Nyugdíjak és nyugdíjasok
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából február 9–14. között, 1002 személy megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban újra vizsgálta a nyugdíjasok körülményeit és egyes a nyugdíjasokhoz kapcsolódó ügyek megítélését. A nyugdíjasok több mint fele csak nagy lemondásokkal, vagy önállóan sehogyan sem tud megélni a nyugdíjából, majdnem kétharmaduk pedig kevesebbet tud belőle vásárolni, mint 5 évvel ezelőtt. A megkérdezettek háromnegyede szerint az alacsony nyugdíjakat jobban kellene emelni, mint a magasakat. Tízből nyolc válaszadó egyetértene a 13. havi nyugdíj bevezetésével és kétharmaduk szerint a költségvetés ezt el is bírná.
A nyugdíjasok a bevételeik negyedét költik az egészségükre, ebből minden tizedik forintot hálapénzre, és minden ötödiket magánegészségügyi szolgáltatásokra. Tízből kilenc válaszadó egyetért azzal, hogy a 65 évesnél idősebbek ingyenesen használhatják a tömegközlekedést.
A nyugdíjasok több mint fele (53 százalék) csak nay lemondásokkal (33 százalék), vagy önállóan sehogyan sem tud megélni (20 százalék) a nyugdíjából. Minél magasabb egy nyugdíjas iskolai végzettsége, annál jobban ki tud jönni a nyugdíjából. A 8 általánost, vagy kevesebbet végzett megkérdezettek kétharmadának (65 százalék) súlyos megélhetési gondjai vannak, a diplomások esetében ez csak kevesebb mint harmadukra (28 százalék) igaz. Az egyes pártok támogatói körében nem tapasztaltunk érdemi eltérést.
A nyugdíjasok 13 százalékának van a nyugdíján kívül más jövedelme. Legkevésbé a szakmunkás-végzettségűeknek (5 százalék), leginkább a diplomlásoknak (41 százalék).
A nyugdíjak vásárlóértékének a csökkenését mutatja, hogy a megkérdezettek közel kétharmada (58 százalék) úgy válaszolt, hogy kevesebbet tud nyugdíjából vásárolni, mint 5 évvel ezelőtt. Ötödük (22 százalék) válaszolt úgy, hogy ugyanannyit tud vásárolni, így csupán tizedük (10 százalék) mondta, hogy többet tud nyugdíjából vásárolni.
Egyedül a Fidesz-szavazók azok, akik körében kisebbségben vannak azok, akik kevesebbet tudnak vásárolni, mint öt éve (32 százalék), míg az összes többi párt támogatói és a bizonytalanok körében is legalább háromnegyedes többségben vannak (72 - 100 százalék). A fél évvel ezelőtti kutatásunk is hasonló képet vázolt fel.
A megkérdezettek háromnegyede (73 százalék) szerint az alacsonyabb nyugdíjakat jobban kellene emelni, mint a magasabbakat, és a válaszadók ötöde (21 százalék) gondolja úgy, hogy minden nyugdíjat ugyanolyan arányban kell emelni. Leginkább a 30 évesnél fiatalabbak és az inaktívok (46 és 36 százalék) gondolják úgy, hogy egyenlő mértékben kell emelni minden nyugdíjat, míg a nyugdíjasok, és a nyugdíj előtt állók (45–59 korosztály) az, aki szerint a diferenciált nyugdíjemelés lenne a megfelelő (84 és 80 százalék). Az egyes pártok támogatói körében nem tapasztaltunk érdemi eltéréseket e kérdés megítélésében.
Tízből nyolc válaszadó (80 százalék) egyetértene a 13. havi nyugdíj bevezetésével és ezt minden párt támogatói hasonlóan gondolják. Leginkább a nyolc általánost végzettek, és a nyugdíjasok (89–89 százalék) támogatják a 13. havi nyugdíj bevezetését, legkevébsé a diplomások (63 százalék).
A megkérdezettek kétharmada (67 százalék) szerint a költségvetés a 13. havi nyugdíjat el is bírná. Minden vizsgált társadalmi csoport így gondolkodik, leginkább az MSZP, LMP, és az egyéb baloldali pártok szavazói, legkevésbé a Fidesz szavazók és a bizonytalanok (62–62 százalék), ám az ő körükben is egyértelmű többségben van ez a vélemény.
Az MSZP tavaly év végén javasolta a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetését. A megkérdezettek majd' kétharmada (62 százalék) szerint amikor a 13. havi nyugdíjat eltörölték, az ország helyzete sokkal rosszabb volt, így jogos a felvetés, hogy most visszaállítsk. Mindössze a válaszadók negyede (24 százalék) szerint hiteltelen az MSZP részéről ez a felvetés, hiszen épp az MSZP-kormány alatt törölték el.
Az összes vizsgált társadalmi csoport szerint jogos a visszaállításra vonatkozó felvetés. Leginkább az egyéb baloldali pártok, és az MSZP-szavazók gondolják így (92 és 89 százalék), legkevésbé a Fidesz-szavazók és az aktívak (53 és 55 százalék).
A nyugdíjasok a bevételeik negyedét (23 százalék) költik az egészségükre, ebből minden tizedik forintot (12 százalék) hálapénzre, és minden ötödiket (18 százalék) magán-egészségügyi szolgáltatásokra.
Tízből kilenc válaszadó (92 százalék) egyetért azzal, hogy a 65 évesnél idősebbek ingyenesen használhatják a tömegközlekedést. Minden vizsgált társadalmi csoport így gondolkodik, és nincs érdemi eltérés az egyes pártok támogatói, vagy aktivitás szerint sem.
A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelent Vasárnapi Hírekben találhatók.
