes alapon tolmácsolt a hatóságoknak, amikor 86 napot töltött a tranzitövezetben. Abban bízik, hogy ha a magyarok megismerik, akkor nem félnek majd tőle, mert arra nincsen semmi okuk.
Die Presse: A magyar taxi példája mutatja, hogy milyen hatása van annak, ha nincs verseny. Az Uber távozása után Budapesten most átlagosan 15 %-kal drágulnak a viteldíjak, miután újból monopólium alakult ki a személyszállításban. A fővárosi Közgyűlés a masszív drágulás mellett határozott, ily módon a rövidebb utak júliustól az eddiginél lényegesen többe kerülnek majd. Amikor az Uber felbukkant a színen és jócskán a szokásos ár alá ígért, a fuvarozók egységes feltételeket követeltek, és a kormány az ő oldalukra állt. A mind szigorúbb szabályozás miatt az amerikai vállalkozás nem egészen két éve bedobta a törülközőt, így megszűnt a konkurencia.
