„A választási sokk, amely megrázza az Orbán-rendszert”

Ezzel a címmel ír a Die Welt című, nagy példányszámú konzervatív lap a magyarországi fejleményekről, a hódmezővásárhelyi polgármester-választás utóhatásáról. A cikk szerint Orbán Viktor miniszterelnök egészen múlt vasárnapig biztos lehetett abban, hogy abszolút többséget szerez az áprilisi parlamenti választáson. Most azonban egy vidéki választás megmutatta, hogy teljhatalma véges lehet, és Orbán pártjában a rémület kísért.

A szerző, Boris Kálnoky a hátteret ismertetve kitér arra, hogy ebben a városban eddig mindig a Fidesz jelöltje győzött, 2014-ben történetesen 60 százalékkal, most viszont az országosan egyébként széttöredezett ellenzék által itt egységesen támogatott független jelölt kapott 57 százalékot, a fideszes jelölt pedig csak 41-et. Az ellenzék szoros győzelemben reménykedett, az eredmény azonban jelzésértékű, földcsuszamlásszerű győzelem lett. Ebben a szűk 50 ezer lakosú, elég jómódú dél-magyarországi városban ugyanis nem a helyi problémákról volt szó, hanem alapjában véve magáról az Orbán-rendszerről. Ebben a városban fordult elő egy olyan, uniós pénzekkel való visszaélésről szóló ügy, amelyben központi szerepet játszott Orbán veje.

A város erős embere – folytatódik a Die Welt beszámolója – Lázár János, Orbán jobbkeze. A választás pedig Orbánról és az ő kormányzási módszeréről tartott népszavazással ér fel – az emberek nem szeretik azt, ha megfélemlítik és hülyének tartják őket.

A német sajtóbeszámoló szerint most a negyvenes lett a rémület száma Fidesz-körökben: ha ennyi választókerületet elveszít a párt az április 8-i választáson, akkor az eddig a közvélemény-kutatások fényében holtbiztosra vett abszolút többséget is elveszíti.

Ellenzéki körökben most felvetődött legalább valamilyen korlátozott együttműködés gondolata, és ezzel együtt  fejszámolás kezdődött. Az ellenzék jelenleg tizenkét választókerületet mondhat magáénak. Tizenöt-húsz további egyéni választókerület elnyerésére lenne szükség a kétharmados Fidesz-győzelem megakadályozásához, negyven kerület megszerzése esetén Orbán nem lenne képes egymaga kormányt alakítani. Lehetséges ez? Négy évvel ezelőtt a Fidesz a 106 választókerület közül csak húszban győzött a voksok több mint ötven százalékával. Huszonöt választókerületben a fideszes jelölt negyven százaléknál alacsonyabb szavazataránnyal tudott győzni, az ellenzék megosztottsága miatt. Ezek azok a kerületek, amelyek a legígéretesebbek az ellenzéki együttműködés számára.

Olyan együttműködés, mint Hódmezővásárhelyen, vagyis hogy mindegyik ellenzéki párt beáll egyetlen jelölt mögé, gyaníthatóan egyetlen választókerületben sem lesz – vélekedik a Die Welt. A Jobbik – írja a szerző – őrizni kívánja a legerősebb ellenzéki erő státusát, és nincsenek koalíciós próbálkozásai a baloldallal. Itt-ott talán visszavonulhat, kevésbé erőteljes lehet a kampánya. A kicsiny LMP sem résztvevő, de – jegyzi meg Boris Kálnoky – a hódmezővásárhelyi siker növelheti az erre irányuló nyomást.

A cikk felhívja a figyelmet a választási törvény azon korlátozó előírásaira is, amelyek szerint az, aki nem állít legkevesebb 27 kerületben jelöltet, annak nem lehet országos listája, valamint hogy aki nem állít mind a 106 kerületben egyéni jelöltet, az lényegesen kevesebb állami támogatáshoz jut. A pártok szövetségkötését pedig az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöb emelésével büntetik, így tehát a szocialistáknak például a Párbeszéddel szövetségben tíz százalékot kell elérniük, és a mostani felmérések szerint ennél nem sokkal állnak jobban, akár ki is eshetnek. Mégis – fejeződik be a Die Welt írása – hirtelen olyan hangulat keletkezett, hogy megtört a jég.

Most lett csak érdekes a magyar parlamenti választási kampány – írja ugyanebben a témában a Politico című amerikai hírportál európai kiadása, Bayer Lili tudósításában. Eszerint a hódmezővásárhelyi eredmény reménnyel tölti el az ellenzék támogatóit, hogy legyőzhetik, vagy legalábbis számottevően visszavethetik Orbán Viktort, aki önmagát az illiberális demokrácia bajnokaként beállítva többször összetűzött Brüsszellel a jogállamiság, az egyetemi szabadság és a menekültek jogai ügyében.

A Politico ismerteti egy magas rangú fideszes tisztségviselő véleményét; szerinte a polgármester-választás eredménye a korrupciós ügyek miatti lakossági frusztrációra vezethető vissza. A Fidesz támogatóinak a száma nagyjából ugyanannyi, mint azelőtt, vagyis az ellenzéki pártoknak ezt a frusztrációt sikerült mozgósításra felhasználniuk – mondta ez a fideszes tisztségviselő, nevének mellőzését kérve. Szerinte pártjának van oka aggódni, különösen a hódmezővásárhelyi választás által teremtett lélektani pillanat miatt.

A Politico szerint a riadalom jele volt az is, hogy az állami, valamint a kormánypárti média igyekezett jelentéktelennek beállítani az eredményt, ám Márki-Zay Péter győzelmi beszédének egyenes közvetítését több mint százezren figyelték.

Egy másik fideszes forrás szerint viszont nem kellene eltúlozni ennek a választásnak a hatását, mert abban sok helyi tényező játszott közre. A közvélemény-kutatók ugyanakkor – vélekedett ez a forrás – rosszul jöttek ki a történetből, és kiderült, hogy sokan nem mondanak igazat a felmérőknek.