Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2024. május 7. Az év 128. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739410. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Magyar- és Lengyelország közvetlen fenyegetés az unió számára

Magyar- és Lengyelország közvetlen fenyegetés az unió számára Magyar- és Lengyelország közvetlen fenyegetés az unió számára Magyar- és Lengyelország közvetlen fenyegetés az unió számára

Magyarország és Lengyelország nem maradhat az unió tagja, de legalábbis ki kell kerülnie a nagy kedvezményézettek sorából, ha továbbra is szabotál. Nacionalista kitaláció, hogy a nyugati konszernek kizsákmányolják Közép-Európát. Vajon miért nem csinált semmit a magyar légelhárítás, amikor érzékelte Ukrajna felől az embercsempész repülőgépet?

The New York Times kommentárja arra figyelmezteti a lengyeleket, hogy ébredjenek fel, amíg nem késő és a végsőkig vívják meg a forradalmat az alkotmány védelmében. Pillanatnyilag úgy áll, hogy sodródnak az illiberalizmus és a történelem újraírása felé, vagyis követik a jól kitaposott magyar ösvényt a demokrácia korlátozása irányában. Ez a legveszedelmesebb fejlemény Európában a berlini fal leomlása óta. A modell Magyarország, ahol Orbán 8 éve módszeresen dolgozik az illiberális programon, és egyre gyorsabb léptekkel halad. A Jog és Igazságosság bélyegzőautomatát csinált a parlament alsóházából. Az igazságügy, beleértve az alkotmánybíróságot mind inkább a hatalom ellenőrzése alá kerül, a vége az lehet, hogy lezárul az alkotmányos kormányzás és a lengyel demokrácia maga.

Ki kell mondani, hogy Lengyelország a nacionalista reakció zászlóvivője lett, köszönhetően a Kaczynski agyrémének a migrációs hullámokról és az EU beavatkozásáról. Továbbá, igazolatlanul hiányzik a küzdelemből Trump USA-ja, amely potenciálisan a fő bástya az illiberalizmus felemelkedésének meggátlására. A harmadik, hogy Lengyelország és Magyarország napjainkban közvetlen fenyegetés az unió számára, amely a demokrácia, az egyenlőség, a jogállam és az emberi jogok pillérein nyugszik. Erőteljesen végig kell vinni a Brüsszel által indított eljárást, amely a lengyel szavazati jog felfüggesztésébe torkollhat.

Varsó és Budapest nem szabotálhat anélkül, hogy az ne kerülne számukra a tagságba, illetve nem lehetséges, hogy ez esetben továbbra is kiemelt támogatottak legyenek. Az utolsó a legsúlyosabb, nevezetesen hogy ha nincsenek független bíróságok, ha megy az igazság, akkor vele együtt távozik a szabadság is, vagyis megnyílik az út a guillotine és a gulág felé. Épp ezért az igazság elleni átfogó támadás részének kell tekinteni a holokauszt-törvényt. Egy bagázs szánalmas, kisstílű, nacionalista senkiházi megpróbál soviniszta játékot űzni a történelmi tényekkel, miközben illiberális módon elárulja, milyen nagyszerű módon járult hozzá Lengyelország az európai szabadsághoz.

Az osztrák kancellár szerint az unióban nem a nagy halak eszik meg a kicsiket, hanem a gyorsabbak a lassúbbakat – írja a Die Presse. Kurz a müncheni biztonsági konferencián fejtette ki véleményét Európáról. Úgy kezdte, hogy a helyzet meglehetősen kiábrándító. A földrészt válságövezetek veszik körül, Ukrajnában nem jutnak nyugvópontra a dolgok, az arab tavaszból tél lett, és Afrika felől egyre nagyobb a migrációs nyomás. Közben Amerika visszavonul a világszínpadról, a helyére Kína nyomul be. Az EU viszont párszor rossz útra tévedt, illetve bénító belső vitákba keveredett Észak és Dél, valamint Kelet és Nyugat között. Épp ezért a politikus azt javasolja, hogy a szervezet a legfontosabbakra összpontosítson, hagyjon fel a túlszabályozással. Sürgette a külső határok ütőképes védelmét, és habár Ausztria semleges, a kormányfő az európai biztonsági és védelmi együttműködés elmélyítését szorgalmazta. Azon kívül fontosnak tartja az unió karcsúsítását, azaz hogy csak fele annyi biztos legyen, mint most, illetve EP jöjjön ki kevesebb képviselővel. Egyúttal megőrzendőnek nevezte a keresztény–zsidó Európát, amelyet a felvilágosodás eszméi határoznak meg.  

