Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szombat van, 2024. május 18. Az év 139. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739421. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az osztrák szélsőjobb beavatkozik az állami médiába

Az osztrák szélsőjobb beavatkozik az állami médiába

El kellene távolítani az osztrák állami műsorszolgáltató, az ORF külföldi tudósítóinak az egyharmadát, mert a szóban forgó újságírók nem tanúsítanak korrekt magatartást – ezt mondta a minap a Salzburger Nachrichten című lapnak adott nyilatkozatában Norbert Steger, a bécsi kormánykoalícióhoz tartozó, radikális jobboldali Szabadságpárt, az FPÖ politikusa, aki az ORF alapítványi tanácsában képviseli pártját.

Steger példaként azt hozta fel, hogy szerinte egyoldalú volt az ORF tudósítása a magyarországi országgyűlési választásról. A szabadságpárti politikus azt is felvetette, hogy a közszolgálati média újságírói ne posztolhassanak bármit a közösségi médiában, így például a Facebookon vagy a Twitteren: aki a tervbe vett irányelveket megsérti, azt először figyelmeztetni kell, utána viszont el kell bocsátani – mondta.

A német Der Spiegel hírmagazin internetes kiadása Steger kijelentéseiről szóló beszámolójában megjegyzi: az ORF felügyeleti testülete összetételének a reformját immár 17 éve halasztgatják. A dolgok jelenlegi állása szerint a testület tagjainak a legnagyobb részét a kormány jelöli. Stegerről – akinek a pártja a legutóbbi parlamenti választás nyomán került be a kormányba a mérsékelt jobboldali Néppárt mellé – a Spiegel szerint azt beszélik, hogy ő lesz a testület következő elnöke.

Alexander Wrabetz, az ORF vezérigazgatója a Twitteren azzal reagált a szabadságpárti politikus állásfoglalására, hogy az ORF 16 tudósítói irodája nélkülözhetetlen a feladat ellátásához, a nemzetközi hírszolgáltatás biztosításához a közmédia tévés, rádiós és online felületén. Sőt, a 16 posztot 2020-ig még további két tudósítói hellyel akarják bővíteni. Wrabetz külön megemlítette a Steger által személyében megtámadott budapesti ORF-tudósítót: mint fogalmazott, „van szerencséje közölni”, hogy a magyar választásról való kitűnő tudósítás nyomán 2021-ig meghosszabbította a tudósító megbízatását.

Dieter Bornemann, az ORF szerkesztői testületének az elnöke szintén a közösségi médián keresztül üzent vissza a szabadságpárti politikusnak, a következő szavakkal: „az ORF-tudósítók egyharmada veszítse el az állását, mert Steger, az FPÖ alapítványitanács-tagja elégedetlen a tudósításokkal. A közszolgálati műsorszolgáltató elleni ilyen közvetlen támadás a médiapolitika mélypontjának tekinthető.“

Claudia Gamon, a liberális Neos párt politikusa Steger kijelentéseit a sajtószabadság elleni támadásnak minősítette, és felfoghatatlannak nevezte azt, hogy az FPÖ ízléséhez igazítsák a független újságírók korrektségének a megítélését.

Norbert Steger a Kurier című bécsi lap tegnapi számában ismét arról beszélt, hogy hiányolja az objektivitást az ORF-tudósításokból. Azt állította, hogy szavait félreértették, nem az volt a szándéka, hogy elbocsátásokkal fenyegetőzzön, hanem az, hogy vitát ösztönözzön a tudósítások objektivitásának a javítása érdekében. Szerinte egyes baloldaliak utóvédharcot folytatnak az osztrák közmédiában. Értetlenségének adott hangot az újságírói szolidaritás láttán, mondván, az ORF-tudósítók sokkal több pénzt keresnek, mint a lapok újságírói.

A Der Standard című liberális osztrák lap viszont ismerteti  Thomas Drozdának, a szociáldemokraták médiaügyi szóvivőjének a nyilatkozatát, aki szerint Stegernek nincs többé helye az ORF-et felügyelő testületben, hacsak egyértelműen bocsánatot nem kér szavaiért.

Az üggyel foglalkozik a Die Presse című konzervatív bécsi lap is. Szóváteszi, hogy a kérdéshez ugyan nagyon sokan hozzászóltak, de nem mindenki, akinek véleményt kellene nyilvánítania, és a Néppárt megszólalásának a késlekedése a szociáldemokraták számára kínált témát.

Végül röviden, hogy a The New York Times az AP hírügynökség jelentését átvéve számol be arról, őrizetbe vették Gyárfás Tamás volt úszószövetségi elnököt és médiavállalkozót Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolásának ügyében. A cikk kitér arra, hogy Gyárfás 2016 novemberében, a 2017-i világbajnokság előtt mondott le elnöki tisztségéről, és hogy távozása céljából Hosszú Katinka vezette a kampányt. A háromszoros olimpiai bajnok úszónő a magyar úszósport legkártékonyabb tényezőjének nevezte Gyárfást – emlékeztet a beszámoló.