Lázár nem akarta megsérteni a bécsieket, de sikerült neki

„Nem akartam megsérteni a bécsieket” – idézi a konzervatív osztrák Die Presse Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert, akit közfelháborodást keltő videója miatt telefonon felhívott Gernot Blümel, osztrák hivatali partnere, a kancellári hivatal minisztere.

A Die Presse beszámolója szerint Blümel azt mondta Lázárnak: „Nem hagyom, hogy rosszat mondjanak a szülővárosomról”, a magyar politikus pedig most „a kárenyhítésen fáradozik”. A bécsi lap kiemeli: sajtótájékoztatóján Lázár elmondta: magánjelleggel tartózkodott Bécsben, és biztosította Blümelt arról, hogy a videóban tett kijelentései nem tükrözik a magyar kormány hivatalos álláspontját.

Blümel is hajlik a megbékélésre – derül ki a Die Presseből. A Néppárthoz tartozó kancelláriaminiszter utalt arra, hogy Magyarországon választási kampány van, és ilyenkor nem kell minden szót patikamérlegen mérni, egyébként pedig az osztrák–magyar kapcsolatok nagyon jók.

Michael Ludwig, az osztrák szociáldemokraták bécsi vezetője, a főváros leendő polgármestere tegnap „baráti beszélgetést” folytatott a bécsi magyar nagykövettel. Tőle azt idézi egyebek közt a Die Presse, hogy Lázár videójában nem sikerült piszkos városként bemutatni Bécset, illetve a főváros Favoriten negyedét. „Az egyetlen, ami rontotta az összképet, az időjárás volt” – jegyezte meg Ludwig.

A Der Standard című, liberális irányzatú osztrák lap terjedelmes helyszíni riportot közöl Favoriten negyedről, és abból olyan összbenyomás keletkezik, hogy a valóság nagyjából félúton van Lázár mindent leszóló minősítése és a mindent csodálatosan szépnek bemutató városvezetés állításai között. A színes, többnemzetiségű és többkultúrájú közeget sokan kifejezetten vonzónak találják, mások elégedetlenkednek miatta – piszokról azonban alig hangzik el panasz. A Der Standard utánanézett a statisztikai adatoknak is. Eszerint Favoriten valóban a harmadik legszegényebb bécsi városrész, ahol az egy főre jutó átlagos évi jövedelem mindössze 18 289 euró, vagyis jelenlegi árfolyamon 5 millió 700 ezer forint, havonta 475 ezer forint. Ebben a bécsi kerületben a legmagasabb – 35 százalékos – a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya. A helyi lakosságon belül a külföldiek aránya most 47 százalék – öt évvel ezelőtt, tehát a 2015-i menekülthullám előtt 30 százalék volt.

Röviden még vissza a Die Presséhez, amely egyik cikkében beszámol arról, hogy Herbert Kickl, az erősen jobboldali Osztrák Szabadságpárthoz tartozó belügyminiszter a terrorveszélyre hivatkozva hosszabb távon is fenn akarja tartani a határellenőrzést Ausztria szlovéniai és magyarországi határa mentén. Mivel az elvben szabad mozgást biztosító schengeni övezeten belüli államhatárokról van szó, az ellenőrzés fenntartásához az Európai Bizottság hozzájárulására van szükség, és a most érvényes engedély májusban lejár. Ezt szeretné Kickl meghosszabbíttatni, miként az tegnapi nyilatkozatából kitűnik.

A Die Presse által idézett kijelentések is megerősítik ugyanakkor azt, hogy ez az Ausztriában keményen idegenellenesnek számító miniszter is következetesen éles különbséget tesz a menedéknyújtás és a bevándorlás között.

A konzervatív londoni The Telegraph, valamint az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál ismerteti a Világbank friss jelentését, amely arra figyelmeztet, hogy az Európai Unión belül mélyült a jómódúbb és a szegényebb országok közötti szakadék. A dokumentum kiemeli, hogy például Lengyelországban és Magyarországon az egy személyre jutó éves GDP ma sem éri el az uniós átlag felét, ám Olaszország, Görögország és Spanyolország is csak nagyon alacsony fejlődési ütemet volt képes elérni. A termelékenység 2011–16 között 1,5 százalékkal nőtt az unió északi tagországaiban, és csak 0,2 százalékkal a déli tagállamokban. Az egyénekre lebontva ebből az következik, hogy az európaiak legszegényebb tíz százalékának 1990 óta 7 százalékkal csökkent a jövedelme, a leggazdagabb tíz százaléknak pedig 66 százalékkal nőtt. A jelentés összeállítói szerint ezért az uniónak, valamint a nemzeti kormányoknak a mostaninál komolyabban kellene venniük a populista tendenciákat. A Világbank úgy látja: gyors felzárkóztató átképzési, illetve továbbképzési programokra lenne szükség azért, hogy elkerüljék a kevésbé fejletteknek a technológiai fejlődés miatti további, még súlyosabb leszakadását.