Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2024. május 5. Az év 126. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739408. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az újságíró archívumából: Mini állam – bélyegnagyhatalom

Az újságíró archívumából: Mini állam – bélyegnagyhatalom
Kulcsár László

Bélyeggyűjtőként évtizedek óta furdalt a kíváncsiság, mi a filatelisták körében áhítattal emlegetett liechtensteini bélyegek titka. Amellett, hogy mindenekelőtt szépnek tartották/tartják ezeket a kis grafikai remekműveket, kiemelkedően értékesnek is számítanak. A Rajna-völgyi bélyegnagyhatalomról összegyűjtött tudnivalókat az akkor tekintélyes és nagy példányszámú újság, a Magyar Hírlap 1986. augusztus 2-i mellékletében tettem közzé. Kéretik tehát figyelembe venni, hogy a leírtak a 32 esztendővel ezelőtti állapotnak felelnek meg. (A képen: az 1986. évi bélyekiadás.)

Szokatlanul magas névértékű, 3 frank 50 rappenes portrébélyeg kiadásával emlékezett meg az európai mini államok között nagyhatalomnak számí­tó Liechtenstein postai érték­cikk-hivatala az államfő, II. Fe­renc József 80. születésnapjá­ról. Bár a nevezetes jubileum csak augusztus 16-án lesz, a li­la–arany keretezésű, 34×44 milliméteres bélyeg (jobb oldalt), illetve a 180×146 mm-es nyolcas blokk már június 9-én megjelent. Az ok rendkívül egyszerű és gya­korlati indíttatású: a hercegség évente négy alkalommal, márciusban, júniusban, szeptember­ben és decemberben (a hónap első dekádjában!) ad ki átlago­san 4,50 frank névértékben egy-egy bélyegsort, blokkot.

Mindazok tehát, akik liech­tensteini bélyeget gyűjtenek, különösebb anyagi megerőltetés nélkül hódolhatnak a szenvedé­lyüknek, ha… Igen, a feltétel ugyanis: ha csupán az „alap­bélyeget”, illetve „-sort” kíván­ják (albumukban elhelyezni. A vaduzi filatéliai hivatal egész sor egyéb igény kielégítésére is berendezkedett: négyes blokkot, ívet, sort első napi bélyegzés­sel, egyes bélyeget első napi bo­rítékon, négyes blokkot első na­pi bélyegzéssel, maximum-le­velezőlapot (amelyen a bélyeg ábrája és a bélyegző rajza megegyezik az őt hordozó leve­lezőlapéval), bélyegezetlen és pecsételt bélyeget egyaránt szál­lít az előfizetőinek.

A liechtensteini bélyegekre ugyanis éppen úgy elő lehet fi­zetni, mint egy újságra vagy folyóiratra. Az állami költségvetés is számol ezzel a bevételi forrással: a jó 90 ezer bélyeg-előfizetőt, a liechtensteini bélye­gek barátait nyolcvan hivatalno, illetve expediáló-postázó szolgálja ki – abszolút megbízhatóan. Kötelezi őket a sok évtizedes hagyomány és az üz­leti kapcsolatok ápolása. Elvég­re az ország költségvetésének a nyolcadát a bélyegkiadásra ala­pozzák! A hatvanas évek máso­dik felében a filatéliai hivatal (vagy inkább vállalat?) számító­gépet vásárolt a bélyegmegrendelések, -előfizetések nyilván­tartására, földolgozására, a kí­vánságok kielégítése céljából. A hivatal alkalmazottainak a fele azóta otthon dolgozhat, boríté­kolhatja a gyűjtők féltett kin­cseit.

Politikai vetülete is van a liechtensteini bélyegkiadásnak! Területét, népességét tekintve kicsiny ország; külpolitikai­, diplomáciai cselekvéseinek ép­pen mini volta szab határt – állítják a vaduzi bélyegesek. Lé­tét tehát – a sok-sok kitűnő minőségű, egyedinek számító és keresett iparcikkén túl – a postabélyegeivel is dokumentál­ja.

