Hédervári kastély: évekbe telik, mire újra használhatóvá válik

Azt írja a Wikipedia, hogy Hédervár azon kevés történelmet alakító hely közül való, amelyet első krónikásaink is feljegyeztek. A II. Géza király segítségére érkező Hedrych (Héder) lovag a Győr melletti szigetet kapta örök szállásul, ahol favárat építtetett 1142-ben a mai kastély parkjának végében emelkedő Zsidó-dombon… A történelem rettenetes fintora: a magyarországi deportálások szürke eminenciása, Edmund Veesenmayer SS-Brigadenführer (vezérőrnagy), a Harmadik Birodalom nagykövete, Hitler magyarországi teljhatalmú megbízottja a budapesti luxusélete után 1945. március végéig a nyugati határszélen, a hédervári kastélyban lakott... (A szerző 2010. november 23-án készült felvételeivel.)

Még mindig a Wikipedia: az építmény a tatárjárás idején pusztult el. Csaknem négyszáz évvel később, 1521-ben Héderváry Ferenc hűtlenség miatt elveszítette a birtokot, majd a birtok tulajdonjoga visszaszállt Héderváry Jánosra, aki újraépíttette a várkastélyt reneszánsz stílusban. A mai barokk formáját a 18. század második felében nyerte el... A hédervári kastély nemrég a Kincsem című film forgatásának egyik helyszíne volt, előtte kastélyszállóként működött, ám a bérlő és a (meglehetősen hosszú nevű) MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság közötti, évekig tartott per végén a MANK visszakapta a sok vihart átélt, ám máig impozáns ingatlant, amely viszont hosszú idő óta kihasználatlanul tátong. Szerkesztőségünk kérdéseire a régi-új tulajdonos válaszolt, továbbá a kék színnel szedett szöveggel a hédervári kastélyban évekig működött szálloda üzemeltetőjének, Bartha Sándornak a véleményét adjuk közre „A hír szent, a vélemény szabad” elve és gyakorlata alapján.

– Az Önök véleménye szerint milyen állapotban van a 2016 nyara óta a MANK tulajdonában lévő hédervári kastély?

– Nemrég ért véget a hédervári kastély állapotfelmérése, amely kimondja, hogy a kastély jelenlegi állapota nem teszi lehetővé alkotóházként való működését, látogathatóságát. Az épületegyüttesben keletkezett károk helyreállítása, az élet- és balesetveszély elhárítása nélkül nem üzemeltethető. Az állapotfelmérés ugyanakkor megállapította, hogy a kastély épületében olyan jellegű tartószerkezeti, hidrológiai, szigetelési, faszerkezeti károk nem tapasztalhatók, amelyek jelentős, alapvetően azonnali szerkezeti beavatkozást tesznek szükségessé. A jelentés feltárta továbbá az utolsó bérlő szakszerűtlen, hanyag üzemeltetése által okozott károkat, amelyek az épületen kívül és belül is láthatók.

Az állapotfelmérés eredményeként, az eljárási előírásokat megtartva, leghamarabb az idén májusban kerülhet sor a kivitelező kiválasztására, aki az állapotfelmérés alapján az élet- és balesetveszélyt elhárítja. Sor kerül majd a többi között elektromos balesetveszély-elhárításra, a kidőlt fák elszállítására, a közművek biztonságos lezárására. Ezzel egy időben kezdődhet meg a kastély felújításának tervezése.

Bartha Sándor: A valóság kicsit máshogy fest. Az előzmény: A hédervári kastély általunk, a bérlő által teljes felújítást kapott 2002-től 2004-ig. Utána majdnem egy évtizedig az egyik legnívósabb – a szakma szerint leghitelesebb – magyarországi és európai kastélyszállodának számított. Számos turisztikai díjat és számtalan visszajáró vendég elismerését elnyerte. 2012-ben a képeken látható fényében ragyogott, amikor az újdonsült állami tulajdonos váratlanul felmondta a hosszú távú bérleti szerződést és annak végelszámolását megtagadta. Ez után következett négy év tárgyalási és egyeztetési kísérlet az időközben bezárt intézmény megmentésében nem igazán érdekelt állami hivatalnokokkal. Közvetlen 20 munkahely veszett itt el, közvetve nemcsak a község, de az egész Szigetköz turizmusa is megérezte a szépen működő kastélyszálloda után maradt űrt.

A jelenlegi állapot: álláspontunk messze eltér az állami tulajdonos véleményétől a kastély jelenlegi állapota tekintetében. A kastély ugyanis a közel két éve történt átadás napjáig a bérlő által állandó karbantartás alatt volt. Más a helyzet azóta. A kastély két éve zárva áll, állapota rohamosan romlik, senki nem viseli gondját az évente 1-2 fűnyírástól eltekintve. A park két éve zárva „fogadja” az érdeklődőket.

- Mit tesznek azért, hogy az épületegyüttes állapota ne romoljék tovább?

– Az említett veszélyelhárítással párhuzamosan megkezdődik az állagmegóvás is, amely magában foglalja majd a többi között az ablakok javítását, a nyílászárók és tetőcserepek cseréjét, javítását.

BS: Itt is megemlíteném, hogy ezt már két éve hallja a közönség, de még nem történt semmi. A tulajdonos, a szentendrei székhelyű nonprofit kft. nemtörődömsége miatt csak tovább romlik a néhány éve még legszebb fényében ragyogó kastély.

– Milyen célra kívánják hasznosítani a MANK jogelődje által 2002-ben szálloda számára bérbe adott kastélyt?

