A 2020 utáni büdzsé feleljen meg az Európa jövőjével kapcsolatos céloknak
Fordítsanak az eddiginél is több pénzt kutatásra, fiatalokra és a kisvállalkozások támogatására. Kezelje az új kihívásokat, de a fenntartható mezőgazdaságot és a legszegényebb régiók problémáit is. A nemzeti hozzájárulásokat részben saját forrásokkal helyettesítsék.
Az EP megfogalmazta a hosszú távú költségvetésével kapcsolatos elvárásait: a büdzsének az új kihívásokat és a Brexit miatti kiesését is fedeznie kell. Az Európai Parlament két állásfoglalásban rögzítette, hogy mit vár a 2021-től életbe lépő következő többéves pénzügyi kerettől (MFF).
A Parlament azt akarja, hogy a költségvetés képes legyen a védelem, biztonság vagy a migráció területén jelentkező új kihívások kezelésére. A képviselők szerint a kiadási limitet az EU össztermékének 1%-áról 1.3%-ra kell emelni, hogy az új problémákra anélkül lehessen érdemben költeni, hogy a legszegényebb régiókat vagy a gazdálkodó közösségeket feláldoznák.
A jelentés hangsúlyozza, hogy jelentősen növelni kell a kutatásra, az Erasmus+ támogatására, az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezésre, valamint a kisvállalkozásokra és az Európai Összekapcsolódási Eszközön keresztül megvalósuló infrastrukturális beruházásokra fordított összegeket.
Nem képzelhető el megállapodás anélkül, hogy előrelépés születne a saját források területén. A bevételekről és kiadásokról egy csomagban kell megállapodni – figyelmeztetnek a képviselők. Egy másik, a saját bevételekről szóló állásfoglalásban az EP a fokozatosan bevezetendő új források – a pénzügyi tranzakciós adó, környezetvédelmi adók, a digitális szektorból származó bevételek - és párhuzamosan a nemzetállami hozzájárulás csökkentése mellett érvel.
Az új forrásoknak:
• a GNI-alapú hozzájárulások arányának jelentős (40%-ot megcélzó) csökkentését kell eredményeznie, ami megtakarításokat hoz a tagállami költségvetések számára;
• az összes, csak bizonyos tagállamoknak kedvező visszatérítés és korrekció eltörlésével kell járnia,
• fedeznie kell az Egyesült Királyság Unióból való kilépéséből eredő hiányt is anélkül, hogy az adófizetők terhei növekednének.
A Jan Olbrycht (EPP, Lengyelország) és Isabelle Thomas (S&D, Franciaország) társ-jelentéstevők által jegyzett MFF-ről szóló szöveget 458 szavazattal 177 ellenében 62 tartózkodás mellett fogadták el. A Gérard Deprez (ALDE, Belgium) és Janusz Lewandowski (EPP, Lengyelország) társ-jelentéstevők által jegyzett, saját bevételekről szóló állásfoglalást 442 szavazattal 166 ellenében 88 tartózkodás mellett fogadták el.
A két állásfoglalás az EP hivatalos véleménye a májusban érkező bizottsági törvényjavaslathoz. A Parlament szeretné azonnal elkezdeni a tárgyalásokat, hogy még a 2019-es választások előtt létre jöhessen a megállapodás.
Az uniós költségvetés több mint 94%-a a polgárokat, régiókat, városokat, gazdálkodókat szolgálja, az EU adminisztratív költségei a büdzsé 6%-át teszik ki, aminek a fele megy fizetésekre (forrás: Európai Bizottság)
A legutóbbi, 2017-i Eurobarométer-felmérés szerint az európaiak elvárják az Uniótól, hogy többet tegyen az olyan aktuális kihívások megoldása érdekében, mint a terrorizmus (80%), a munkanélküliség (78%), a környezet védelme (75%), illetve az adócsalás és adóelkerülés problémája (74%).
Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető
Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető
Az eljárás lépései (saját források)
Cikk Az új kihívásokhoz kell igazítani az EU hosszú távú költségvetését
Brexit: társulási szerződést javasol az EP a jövőbeli kapcsolatokhoz
Az egységes piac, a vámunió, és a négy szabadság elveinek tiszteletben tartása; egyenlő és igazságos bánásmód egymás állampolgárai tekintetében; a "nagypénteki megállapodásban" foglalt állampolgári jogok megőrzése az ír határ kérdésében.
A Parlament a Brexit után a kétoldalú kapcsolatok szempontjából egy társulási megállapodást tart célravezetőnek. Az erről szóló határozatot 544 szavazattal 110 ellenében 51 tartózkodás mellett fogadták el. A viszony négy pilléren alapulna:
• kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok
• belső biztonság
• külügyi és biztonsági együttműködés
• tematikus együttműködés például a kutatásban vagy innovatív projektekben.
Az EP szerint az együttműködéshez erős koordinációra és vitarendezési mechanizmusra van szükség. A javaslat hangsúlyozza, hogy az EU-nak nem véletlenül vannak közös szabályai, törvényei - még a legszorosabb kapcsolatban álló harmadik ország se élvezhet olyan jogokat, mint egy tagállam.
A képviselők kiemelik, hogy bármilyen, a jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó megállapodásnak tiszteletben kell tartania az EU egységét, a közös piacot, a négy szabadságot, és úgy kell megőriznie az Unió jogrendjét és döntéshozatali folyamatát, hogy nem ad lehetőséget arra, hogy a másik fél kedvére válogathasson az előnyök és kötelezettségek között, ideértve az Európai Bíróság szerepét is.
Az állásfoglalás üdvözli a Bizottság kilépési megállapodásra tett javaslatát és támogatja, hogy szülessenek az átmeneti időszakra szóló intézkedések, illetve megerősíti, mennyire fontos egyenlő és igazságos bánásmódban részesíteni egymás polgárait. Az ír határkérdés kapcsán szintén üdvözli a Bizottság előterjesztését, amely tartalékmegoldást is tartalmaz arra az esetre, ha a határ lezárulna, és amely megőrzi az ír-északír együttműködést. A brit kormány nem engedheti, hogy a Nagypénteki megállapodásban foglalt állampolgári jogok sérüljenek.
A tagállamok a március csúcson fogadják el a jövőbeni kapcsolatokról szóló tárgyalásokra vonatkozó iránymutatásokat - az EP ehhez küldi el az álláspontját. A Parlament beleegyezésére bármely kilépési és társulási megállapodáshoz szükség van.
