Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2024. május 21. Az év 142. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739424. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Emberi jogi szervezetek százai tiltakoznak a magyarországi civilek tevékenységének korlátozása ellen

Emberi jogi szervezetek százai tiltakoznak a magyarországi civilek tevékenységének korlátozása ellen Emberi jogi szervezetek százai tiltakoznak a magyarországi civilek tevékenységének korlátozása ellen

A dpa német hírügynökség beszámolója alapján a müncheni Süddeutsche Zeitung a Stop, Soros!-ként emlegetett törvénycsomag tegnapi parlamenti vitájával kapcsolatban felhívja a figyelmet arra: több mint 250 európai emberi jogi szervezet közös levélben tiltakozott a magyar hatóságok tervezett eljárása ellen.

A szóban forgó törvényjavaslatok, amelyeket a német szövetségi kormány is bírált, tovább szűkítenék a civil szervezetek legitim tevékenységét – hangoztatták a bírálók. A cikk kitér arra is, hogy Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a berlini Tagesspiegelnek adott nyilatkozatában a diktátorokhoz hasonlította Orbán Viktort. 

A Hszinhua – vagyis Új Kína – kínai állami hírügynökség arról a magyar parlamenti határozatról közöl részletes tudósítást, amelyik Lengyelországot biztosítja a magyar törvényhozás támogatásáról az Európai Unióval kialakult viszályában. A Hszinhua megírja, hogy a lengyel jogalkotás a bírálók szerint a kormányzó párt ellenőrzése alá helyezi az igazságszolgáltatást, sérti a bíróságok függetlenségét és a jogállamiságot.

Ugyanerről beszámol a Politico című amerikai hírportál európai kiadása is. Idézi Bárándy Gergely szocialista képviselőt, aki hangsúlyozta: Brüsszel a lengyel kormány eljárásával szembeni fellépésével nem lépte túl hatáskörét, és ha Magyarország felelősséget érez a lengyel nép iránt, akkor rá kellene bírnia a lengyel kormányt arra, hogy változtasson a jogállamiság elveivel ellentétes hozzáállásán.

A Politico egy másik, nagyon terjedelmes írása arról szól, hogy az Európai Unió szegényebb, keleti tagországai attól tartanak, az eddiginél kevesebb fejlesztési támogatást fognak kapni a közös büdzséből az elkövetkező években. A csehországi Ostravából keltezett cikkben olvasható adatok szerint 2014–20 között összesen 352 milliárd eurót fordítanak felzárkóztatási célokra, ami a teljes uniós költségvetés közel harmadára rúg. A következő, 2021–27 közötti uniós költségvetési periódusban a britek távozása évente 12-13 milliárd euróval csökkenti az elkölthető pénzt. A vita ugyanakkor arról is folyik, hogy összekössék-e a felzárkóztatási támogatások folyósítását a jogállamiság érvényesülésével. Nyugat-európai fővárosokban ugyanis ebben látják az egyik lehetőséget arra, hogy visszatartsák a pénzt azoktól az országoktól, amelyekben csökken a demokrácia. Ilyennek tekintik a Politico szerint Lengyelországot és Magyarországot.

A cikk kitér arra, hogy a közép-európai gazdasági fejlődés nyomán például a Cseh Köztársaság egyes régiói túlságosan jómódúak lesznek ahhoz, hogy az eddigi szintű uniós támogatásban részesüljenek tovább. Guntram Wolf, a brüsszeli Bruegel Intézet elemző műhely igazgatója felhívja a figyelmet arra, hogy a vita tárgya ma még az is, milyen arányban támogassa az unió a felzárkózást, illetve a mezőgazdaságot, valamint mennyire érvényesítsen újszerűbb prioritásokat.

A felzárkóztatási alapok jövőjével foglalkozik az EUObserver című brüsszeli unós hírportál is. Azt emeli ki, hogy a közép- és kelet-európai tagállamok ellenzik a támogatás függővé tételét a jogállamiságtól, az igazságszolgáltatás függetlenségének a biztosításától. Idézi Konrad Szymanski lengyel EU-ügyi minisztert, aki szerint: ha megvalósítanák ezt a politikai koncepciót, akkor az csorbítaná a tagállamoknak az uniós szerződésekben lefektetett jogait.

A konzervatív bécsi Die Presse tudósít az osztrák fővárosban az antiszemitizmus témájában rendezett nemzetközi konferenciáról. Idézi Bernard-Henri Lévy francia filozófust, aki a zsidóellenesség növekedését elsősorban saját hazájában nevezte megdöbbentőnek, utalva arra, hogy tavaly Franciaországban kimondottan a zsidó volta miatt meggyilkoltak egy orvosnőt. De szerinte újabban Lengyelországban, Magyarországon és Ausztriában is növekszik az antiszemitizmus, amelynek a legalattomosabb formáját Lévy abban látja, amikor Izrael Állam bírálatába csomagolják az előítéletességet. A francia filozófus azt is hangoztatta a konferencián, hogy erőteljesebben kellene fellépni a holokauszttagadással szemben.