Kincseskamrák: A csodák világa – most látható, ami nem látható

Kíváncsiság, gyűjtőszenvedély, dicsekvés. Ez a három fő motiváció készteti évszázadok óta az uralkodókat, arisztokratákat, polgárokat és a modern kor gyűjtőit, akik maguk körül akarták tudni a világ legérdekesebb tárgyait. Műtárgyakat vagy ritka kőzeteket, manapság dinó csontvázakat és űrhajósok ruháit.

Ezeket a tárgyakat mind valahol egy-egy kastélyban, vagy más rejtett zugban őrzik, a kincseskamrákban, és a nagyközönség nem láthatja. Kivéve, ha nagy ritkán megmutatják egy-egy kiállításon, van egy olyan dokumentumfilmben, mint amilyet most az olasz Francesco Invernizzi rendezett. Ő az, aki már filmet készített a Vatikáni Múzeum, Firenze és az Uffizi képtár remekműveiről.

A mostani film a Wunderkammer-ek történetét mutatja be a középkortól napjainkig.

A Wunderkammer („kincseskamra” vagy, ahogy a franciák nevezik: cabinet de curiosités) fogalma királyok, császárok és magas rangú arisztokrata gyűjtők köreiben alakult ki a 16. században. Nem más, mind „az egész világ egyetlen szobában, amely összeköti a múltat és a jelent”. A szenvedélyes – és jómódú – gyűjtők hosszú évek, évtizedek alatt saját otthonukban építették fel a világ minden tájáról származó egzotikus tárgyakból és értékes ritkaságokból álló kis univerzumukat.
A dokumentumfilm minden epizódjában a téma szakértői – egyetemi professzorok, múzeumi kurátorok, művészettörténészek és galériatulajdonosok – modern gyűjtők is elmesélik saját történeteiket, utazásaikat és bemutatják büszkeségüket: a kincsestárukat is.

A filmet március 8-tól vetítik a hazai művész mozik, magyar felirattal, a Pannonia Entertainment forgalmazásában.