– A MANK Nonprofit Kft. célja, hogy a kastély eredeti fényében ragyogjon, hogy a helyiek és a művészek örömére ismét vendégeket fogadhasson. Egyértelmű célunk, hogy a kastély ismét alkotóházként működjék, hiszen a MANK Nonprofit Kft. feladata, hogy alkotási lehetőséget és helyet nyújtson a művészek számára.

BS: A letűnt kommunista rendszer eme csökevényének az újraélesztési terve teljesen értelmetlen és idejét múlta. A helyett, hogy az emberek élvezhessék a kastély adta környezetet, például úgy, ahogy mi azt magáncégként több mint egy évtizedig biztosítottuk – és mindamellett százmilliókat (???) fizettünk be az állami költségvetésbe – most a mi (adó)százmillióinkból (vagy milliárdjainkból) akarnak államilag „beutalt” (?) kiváltságosoknak luxusüdülőt létesíteni?

– Milyen állapotban volt 2002-ben, mit tett a bérlő az állagmegóvásért?

– A Héderváry-kastélyt a jelenlegi tulajdonos MANK Nonprofit Kft. jogelődje, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány 14 évvel ezelőtt, 2002-ben adta bérbe tíz évre egy vállalkozónak, aki kastélyszállót működtetett a falai között. Az üzletember a bérleti időszak lejártát követően viszont nem adta át a kastélyt jogos tulajdonosának, így az egykori alkotóház csak négy év bírósági pereskedése után, 2016. június 29-én juthatott vissza a MANK Nonprofit Kft.-hez. Sajnálatos módon a kiköltözött bérlő mindenütt romokat hagyott maga után, és az épület tervdokumentációját sem adta át egészében.

BS: Itt a „tulajdonos” nagystílűen elhallgatja, hogy a kastély 2002-ben már több éve elhagyatottan állt és nem volt használható állapotban. Azt is elhallgatja, hogy mi azt 24 hónapos munkával – nem közpénzből, hanem saját finanszírozással – teljesen felújítottuk. Az sem fedi a valóságot, hogy romokat hagytunk magunk mögött és az sem, hogy nem adtuk át a tervdokumentációt. A mintegy 1000 oldalnyi terv, amelyet átadtunk számukra, kb. 70 000 Ft-ért (???) lett fénymásolva. Könnyen elképzelhető, hogy mennyibe kerülhetett nekünk a megterveztetés, a tervek elkészíttetése és a felújítás.

– Végül is felújítható-e, ha igen, mennyiből, azért, hogy az Önök által elképzelt/tervezett módon újra élhetővé váljék (immár a 21. század embere számára) a 16. századi alapokon nyugvó várkastély? Kit bíztak meg a felújítási tervek elkészítésével és a megvalósítással? Kitűzték-e az újra megnyitás napját?

Wikipedia: Az 1945-i földreformmal megfosztották a hédervári grófokat javaiktól, ekkor egyébként maguk már nem gazdálkodtak. 1947-re megszervezték a kastélyban a népi kollégiumot, ahol a környező falvakban és majorságokban lakó gyermekek végezhették el az általános iskolát. 1983-tól alkotóházként működött.

– A kastély felújítható, a további kérdésekre a tervezés befejezését követően tudunk válaszolni. Tulajdonosként az átvételt követően sajnálattal vettük tudomásul, hogy a neves Héderváry-kastélyt, amely több felújítási szakaszon esett át az elmúlt évtizedekben, most ismét romos állapotban találta. Ma már tudjuk, hogy a MANK Nonprofit Kft.-nek több éves munkájába fog kerülni, hogy az épületet régi fényébe állítsa vissza, és hogy a kastély ismét a nyugat-magyarországi művészeti élet fontos központjává váljék.

BS: Az állítás itt sem fedi a valóságot. A kastély nincs romos állapotban. Hogy csak néhány munkálatot említsünk, a kastély teljes villanyhálózata és szellőzőrendszere fel lett újítva, az épületgépészet további jelentős része úgyszintén, minden szoba gyönyörű fürdőszobát kapott, igaz 16 év után már néhány csaptelep cserére szorul. Nyilván minél később költözik újra élet a kastélyba, annál több kár keletkezik.

A kastély nemrég még a nyugat-magyarországi művészeti élet egyik központja volt. De ennek a virágzásnak épp a MANK vetett véget. Az általunk szervezett és finanszírozott (ismét: nem közpénzből!!) „Múzsák Kastélya” rendezvénysorozat keretében mintegy 150 – főleg zenei – rendezvényt szerveztünk a hazai és határon túli legnevesebb művészek részvételével. Ezt a „kereket” nem kellett volna újra feltalálni, hanem csak hagyni, hogy guruljon szépen…

Wikipedia: A kastélyt körülvevő angolpark az angol Bernhard Petri személyes irányítása mellett jött létre, aki egzotikus fákat is telepített ide, mint pl. a kínai páfrányfenyő és az amerikai tulipánfa. A hédervári kastély legrégebbi része a 13. századig vezethető vissza, a legvastagabb falú és legnagyobb alapterületű hatszögletű délkeleti torony, mely egykor szabadon álló építmény lehetett. A gótika, majd a reneszánsz idején újabb részekkel bővítették a lakótornyot. 1534-ben Bakics Pál lerombolta, a köveit pedig elhordatta.

– Milyen egyéb felújítást terveznek a kastély környezetében, különös tekintettel a leírások szerint egykor híres kertjére?