Létezik még a civil kurázsi
Szenegállal, Ománnal és Malajziával van egy szinten a korrupció tekintetében Magyarország, a közpénzek átláthatóságáért küzdő Transparency International friss ranglistája szerint. Korábbi pozícióján 9 helyet rontva, hazánk a 66. helyre csúszott le. Az uniós tagállamok közül ennél csak Bulgária kapott rosszabb helyezést, Romániában már jobb a helyzet, mint Magyarországon.
A jogállamiság eróziója, romlása az elmúlt bő tíz évben nagyon kimutathatóan összefügg azzal, hogy egyre kevesebb a beruházás Magyarországon, tehát ha a jogbiztonság sérül, akkor az üzleti környezet is egyre rosszabbá válik. Ez volt a megállapítása annak a pódiumbeszélgetésnek, amelyen Arató Krisztina – egyetemi tanár (ELTE) Balázs Péter, egyetemi tanár, (CEU), Stumpf András a Heti Válasz főmunkatársa értékelte a jelentést. A TI részéről Ligeti Miklós és Martin József Péter volt jelen.
A helyzet súlyos. A Transparency International szerint 2010. évi országgyűlési választások óta eltelt kis híján nyolc év alatt a kormány szinte teljesen felszámolta a tőle független államhatalmi intézmények szakmai és szervezeti autonómiáját. Ennek következtében a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszere megroppant. Mindez a közhatalom foglyul ejtésével járt, ám Magyarországon az állam foglyul ejtésének „inverz” változata valósult meg. Nem befolyásos gazdasági érdekcsoportok vonták ellenőrzésük alá a gyenge közhatalmat, hanem a nagyon is erős közhatalom és az ahhoz közel álló üzleti körök („oligarchák”) átláthatatlan együttműködése vált jellemzővé.
Az állam foglyul ejtésének hatása az is, hogy Magyarországon a korrupció nem az államhatalom működési zavaraként, hanem az állam által alkalmazott módszerként jelenik meg. A korrupció eszköz a közhatalmat birtoklók kezében, amelynek alkalmazásával a javak egy része nem a teljesítmény, hanem a lojalitás függvényében oszthatóak szét. Ennek az osztogatásnak mindent megelőző jelentőségű szempontja, hogy segítse a a hatalom birtokosainak leválthatatlanságát.A beszélgetés során áttekintették a Magyarországon tapasztalható állapotokat. Kezdve azzal, hogy csökkent alkotmánybíróság hatásköre, legfőbb ügyész szerepe viszont nőtt, Polt Pétert bebetonozták, a bíróságokra egyre erősebb a nyomás. De az alkotmánybíróság példája például azt mutatja, hogy hatásköreinek szűkítése és a kormánypártokhoz lojális alkotmánybírók megválasztása ellenére ez a testület számos esetben minősítette alkotmányellenesnek a kormány, illetve parlamenti többsége által elfogadott jogszabályokat.
Stumpf alkotmánybíró és Bihari alkotmánybíró a végrehajtó hatalom számára kimondottan érzékeny jogszabályok alkotmányosságának megítélésében rendszeresen képviseltek a kormány álláspontjával ellenkező álláspontot. A bíróságok esetében is megállapítható fontos leszögezni, hogy nem észlelhető a kormány, illetve a kormánypártok javára előnyt eredményező, részrehajló ítélkezés. Sőt, a közérdekű adatok megismerése végett a TI Magyarország vagy más civil szervezetek, újságírók által indított perekben a bíróságok rendre az adatok kiadására és ezáltal nyilvánosságra hozatalára kötelezik az államhatalmi szerveket, illetve más, közpénzből gazdálkodó intézményeket.
Vagyis a civil kurázsi létezik még Magyarországon.
