A magyarok jó részét fenyegeti a nyomor és a kirekesztettség

A The New York Times közli a Reuters hírügynökség Hosszúhetényből keltezett riportját, amely a magyar gazdaság állapotát mutatja be, és konkrét élethelyzeteken keresztül érzékelteti, hogy a növekedés gyümölcseit nagyon egyenlőtlenül osztják el. Orbán Viktor miniszterelnöknek javára írják – olvasható a riportban –, hogy 2010 után fenntartható pályára állította közpénzügyeket, amivel megmentette Magyarországot a Görögországéhoz hasonló adósságválságtól.

Az építkezések fellendülésének, a külföldi befektetéseknek és az európai uniós alapoknak köszönhetően a gazdaság 4 százalékkal növekedett tavaly, ami a múlt három év legmagasabb növekedési üteme. A javuló gazdasági számokból azonban nem minden magyar húzhatott hasznot. Az egykulcsos adó bevezetése, a szociális juttatások megkurtítása, valamint az a tény, hogy Orbán a középosztály felépítésére összpontosít, mind oda vezet, hogy szélesedik a szakadék a gazdagok és a szegények között – írja a Reuters nyomán a The New York Times, közgazdászok megállapításaira hivatkozva.

A riportban bemutatott családok egyikében a férj közmunkás, aki minden nehézség ellenére a Fideszre kíván szavazni, mert aggasztja őt a migráció és a gazdasági bizonytalanság, ami egy esetleges új kormánnyal járna.  

A beszámoló kitér arra, hogy a legfrissebb Eurostat-adatok szerint 2016-ban Magyarország az utolsó volt a négy visegrádi ország közül az egy főre jutó bruttó hazai termék, a GDP tekintetében. Magyarország helyzete romlott is e vonatkozásban Orbán hatalomra kerülése óta, és 2016-ban a visegrádiak közül csak Magyarország haladta meg az EU-átlagot abban az értelemben, hogy a lakosság hány százalékát fenyegeti a nyomor és a társadalmi kirekesztés.

„Kleptokraták hatalma Európa reformállamaiban” címmel közli Paul Lendvai kommentárját az osztrák Der Standard. Lendvai a korrupciós jelenségeket illetően kiemeli Orosz-, Török-, Magyarországot és Azerbajdzsánt, ahol nemzetközi kutató intézetek és a független média beszámolói szerint is kleptokrácia kialakulásáról lehet beszélni, vagyis olyan rendszerről, ahol az uralmon levők önkényesen tudják gazdagítani saját magukat vagy klientúrájukat az alávetettek rovására. A kommentátor a posztkommunista térség országaiban tapasztalt korrupció kapcsán felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy mivel a visegrádi országok – ellentétben Oroszországgal – EU-tagok, már eddig is mintegy 150 milliárd euró uniós támogatáshoz jutottak.

Az ellenőrzés hiányának kitűnő példájaként említi a német Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent beszámolót a Magyar Nemzeti Bank vezetésének alapítványokkal kapcsolatos felfoghatatlan machinációiról hatalmas összegekkel. A választási kampányban szinte naponta pattannak ki korrupciós ügyek Orbán Viktor környezetéből – írja Lendvai, és idézi Márki-Zay Pétert, Hódmezővásárhely általános meglepetésre megválasztott polgármesterét, aki szerint „ma a Fidesz a maffia”. A kommentátor ugyanakkor úgy véli, országos szinten vasárnap aligha fog megismétlődni a „hódmezővásárhelyi csoda”.

„A szürke eminenciás hadjárata” címmel Simicska Lajos Orbán Viktorral való szembenállásáról ír a müncheni Süddeutsche Zeitung. A cikk szerzője szerint a vasárnapi parlamenti választáson a 2010 óta kormányon levő miniszterelnöknek olyan ellenfele támadt, akinek a neve nem szerepel ugyan a szavazólapon, mégis veszélyeztetheti Orbán biztosnak hitt győzelmét, hiszen korrupciós vádak özönével szorongatja a kormányfőt. Erre médiaimpériumát, a Magyar Nemzetet, a Hír-TV-t és a Lánchíd rádiót használja, naponta bombázva a választókat az Orbán-birodalom visszaéléseiről és nepotizmusáról szóló hírekkel.

Ezek sorából a Süddeutsche Zeitung szerint súlyában kiemelkedik az Elios-ügy, hiszen az közvetlenül Orbán családját érinti, és egyéb ügyekkel együtt már hatalmas robbanóereje van. Olyan ország képét bontja ki a választók szeme előtt, ahol egy szűk klikk szemérmetlenül gazdagodik.

Simicska médiája a Fidesz legerősebb kihívóját, a Jobbikot támogatja – írja a liberális szemléletű müncheni lap, és azt írja: a Jobbik a jobboldali radikális kezdetekhez képest mostanra mérsékeltebb lett. A bajor lap szerzője szerint a feszültség kitart a végsőkig, és Simicska részéről fennáll a fenyegetés, hogy röviddel a választás előtt elhelyezi „az egészen nagy bombát”.

Végül röviden: a Financial Times Gideon Rachman terjedelmes véleménycikkét közli arról, hogy miként keveredik az antiszemitizmus az iszlámmal kapcsolatos, illetve az Izraelről szóló véleménycsatákkal. A szerző szerint újabban a szélsőbal mellett a szélsőjobb is immunisnak mondja magát az antiszemitimussal szemben, mondván, Izrael pártján áll, és az iszlámot tekinti legfőbb ellenségének. Rachman szerint ennek a narratívának Orbán Viktor is az egyik megtestesítője. A szerző idézi a magyar miniszterelnököt, aki antiszemita szóképekkel zsúfolta tele egyik minapi beszédét, amikor Soros Györgyről szólt, de a legfőbb vádja az volt, hogy Soros muszlimokat akar betelepíteni.