Eldöntheti a magyar választást a Simicska–Orbán-párbaj?

Kiszivárogtatások csatája címmel ír a Politico című amerikai portál európai kiadása a magyarországi választási kampányról. A cikk szerzője szerint Orbán Viktor miniszterelnök számára most megnövekedett a választás tétje, hiszen a korrupciós vádak özöne, valamint az az újabb kérdés, hogy kormányának volt-e szerepe abban, hogy civil szervezetek vezetőinek hangfelvétele kiszivárgott, azzal jár, hogy egy meglepetésszerű vereség esetén éveket tölthet rács mögött.

Kevesebb, mint két héttel az április 8-i választás előtt Orbán Fidesz pártja és Simicska Lajos oligarcha elkeseredett személyes harcot vív újra egymással a médiában, és kölcsönösen terhelő információkat hoznak nyilvánosságra, az ellenfél lejáratása érdekében. Simicska, Orbán egykori barátja, aki szembefordult vele, saját kiadványaiban olyan történeteket tesz közzé, amelyek kérdéseket ébresztenek a kormányzati korrupció kiterjedtségét illetően, míg az Orbán által ellenőrzött kiadványok azt a vádat sulykolják – mint például legutóbb Soros Györggyel kapcsolatba hozható NGO-vezetők kijelentéseinek titkos hangfelvétele –, hogy alávaló külső erők próbálnak beavatkozni Magyarország belügyeibe.

Ez utóbbi, Soros-ellenes beszámolók azonban visszaüthetnek – véli az amerikai portál –, mert felvetik annak az eshetőségét, hogy a kormány illegális dolgot művelt, nevezetesen külföldi csoportokkal vagy titkosszolgálatokkal összejátszva jutott hozzá a független civil szervezeteket lejárató hangfelvételekhez. A Politico – egy meg nem nevezett, a vizsgálat ügyében tájékozottnak mondott forrásból – úgy értesült, hogy az Alkotmányvédő Hivatal már januárban tudomást szerzett arról, külföldi állampolgárok információkat próbálnak gyűjteni nem kormányzati szervezetekről.

Az írás, azon túl, hogy részletesen ismerteti ezeket a kölcsönös vádakat tartalmazó média-beszámolókat, kitér arra is, hogy a Fidesz továbbra is jó helyzetben van a közvélemény-kutatások tükrében, az ellenzék pedig mélyen megosztott.

A nemzetközi média nagy figyelmet szentel az átállt orosz hírszerző és lánya angliai mérgezésével kapcsolatos tegnapi bejelentéseknek, annak, hogy számos uniós ország összehangolt módon orosz diplomatákat utasított ki. Ezen EU-országok sorához csatlakozott Magyarország is egy orosz diplomata kiutasításával. Az APA osztrák hírügynökség ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország az Oroszország iránt megértő uniós tagállamok közé tartozik, és hogy úgy hírlik, a jobboldali konzervatív Orbán Viktor miniszterelnök jó viszonyt ápol Vlagyimir Putyinnal. Az APA szerint Oroszországgal szintén hagyományosan jó viszonyban levő Szlovénia egyelőre nyitva hagyta, fog-e tenni ilyen lépést, és hasonló álláspontra helyezkedett Szlovákia, ahol behívták a külügyminisztériumba az orosz nagykövetet.

Hiba volt feladni a menekültek elosztását – vélekedik Karl Aiginger, a bécsi egyetem professzora a Die Presse című konzervatív osztrák lap által közölt cikkében. Szerinte népszerű ugyan, de költséges és hamis dolog, ha mindenfajta migrációt elleneznek: inkább olyan régiókba kellene terelni a migrációt, ahol a leginkább csökken a lakosság, és ez Kelet-Európa.

Kelet-Európa uniós integrációja sikertörténet, de a jövőre ránehezedik az a gond, hogy az új tagországok népessége 2050-ig átlagosan tíz százalékkal fog zsugorodni. Ezen belül Bulgáriában, Lettországban és Litvániában 30 százalékos népességcsökkenés várható. Ami a munkaképes korúak számát illeti, összességében 30, egyes országokban 40 százalékos csökkenésre kell számítani. Ez lefelé tartó spirált okoz: iskolákat és üzleteket zárnak be, a fiatalság elvándorol.

Mindezen – vélekedik a Die Presse vendégkommentátora – a regionálisan terelt migráció segíthetne. Abszurdum – vélekedik Karl Aiginger –, hogy miközben Európa déli szomszédságában, ahol háború és aszály nehezíti az életet, megduplázódik a lakosság, Európa keleti részén felére zsugorodjon a meglévő munkaerő. Természetesen a népesség növekedését más eszközökkel – például a gyermeknevelés feltételeinek a javításával – is elő lehet mozdítani, de az önmagában nem lesz elég, ráadásul sok időbe telik.

Miközben a külvilág amiatt aggódik Lengyelországot illetően, hogy túlzott hatalomkoncentráció megy végbe, a lengyelek abban bíznak, hogy a kormányzat szociális jólétet fog biztosítani – írja Piotr Buras lengyel újságíró az EUObserver című uniós hírportálon megjelent cikkében.

Buras arra hívja fel a figyelmet, hogy a Jog és Igazságosság kormányzása alatt a demokratikus értékek visszaestek, de a gazdaság szilárd. Határozottan elutasítják az 1989-i átalakulás modelljét. A neoliberális éra kudarcot vallott a jólét megteremtésében, és ez megingatta az állami intézményekbe vetett közbizalmat. Ezért most sokan csak a vállukat vonogatják, amikor az igazságszolgáltatást vagy az állami médiát maga alá gyűri a hatalom. És – teszi hozzá a szerző – a liberalizmusellenesség kéz a kézben jár azzal, hogy csak kevesek tartják helyesnek az uniós integráció további elmélyítését, teret nyert az euroszkepticizmus.