Érdemes röviden áttekinteni napjaink egyetlen német nyel­vű monarchiája bélyegtörténel­mét, amely később kezdődött, mint más európai államoké. A milánói futárposta-szolgálat megszűntével (1826) szerződéses kötelezettség nélkül látta el Ausztria a Liechtensteini Her­cegség postaügyeit. Az egykori osztrák császári és királyi pos­taigazgatás már 1850. június 1-jén kibocsátotta a monarchia első bélyegeit, amelyek csak két esztendő múltán jutottak el Liechtensteinbe. A picinyke or­szág postaszolgálatának ellátá­sáról csak 1911. október 4-én írtak alá megállapodást Béccsel. Akkor arról is megállapod­tak, hogy Vaduz saját bélyeget bocsát ki 5, 10 és 25 heller (az osztrák monarchia aprópénze) értékben, II. János herceg port­réjával, valamint az ország cí­merével. Liechtenstein első há­rom bélyegét az akkori idők neves bélyegtervezői, -grafiku­sai, Koloman Moser és Ferdinand Schirnböck alkották meg. A három bélyeget 1912. január 29-én jelentették meg. Ennek alapján néhány hónap múlva emlékezhetnek meg a gyűjtők a liechtensteini bélyeg 75. születésnapjáról.

A különlegességekre vadászó filatelisták örömére még kilenc esztendeig, 1921. január 31-ig (a saját nemzeti bélyegekkel együtt!) az osztrák postaigaz­gatás által kibocsátott bélyegek is érvényben voltak Liechtensteinben. Akkor, 65 évvel ez­előtt, február 1-jén lépett élet­be a hercegség és Svájc posta­ügyi szerződése, amikor is a szomszédos államszövetség bélyegeit is föl lehetett használni a postai küldemények bérmen­tesítésére. A gyűjtők az 1912. január 29-e előtt Liechtenstein­ben használt osztrák bélyege­ket (postai bélyegzőjéről bizton megállapítható az eredetiségük) előfutároknak, a saját kiadásúakkal együtt forgalomban volt és bérmentesítésre használt osztrák, illetve svájci bélyege­ket együttfutóknak nevezik.

Egy idei kiadású liechtensteini bélyegpár Gustav Klimt halálának 100. évfordulójára jelent meg

Nyolcszáznál több liechten­steini bélyeg jelent meg a múlt majd’ háromnegyed évszázad­ban. Rajzaik mindenekelőtt nemzeti történelmi eseménye­ket, az uralkodóház évfordulóit, művészeti, természeti, vallási tájképi, a munkával és a sza­bad idővel összefüggő, sport-, környezetvédelmi, a fejlődők segítésére buzdító motívumo­kat örökítenek meg. A liechten­steini bélyegek iránti érdeklő­dés és kereslet több erénynek is tulajdonítható. Egy mini ál­lam adja ki őket; példányszámuk meglehetősen korlátozott, neves művészek készítik a bé­lyegképeket, amelyeket a min­denkori kormányfő elnökleté­vel öttagú zsűri minősít. Miu­tán a hercegségnek nincs önál­ló bélyegnyomdája, a filatelista körökben a legelismertebb mű­intézeteknél dolgoztat: az Oszt­rák Állami Nyomdában és a svájci Hélio Courvoisier S.A. La Chaux-de-Fond-i üzemében készülnek az acél- és rézmet­szetű, mélynyomású kis remek­művek.

Hazánk lányai, fiai mind na­gyobb számban fordulnak meg az osztrák–svájci–nyugatné­met határkörzetben elterülő „tenyérnyi” birodalomban, Liechtensteinben. Minden bi­zonnyal van köztük nem egy bélyeggyűjtő, vagy e miniatűr műremekek iránt érdeklődő. Vaduzban, a Städtle 37. alatt, az Engländerbau földszintjén berendezett postamúzeumban re­mek bélyegkiállítás is látható. Mintegy háromszáz keretben – tablón mutatják be a rendezők a legszebb és leghíresebb liech­tensteini bélyegeket, valamint a bélyegkészítés folyamatát. A postamúzeum vezetése az érték­cikkhivatallal együtt már ké­szül a jövő augusztus 6–9. kö­zött megrendezendő jubileumi bélyegkiállításra a liechtenstei­ni bélyegkiadás 75. évfordulója alkalmából.