Állami egészségügy: kétharmados elégedetlenség – fideszesek fizetnének vizitdíjat

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, március 9–14. között, 1003 személy megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban újra vizsgálta az egészségügy egyes aktuális kérdéseinek megítélését. Az állami egészségügyben tapasztalt állapotokkal a válaszadók kétharmada elégedetlen. (Képünk illusztráció: Bécs egyik kórházában készült.)

Az egy, illetve két és fél évvel ezelőtt végzett kutatásunkhoz képest érdemi elmozdulás ebben nem tapasztalható. A megkérdezettek majd' kétharmada szerint az elmúlt években romlottak az állami egészségügyben tapasztalt állapotok. Mára többségbe kerültek a társadalmon belül azok, akik az elmúlt pár évben fizettek hálapénzt orvosnak, vagy nővérnek. A megkérdezettek fele személyesen, vagy közeli családtagján keresztül találkozott várólistával, és az érintettek több mint felének fizetnie kellett azért, hogy előbbre sorolódjék a várólistán. A megkérdezettek és közeli családtagjuk több mint fele vett igénybe magán-egészségügyi ellátást a múlt néhány évben, és ők átlagosan 133 ezer forintot költöttek erre tavaly. A megkérdezettek több mint fele a kormányt nevezi meg felelősnek az egészségügy jelenlegi állapotáért. Tízből hat megkérdezett továbbra is úgy gondolja, hogy fizetne vizitdíjat, ha ezt a pénzt az állami egészségügy fejlesztésére fordítaná a kormány.

A múlt néhány évben a megkérdezettek kétharmada (64 százalék) vett igénybe állami egészségügyi ellátást. Az ott tapasztalt állapotokkal a válaszadók kétharmada (66 százalék) elégedetlen. Az egy, illetve két és fél évvel ezelőtt végzett kutatásunkhoz képest érdemi elmozdulás ebben nem tapasztalható. 

A vizsgált társadalmi csoportok egy kivételével egyértelműen elégedetlenek az állapotokkal: leginkább az LMP- és a Jobbik-szavazók (91 és 89 százalék). Egyedül a Fidesz-szavazók megosztottak a kérdésben: az ő esetükben a megkérdezettek 44 százaléka elégedetlen, 45 százaléka elégedett. 

Két és fél évvel és egy évvel ezelőtt a megkérdezettek kétharmada (64 / 66 százalék) gondolta, hogy romlottak az állami egészségügyben az állapotok; mára ez arány 62 százalékra változott. Azonban egyetlen vizsgált társadalmi csoport volt a motorja ennek a változásnak: a Fidesz-szavazók. Két és fél éve többségük is elégedetlen volt: 45 százalékuk, 38 ellenében, egy éve körükben az elégedettek jutottak többségbe: 46 elégedett, 40 ellenében, mostanra az az arány tövább nőtt: 54 százalékuk elégedett, 31 százalék ellenében. 

Mindazonáltal az összes többi társadalmi csoportban továbbra is magas azok aránya, akik szerint romlott a színvonal. A legmagasabb az ellenzéki kis pártok szavazói és az MSZP-szavazók körében (92 és 81 százalék). Figyelemreméltó azonban, hogy akik a múlt években igénybe vették az állami egészségügy szolgáltatásait, rosszabb véleménnyel vannak róla (65 százalékuk elégedetlen), mint azok, akik nem (56 százalékuk elégedetlen).

Mára többségben vannak a társadalmon belül azok, akik a múlt pár évben fizettek hálapénzt orvosnak, vagy nővérnek. Két és fél éve csak 45 százalék fizetett, egy éve pedig 48, mára már 49 százalék nyilatkozott ekképpen, 43 százalék ellenében.

Legnagyobb arányban az LMP-szavazók (69 százalék), a diplomások (57 százalék), és  kormányváltást akarók (56 százalék) válaszoltak úgy, hogy fizettek hálapénzt. Legkisebb arányban pedig a legfeljebb nyolc általánost végzettek (33 százalék), a községben élők (34 százalék), és a Fidesz-szavazók (36 százalék).

A megkérdezettek fele személyesen, vagy közeli családtagján keresztül találkozott várólistával (49 százalék, 46 ellenében). Minden vizsgált társadalmi csoportban többségben vannak, akiknek van ilyen tapasztalatuk, leginkább az MSZP- és az LMP-szavazók (76-76 százalék), egy kivételével: ezek pedig a Fidesz-szavazók. Nekik csupán harmaduk (34 százalék) találkozott várólistával, és majd' kétharmaduk (61 százalék) nem.

A várólistával találkozók körében az egy évvel ezelöttihez képest többségbe jutottak azok (52 százalék, 47 ellenében), akiknek fizetniük kellett azért, hogy idejében elvégezzék a szükséges vizsgálatokat, beavatkozást, azaz, hogy előbbre sorolódjanak a várólistán. Leginkább a megyeszékhelyen és a községekben élők (68 és 58 százalék) azok, akiknek ezért pénzt kellett kiadni.

A megkérdezettek és közeli családtagjuk több mint fele (54 százalék) vett igénybe magan-égészségügyi ellátást a múlt néhány évben. Legtöbben az LMP-szavazók, és az ellenzéki kis pártok szavazói (83 és 64 százalék).

Tavaly átlagosan 133 ezer forintott költöttek magán-egészségügyre azok, akik igénybe vették. A férfiak esetében magasabb, 165 ezer forint az átlagos költés,  a nők 105 ezer forintról számoltak be.  

Továbbra is a megkérdezettek több mint fele (53 százalék) a kormányt nevezi meg felelősnek az egészségügy jelenlegi állapotáért; és ez a múlt években sem változott. Azonban érdemben csökkent azok aránya, akik mást tartanak felelősnek. Most már csupán 6 százalék említi az előző kormányok felelősségét, és 5 százalék azt, hogy ez egy régi örökség, amivel nem lehet mit kezdeni. Mindeközben érdemben növekedett azok aránya, akik szerint az egészségügy működésére rossz hatással van a kivándorolt egészségügyi személyzet (6 százalék).

A felelősséget vizsgáló sorrend minden vizsgált társadalmi csoport esetében hasonló. A kormány felelőssége mindenhol az első – legkevésbé a Fidesz-szavazók körében (38 százalék), leginkább az MSZP és a Jobbik szavazók körében (80 és 71 százalék). 

Tízből hat megkérdezett (59 százalék) továbbra is úgy gondolja, hogy fizetne vizitdíjat, ha az így begyűjtött pénzt az állami egészségügy fejlesztésére fordítaná a kormány. Leginkább az ellenzéki kis pártok és az LMP-szavazói (83 és 79 százalék) gondolkodnak így. De a Fidesz szavazói körében is többségben van ez az álláspont (52 százalék, 46 ellenében).

Ezen kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelent Vasárnapi Hírekben találhatók.