Felszálló ágban a magyar gazdaság – kedvező kilátások, de...

A nálunk működő német cégek szerint javulnak a tevékenységüket befolyásoló feltételek; a foglalkoztatási és beruházási tervek sok éves csúcsot értek el és további bővülést jeleznek – hangzott el a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) mai tájékoztatóján.

Immár huszonnegyedik éves konjunktúrajelentését mutatta be rendezvényén a rangos intézmény. A tanulmány a hazánkban működő német és más külföldi befektetők körében végzett felmérés eredményeit sorolja és elemzi. A válaszadóknak hagyományosan arról kellett véleményt mondaniuk, hogy miként ítélik meg a hazai gazdasági helyzetet és a befektetési környezetet.

Mint elhangzott, 2001 óta nem mértek jobb adatokat: a cégek emelik a létszámot, növelik befektetéseiket, s közülük csak minden tizedik tervez létszámcsökkentést. A kedvező irányzat azonban nemcsak Magyarországon tapasztalható, hanem a térség más országaiban is, amiben szerepet játszanak a külső, világgazdasági tényezők.

Az alapvetően pozitív látleletet azonban beárnyékolja a munkaerőhiány, ami a vállalatoknak költségemelkedéssel jár, és olykor hátráltatja a megrendelések teljesítését.

Az elégedettségi mutatók között a jelentés kiemeli, hogy csökkentek az adóterhek, egyszerűsödtek az adózással kapcsolatos eljárások, ugyanakkor nincs javulás a korrupció vagy a közbeszerzések átláthatóságának tekintetében.

A múlt években tapasztalt lemaradáshoz képest hazánknak sikerült fölzárkóznia a közép-kelet-európai régió átlagos gazdasági teljesítményéhez, sőt néhány vonatkozásban Magyarország az átlag fölött szerepel.

Az idei eredményeket ismertetve Dale A. Martin, a kamara elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy „tizenegy kelet-európai EU-tagállam közül hét országban négy százaléknál magasabb volt a gazdasági növekedés, a térség messze meghaladja a nyugati tagországok átlagos növekedési ütemét”. A mostani jó hangulat tehát nagymértékben a kedvező külső, világgazdasági környezetnek köszönhető, amely a jövőre nézve bizonyos kockázatokat is rejt. Közéjük tartozik, hogy az Egyesült Államok vám- és kereskedelempolitikája közvetetten érintheti a hazai járműipart, hiszen az Audi és a Mercedes Amerikába is exportálja autóit. További bizonytalansági tényező Nagy-Britannia kiválása az EU-ból, illetve Kína növekvő gazdasági súlya.

Német külkereskedelmi kamarák Magyarországon kívül a közép- és kelet-európai térség számos más országában működnek, így gazdaságokkal kapcsolatos hasonló felmérések alapján árnyalt kép rajzolható a térségről. Eszerint a legvonzóbb befektetési helyszín ismét Csehország, Magyarország pedig a húsz országot értékelő listán a tizedik helyet foglalja el.

Dale A. Martin arra is rámutatott, hogy szoros a verseny, gyakran igen kicsik a különbségek az egyes országok között. „Egy ilyen helyzetben az aprónak látszó előnyök vagy hátrányok is fontossá válnak. Ezért folyamatosan ügyelni kell nemcsak a gazdaságpolitika kulcskérdéseire, hanem az összes körülményre, ami befolyásolhatja a vállalatok beruházási döntéseit” – mondta a kamara elnöke.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 1994-ben készítette első vállalati felmérését. A megkérdezettek kérdőívet töltenek ki, s a válaszadás 2008 óta internetes felületen történik. Az idén a kérdőívet február 1. és március 6. között lehetett megválaszolni, és a felmérésben összesen 205 vállalatvezető vett részt. A konjunktúra-felmérést 2006 óta azonos időben, és azonos tartalommal Közép- és Kelet-Európa több országában is elvégzik az ott működő német külkereskedelmi kamarák. Az idén a régió 15 országában végezték el a felmérést, a résztvevők száma 1698 volt.

 

A szerk. megj.: Az első pillantásra valóban szép és pozitív jelentés tüzetesebb tanulmányozása után azonban kiderül,

hogy még sem annyira egyértelmű.

A jelentésből egyetlen szót – korrupció – kerestünk ki a szövegszerkesztő segítségével, és ez lett az eredmény:

„…Gazdaságpolitikai környezet

1. Összességében kis mértékben javult az üzleti környezet értékelése a tavalyi eredmé­nyekhez képest. A gazdaságpolitikai kereteket, valamint az operatív piaci környeze­tet jobban ítélték meg a vállalatvezetők, a munkaerőpiaccal kapcsolatos kérdések­ben pedig újra csökkent az elégedettség.

Az egyes tényezők közül különösen az adózás, valamint a közigazgatás terén volt ta­pasztalható érdemi javulás, kedvezőtlen irányba mozdult viszont a képzettség, ill. a képzési rendszer értékelése. Nem sikerült előrelépést elérni olyan fontos területe­ken, mind a korrupció, a közbeszerzések átláthatósága vagy a jogbiztonság. Több, az üzleti környezettel kapcsolatos kérdésben az átlagnál alacsonyabb a kis és közepes vállalkozások elégedettsége.”

 

„Jogbiztonság, korrupció, kiszámíthatóság, átláthatóság

A jogbiztonság, a korrupció elleni fellépés, a gazdaságpolitika kiszámíthatósága valamint a közbeszerzések átláthatósága régóta meglehetősen negatív értékeléseket kaptak a vállalatvezetőktől. A kiszámíthatóság kivételével ezekben a kérdésekben sajnos az idei felmérésben sem tapasztaltunk érdemi javulást. A korrupció visszaszorításával továbbra is a válaszadók több mint 70 százaléka elégedetlen, a közbeszerzések tekintetében két harmados az arány, a jogbiztonság tekintetében pedig majdnem minden második cégvezető elégedetlen.

Ráadásul e kérdésekben – az adózással kapcsolatosan elmondottakhoz hasonlóan - a kis és közepes vállalatok körében jóval nagyobb az elégedetlenség, mint a nagyvállalatoknál. Ezeken a területeken ezért további erőfeszítések szükségesek egy vállalkozás- és beruházásbarát környezet felé.”

 

„Régiós kitekintés:

A gazdaságpolitikai keretek tekintetében számos kérdésben javulást mutattak a magyar­országi felmérés eredményei a régiós átlaghoz képest. Egyes kérdésekben csökkent az eddigi lemaradás, más kérdésekben pedig az átlag fölé emelkedtek a magyar mutatók. Utóbbi különösen az adózás, a közigazgatás, valamint a kiszámíthatóság terén látható. Ugyanakkor maradtak olyan területek, ahol a hazai eredmények továbbra is jócskán el­maradnak a régió többi országában mért elégedettségi mutatóktól, ide tartozik pl. a köz­beszerzések átláthatósága, valamint a korrupció.”

Forrás: Transparency International éves jelentései.