Tény viszont, hogy a végrehajtó hatalmat kontrollálni hivatott állami szereplők nem vagy elégtelenül látják el feladataikat. Ez pedig megkönnyíti a kormány számára a közjó helyett a hatalmon lévő klikk érdekeit szolgáló döntések meghozatalát és végrehajtását. A korrupció ebben a folyamatban olyan sajátos eszköz, amely rövid távon elsősorban a közpénzek kegyúri jellegű elosztásával erősíti a hatalom birtokosainak helyzetét. A korrupció tehát nem az egyéni gazdagodást célozza – bár kétségkívül ilyen hatása is van –, hanem sokkal inkább a hatalom birtokosainak elszámoltathatatlanságát és leválthatatlanságát elérni hivatott módszer. Olyan megoldás, amelynek segítségével jutalmazhatóak a lojalitás alapján kiválasztott klientúra tagjai.
A korrupció súlyos formái a 2010 előtti időszakban is jelen voltak Magyarországon. A TI Magyarország már 2008-ban felhívta a figyelmet arra, hogy a „korrupció az intézményesülés tendenciáit mutatja”, és megállapította, hogy a „korrupció jelensége intézményesült formájában nem elhanyagolható súllyal van jelen a mai magyar gazdasági életben”. A demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerének szétzilálása azonban a korrupciónak is olyan új minőségét eredményezte, amely kétségkívül a 2010 óta kiépülőben lévő magyarországi hatalomgyakorlási rendszer terméke, egyszersmind működési módjának meghatározó sajátossága. A TI Magyarország saját kutatásának adatai azt mutatják, hogy a megkérdezett polgárok 57%-a súlyosabbnak érzékeli a korrupciós helyzet, mint négy évvel ezelőtt, Balázs Péter ki is mondta, hogy a korrupcióról beszélni ma annyi, mint megállapítani, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a családja segítségével rabolja ki az államot. Volt ennek a megbeszélésnek a közelgő választásra is utaló része. Az a megállapítás, hogy a politikai hatalom birtokosainak tiszteletben kell tartaniuk az államhatalom szervezeteinek szakmai autonómiáját. Nemcsak azokét, amelyek alkotmányosan elkülönülnek a végrehajtó hatalomtól, hanem a kormány alá rendelt intézményekét is, például az adóhatóságét, a rendőrségét, a kormányhivatalokét és a többi kormányszervét.
Jogállam, demokrácia és piacgazdaság akkor tudnak tartósan érvényesülni, ha a hatalom önkorlátozó módon, az írott és íratlan szabályokat minden esetben tisztelve, a szerzett jogokat nem elvonva és nem is korlátozva kormányozza az országot.E célok elérésée céljából a jogállamiság helyreállítására és az alkotmányos berendezkedés újjáépítésére van szükség. Új alkotmányozásra lesz szükség, mert a 2010 óta hivatalban lévő kormányok és parlamenti többségük az alaptörvény és a sarkalatos törvények megalkotása útján olyan közhatalmi intézményrendszert hoztak létre, amely nem alkalmas a végrehajtó hatalom ellenőrzésére, és az esetek többségében nem is ambicionálja ennek a feladatnak az ellátását. A TI Magyarország álláspontja szerint a módosított vagy új alkotmánynak tükröznie kell a magyar társadalom világnézeti és ideológiai sokszínűségét. Ez az üzenet aligha jut el szélesebb közönséghez. A Fidesz kiadott egy közleményt. Persze, Soros. „A Soros által pénzelt Transparency International most is azt a két európai országot – Magyarországot és Bulgáriát – támadja, amelyek kerítést építettek az illegális migráció ellen.”
Szijjártó Péter külügyminiszternek a jelentésről az jutott eszébe, hogy „ez egy újabb megnyilatkozása a nemzetközi szervezetek Magyarország elleni példa nélküli támadásának, amely kizárólag arról szól, hogy nem értenek egyet az ország migrációs politikájával. Minket nem érdekel sem a zsarolás, sem a nyomásgyakorlás”, ezután sem fogunk egyetlen illegális bevándorlót sem beengedni Magyarországra, “a kerítés pedig ott marad, ahol van”.
