Drámai végkifejlet a magyar választáson

Önök most kissé rendhagyó nemzetközi lapszemlét olvasnak hiszen az országgyűlési választás kimeneteléről szóló hírek annyira frissek, hogy a kiérlelt beszámolók zöme még nem készülhetett el, egyelőre inkább csak a tegnap esti drámai választási végkifejlet hatása alatt született első írások jelentek meg.

Közülük kiemelt figyelmet érdemel a The New York Times tudósítása, amely megállapítja: Orbán Viktor, aki a volt szovjet blokk egyik tagországát életteli demokráciából olyan fél-autokrata állammá változtatta, amely egyetlen politikai párt ellenőrzése alatt áll, elsöprő győzelmet aratott a parlamenti választásokon. A kétharmados többség birtokában az Orbán vezette Fidesznek adott a hatalma ahhoz, hogy megváltoztassa az alkotmányt, illetve saját akaratához igazítsa az országot – fogalmaz a New York-i világlap.

A tudósítás szerint ez az eredmény nem meglepetés, tekintettel az ellenzék megosztottságára és arra, hogy lejtett a pálya, amelyen játszani kellett. De riasztó azon nyugati tisztségviselők számára, akik Orbán kormányzási módszerét veszélyesnek tartják a jogállamiságra és a szabad sajtóra nézve. Orbán győzelme valószínűleg fel fogja bátorítani azokat a vezetőket, akik hasonló forgatókönyvet kívánnak alkalmazni, például Lengyelországban.

Orbán arra építette a kampányát, hogy a nyugati nemzeteket ellenséges, multikulturális erőként állította be, ahol a muszlim bevándorlók megvadulnak, és ahol a hagyományos családi értékek állandó támadásnak vannak kitéve. Ahelyett, hogy Francia- vagy Németországra tekintve keresné az ösztönzést, Orbán a török és az orosz autokrata rendszerről szólt szeretettel. Mégis, Magyarország az Európai Unió tagja, és erősen rá van utalva a közösség által nyújtott forrásokra, különösen olyan projektek esetében, mint amilyen például az infrastruktúra építése.

A választási kampány kiemelt témája volt a bevándorlás, és az állami tévé egész nap újra és újra azokat a képsorokat ismételte, amelyek 2015 legdrámaibb jeleneteit mutatták, abból az időszakból, amikor a csúcspontját érte el az Európát elözönlő menekültek hulláma.

A The New York Times megszólaltatja Hegedűs Istvánt, a Magyarországi Európa Társaság elnökét, aki elmondja: riadalommal szemlélte, ahogyan Orbán a Nyugat centrista barátjából keresztes hadvezérré alakult át az illiberális demokráciának nevezett rendszer megteremtése végett. Hegedűs szerint az európai politikusok hatástalannak bizonyultak ennek az útnak minden egyes állomásán. Ennek – úgy véli – az volt az oka, hogy ezek az európai politikusok enfant terrible-nek, vadócnak tartották ugyan Orbánt, mégis olyan valakinek, akit tudnak kezelni. Meggyőzték magukat arról, hogy kiismerik Orbánt, és hogy nincs semmi kockázat. A mostani szavazás volt talán az utolsó lehetőség arra, hogy Magyarország irányt váltson – idézi a The New York Times Hegedűs István véleményét.    

A lap megfogalmazása szerint Orbán elhitette magáról, hogy ő az egyetlen, aki meg tudja védeni Magyarországot a látható és a láthatatlan fenyegetésektől. Rájátszott a nacionalista érzelmekre is, amikor úgy ábrázolta a brüsszeli tisztségviselőket, mint olyan bürokratákat, akik olyasmibe ártják magukat, amihez semmi közük, és akik veszélyesek Magyarország függetlenségére nézve. A lap idézi Zgut Editet, a Political Capital kutatóintézet külpolitikai elemzőjét, aki szerint Orbán hatékonyan tudja terelni a népharagot.

A The New York Times kitér arra is, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint az ellenzék egyetlen fegyverét a korrupciós vádak hangoztatása jelenti. Az erős gazdaság azonban annak a bizonyítéka, hogy az Orbán-rendszer a nép javát szolgálja – ismerteti a lap Kovács Zoltán álláspontját, és megjegyzi, hogy a Világbank idén 3, 9 százalékos gazdasági növekedést vár Magyarországon.

A Die Welt című német lap – több hírügynökségi jelentésből összegyúrt anyagában azt írja: az Európai Unióban most abból indulnak ki, hogy az újabb Orbán-kormány további konfliktusokhoz fog vezetni Budapest és Brüsszel viszonyában. A cikk szerint Orbán semmilyen bizonyítékkal sem támasztotta alá azon állítását, hogy a migráció jelensége Soros György tervének a megvalósítását jelentené. Az ellenzék azzal a szemrehányással illeti Orbánt, hogy lebontja a demokráciát, az állami forrásokat és EU-támogatásokat pedig hozzá közeli oligarcháknak juttatja. Ám az OLAF, az unió korrupcióellenes hatósága is számos nagyszabású magyarországi visszaélés ügyében nyomoz, és ezek egyikében Orbán veje is érintett – emlékeztet a Die Welt.