A Viktátor nagyarányú győzelme megszólaltatta Európa működő felének vészcsengőjét

A The New York Times közli a Reuters hírügynökség jelentését, amely szerint az Európai Unió a jövő héten új pénzügyi fegyvert fog bevetni avégett, hogy megfékezze a keleti tagországokban terjedő illiberalizmust, amely az EU demokratikus alapjait veszélyezteti. Brüsszeli tisztségviselők közlésére hivatkozva a Reuters úgy fogalmaz: az uniós vezetők körében csak Viktátorként emlegetett Orbán Viktor nagyarányú április 8-i választási győzelme, valamint a lengyel bíróságok függetlenségének megőrzéséért vívott csata megszólaltatta a vészcsengőt.

A Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság, Németország, Franciaország és más jómódú befizető országok támogatásával olyan javaslatot terjeszt elő szerdán, amely a 2021–27 közötti költségvetés keretében azokat a támogatásokat, amelyekre a szegényebb keleti tagállamok rá vannak utalva, összekapcsolják a jogállamiság tiszteletben tartásával.

„Ki lesz mondva a feltételhez kötöttség” – mondta a Reuters egyik forrása. Egy másik uniós forrás szerint a költségvetési nyomásgyakorlás megváltoztatja az eddigi játékszabályokat. Egy harmadik nyilatkozó arról beszélt, hogy az unióban „vannak olyan vezetők, akik másfajta értékekkel flörtölnek”.

Ezzel – írja a Reuters nyomán a The New York Times – arra utalt, hogy Orbán „illiberális demokráciát” hirdet, és támadja a Brüsszelnek tulajdonított nyitott menekültpolitikát, birodalmi törekvésekkel vádolja az uniós tisztségviselőket. „Ez nagyobb fenyegetés Európára nézve, mint a Brexit” – idézi a Reuters a név nélkül nyilatkozó brüsszeli forrását. A beszámoló szerint a részleteken még mindig dolgoznak, és gyötrelmes tárgyalások várhatók.

A The New York Times közli a Reuters egy másik jelentését is, amelyet Szófiából, az EU soros elnökségét adó Bulgáriából kelteztek. Ez arról szól, hogy a szerdán nyilvánosságra kerülő költségvetési előterjesztés – a migrációs nyomás elhárítása érdekében – tartalmazni fogja az unó külső határvédelmének megerősítésére szánt összegek látványos növelését, a határvédelemre vezényeltek számának legalább megötszörözését. A mostani hétéves ciklusban 4000 millió eurót irányoztak elő a külső határ védelmére, a következőben ezt mintegy 25 000 millióra akarják emelni.

Aggódó jelentést tett közzé a strasbourgi székhelyű Európa Tanács a szerb határ mentén létesített magyar tranzitzónákban uralkodó állapotok, elsősorban a fiatalkorú menekültek körülményei miatt – jelenti a francia AFP és az osztrák APA hírügynökség. A jelentést az az emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó európa-tanácsi szakértői munkacsoport, a GRETA két tagja készítette. Szerintük a kérdéses zónákban szűk konténerekben helyezik el a felnőtt kísérő nélküli, 14 évesnél idősebb fiatalkorúkat. Szögesdrótok között, állandó fegyveres felügyelet mellett tartják őket. A jelentés szerzői elsősorban azt bírálják, hogy a magyar hatóságok már 14 éves kortól a felnőttek közé sorolják a fiatalokat, és akként is bánnak velük, holott a nemzetközi gyakorlatban általában a 18. életév számít a felnőttség kezdetének.

Az Európa Tanács szakértői szerint a tranzitzónák személyzete alkalmatlan arra, hogy megfelelő védelmet nyújtson ezeknek a fiataloknak egyebek közt a szexuális kizsákmányolással szemben. A magyar belügyminisztérium (természetesen) visszautasította a bírálatot, mondván, szó sincs őrizetben tartásról, a tranzitzóna Szerbia felé nyitott, a menekültek oda bármikor visszatérhetnek.

A dpa német és annak nyomán az APA osztrák hírügynökség arról ír, hogy Orbán Viktor jobboldali nacionalista kormánya fokozza a bírálókra gyakorolt nyomást. A kormány ellenőrzése alatt álló Magyar Idők című lap tegnap kommentárban intézett támadást Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója ellen, azt állítva, hogy egyoldalúan kedvez a „balliberális véleményformálók” megszólalásának, illetve írásaik bemutatásának. A német nyelvterületen a sajtó számottevő hírforrásának számító hírügynökségi jelentés a Magyar Idők által kipécézett írók közül kiemeli Nádas Pétert, Krasznahorkai Lászlót, Konrád Györgyöt, Dragomán Györgyöt és a 2016-ban elhunyt Esterházy Pétert. A tudósítás megjegyzi, hogy az április 8-i választások óta a kormánymédia sorra támadja ellenséges hangvételű kommentárokban a kormánykritikus aktivistákat, újságírókat és tudósokat, és részleges listákat közöl róluk.

Az osztrák sajtó – így például a Die Presse – beszámol arról, hogy Soros György megítélésének kérdésében különösen éles hangvételű szópárbajt vívott egymással szerda este az osztrák köztévé egyes csatornájának „Világos beszéd” című vitaműsorában Christian Kern volt szociáldemokrata kancellár és Heinz-Christian Strache mostani alkancellár, a jobboldali Szabadságpárt vezetője. Strache azt mondta, „nem híresztelés, hanem tény”, hogy Soros György az Európába irányuló menekülthullám támogatója. Kern erre azzal reagált, hogy Strache szavai sokak számára gyomorforgatóak, Sorosból a neonácik alkottak maguknak ellenségképet.

A szociáldemokrata politikus antiszemitizmussal vádolta az alkancellárt, és szerinte a szabadságpárti vezető a kijelentésével túllépett a morál határain. Strache abszurdnak minősítette Kern vádjait, és „kútmérgezéssel” vádolta a korábbi szociáldemokrata kormányfőt. Szerinte teljesen legitim dolog Sorost bírálni, ennek semmi köze a valláshoz.

„Az ellenség” címmel közöl kommentárt egy másik bécsi lap, a liberális szemléletű Der Standard. Az írás két idézetre épül. Az első Hitlertől származik, és a zsidókat becsmérli, egyebek közt azt állítva, hogy hazudnak, és idegen értékekkel spekulálnak. A második idézet Orbán Viktor március 15-i beszédéből való. A miniszterelnök arról beszélt, hogy az ellenség nem nyílt sisakos, hanem rejtőzködő, nem a munkában hisz, hanem pénzzel spekulál.  A párhuzamot a Der Standard kommentátora szerint nem lehet nem észrevenni.