Orbán ideológiáját hirdetik a nyolcadikosok történelemkönyvében is

Shaun Walker Miskolcról küldte tudósítását a The Guardiannek, amelyben a szélsőjobb migránsellenes félelemkeltéséről ír, a gettókról és a no-go zónákról a választások előtt. S a szélsőjobbon Orbánt és a Fideszt érti, aki és amely még Borsodban is a menekültekkel riogat kampány közben. Csakhogy a riportból kiderül, a miskolciak még csak távolról sem láttak menekültet, 2015-ből egy-kettő rémlik az egyik megkérdezettnek.

A kampányt nem a korrupció és még csak nem is az egészségügy vagy az alacsony bérek uralják. Lázáron át Deutsch Tamásig a migránsozással próbálják elleplezni a bajt, a korrupciót. Orbánnak a miskolci kampányában sikerült is feléleszteni a gyűlöletkeltő feszültséget romák és helyiek között, amikor a cigányokkal hozta párhuzamba a menekülteket. A Jobbik miskolci képviselője szerint pedig Orbán nem elég kemény a menekültügyben. A „Nyomtass te is!” kezdeményezés egyik fő szervezője Budapesten érvelt, abban bízva, hogy házilag készülő, a tényeket felsoroló újságjuk talán segít a tisztánlátásban.

Az amerikai US News and World Report is beszámol arról a botrányról, amelyben a Basar al-Asszadot támogató szíriai kapott letelepedési engedélyt Magyarországon az Orbán-kormánytól, miközben az Egyesült Államok tilalmi listáján szerepel férfi. Atiya Khouryt, mint mindenki mást, aki az országba kötvények vásárlásával szerzett státuszt magának, átment az átvilágítási procedúrán, idézi a Reuters Lázár Jánost. A magyar névtelen források alapján napvilágot látott hír ugyancsak kényes kérdés pont most, amikor a választás hajrájában épp a bevándorlók elleni kampánnyal akar nyerni a Fidesz. Feltehetően mulasztást követett el a nemzetbiztonsági szolgálat, épp ezért a Reuters magyarázatot követelt mind a szolgálattól, mind a menekültügyi hivataltól, de még a rendőrségtől sem kapott választ a kérdéseire. Az amerikai pénzügyminisztérium információi alapján Khoury a Moneta Transfer & Exchange cégén keresztül olajügyben utazott, és a Szíria–Libanon–Oroszország közti pénzmosás gyanújával jelent meg a kitiltottak listáján. 

Miként a szír maffiózóról, akként a német szélsőjobbos fegyverkereskedő letartóztatásának történetéről is számos médium számolt be az elmúlt órákban. A Deutsche Welle Mario Rönschöt és az orosz bejegyzésű migrantenschreck.ru webshop-oldalán eladásra kínált fegyvereket is bemutatja, amelyeket alapvetően németeknek illegálisan árusított, ám nemcsak a migránsok, hanem a baloldali csoportok ellen táplált gyűlöletből is. Az ARD és a Süddeutsche Zeitung információi alapján az illegális fegyverkereskedelemmel foglalkozó online áruház kapcsolatban volt két másikkal: az Anonymus.Kollective-vel és az orosz AnonymousNews-zal is. Utóbbi nemcsak bevándorlóellenes, hanem antiszemita portál is volt. Megszűnte/felszámolása után nem sokkal Patriota néven Zürichben tűnt fel utóda. Egyelőre nem tudható, mikor és egyáltalán átadják-e Mario Rönschöt a németeknek, s állítólag a tettestársak és a fegyvervásárlók adatai, illetve a kilétük után is nyomoznak a hatóságok.

A The Guardian Európa rovatában (magyar) szavazásra is felszólítanak, méghozzá egy kérdőív kíséretében, amelyben meg is kérdezik, kire fog voksolni illetve, hogy milyen végeredményt vár a választásokon. Megemlíti a cikk, hogy Karácsony Gergely is megfordult Nagy-Britanniában, akár csak a Jobbik elnöke. Mintegy 10 ezer szavazóra számítanak csak Londonban az ott élő magyaroktól.

A The New York Times arról ír: nem elég, hogy óriásplakátokon, tv- és rádió-hirdetésekben igyekszik a maga igazáról, azaz migránsellenes politikájáról meggyőzni a választókat a kormány, de még a tankönyvekben is föllelhető Orbán ideológiája. A nyolcadikosok tankönyve a magyar kormányfő állítását idézi, amely szerint „a menekültek fenyegetik Magyarországot, s ebben igaza is van Orbán Viktornak, miután a különféle kultúrák együttélése problematikus”. A cikk átfogó képet igyekszik arról adni, miként formálja a maga világnézetére Orbán Magyarországot, az igazságszolgáltatástól kezdve az oktatásig. Újrakódolja a magyar demokrácia szoftverét. Elemzésében a Bertelsmann Alapítvány úgy fogalmaz, hogy Magyarország az autokrácia határát súrolja. Patyi András, a Közszolgálati Egyetem professzora beismeri, a kormány demokratikus legitimációját felhasználva nemcsak az államot, de a társadalmat is megreformálja. A cikk bemutatja, miként férkőznek az emberek tudatába az orbáni eszmék a színházi életen, a kiállításokon, a valláson, az oktatáson keresztül.