A Neue Zürcher Zeitung levezeti, hogy miért téves Thomas Piketty tétele, amely szerint a nagy nyugati cégek kizsákmányolják Kelet-Közép-Európát. A nacionalista pártok persze kapva kapnak a francia sztárközgazdász elméletén: a Nyugat jócskán keresett a keleti nyitáson, és a konszernek sokkal több pénzt vonnak a térségből, mint amennyi oda befolyik. Továbbá, hogy a keleti munkaerő erősen alulfizetett. Ezt szajkózzák Varsótól Budapestig és az ebből eredő rosszkedv csak fokozza a kisebbségi komplexust. Mármint hogy másodrendű tagoknak tekintik őket.

Első ránézésre valóban úgy látszik, hogy a Visegrádi Csoportból több pénzt szivattyúznak ki, mint amennyi odaáramlik, csak éppen kicsit alaposabban tanulmányozva a helyzetet, azt látjuk, hogy a befektetők nagyon sokszor visszaforgatják a megtermelt nyereséget. Lengyelországban pl. ez a profit fele, ám statisztikailag nem jelenik meg. Viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy nyugati üzleti partnerek csak akkor helyezik ki Keletre a pénzüket, ha megfelelő haszonnal számolhatnak. Különféle kimutatások szerint a kulcs 8–10 % között volt tavaly, de ez egyáltalán nem rí ki a vonatkozó nemzetközi adatok közül. További kérdés, hogy mennyi adót fizetnek a külföldi vállalkozások? Itt már föllelhető némi bibi, de nem véletlenül, mert a V4-országok különféle kedvezményekkel próbálták meg becsábítani a tőkét. Viszont az igaz, hogy a célországok nagy bevételektől esnek el, ha a jövedelem után a nyugati anyavállalatnál adóznak.

Ugyanakkor nem szabad a hazairányított magánpénzeket az uniós támogatásokkal egybevetni, mert ez éppen olyan, mintha az almát a körtével hasonlítanánk össze. Vagyis mindent egybevéve, a kizsákmányolás leginkább nacionalista mítosz. A másik oldalon ugyanakkor az van, hogy a rendszerváltás után ezek az államok nem tudtak volna kilábalni rettenetes gazdasági helyzetükből a külföldi beruházók nélkül. Azon kívül ily módon hozzájutottak a know how-hoz is. Az előnyök jelentkeznek ott is, hogy a lengyeleknél a reálbér 1995 óta kereken 75%-kal lett nagyobb, a lakosság nagy részének látványosan emelkedett az életszínvonala.

A Die Presse figyelemre méltónak tartja, hogy a közeli múltban Kelet-Magyarországon rekedt ukrán embercsempész repülőgép 53 kilométer mélyen be tudott nyomulni az országba, minden akadály nélkül. Vagyis bebizonyosodott, hogy igazak a híresztelések: migránsok légi úton is bejuthatnak az EU területére. Pedig eddig kinevették, ha valaki ilyesmit állított. Egyébként most is csak véletlenül látta meg egy szolgálaton kívüli rendőr a gépet, ennek köszönhetően fogták el a 8 vietnami és 3 afgán utast. Egy ember közülük menedéket kért, a többieket átadták az ukrán hatóságoknak. Amúgy a fuvarért 3–4 ezer eurót fizettek. A pilóta továbbra sincs meg.

Az persze már régóta köztudomású, hogy a határtérségben drónokkal csempésznek pl. cigarettát. Az embercsempészet azonban nem volt közismert, noha helybéliek is kerestek rajta, mivel ők vitték tovább sofőrként a menekülteket nyugatra. Az AN-2-es különben azért tudott ilyen messze berepülni magyar területre, mert alkalmas arra, hogy igen lassan és kis magasságban haladjon, akár 170–220 méter hosszan képes le- és felszállni, méghozzá még mezőn is. Ugyanakkor a magyar védelmi tárca azt állította, hogy a gépet már az ukrán légtérben észlelték, de azután eltűnt. De hogy ezek után a hatóságok miért nem tettek semmit, az mostanáig nem derült ki.

A nemzetközi lapszemle elsőként a b1.blog.hu portrálon jelent meg.