Jogellenes támadás a „Stop, Soros!”-csomag a civil szervezetek ellen
A tegnap éjjel az országgyűlés elé terjesztett három törvényjavaslatból álló „Stop, Soros!”-csomag életveszélyes, és valójában a magyar civil szervezetek elleni nyílt, jogellenes támadásról van szó.
Azoknak az egyesületeknek és alapítványoknak, amelyek az egyik törvénytervezet értelmében „migrációt támogatnak” kormányzati engedélyt kell kapniuk, és át kell jutniuk a nemzetbiztonsági átvilágításon. Ha a szervezet nem tesz eleget az előírásoknak, tetemes bírságot, az adószámának felfüggesztését és a megszüntetését kockáztatja.
„Az eddigi alig leplezett kísérletek helyett, amelyek célja a civil szervezetek megbélyegzése és munkájának az akadályozása volt, a kormány most egy olyan teljes pályás letámadást indított, amely a létezésünket fenyegeti” – jelentette ki Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
„Ha elfogadják, a kormány biankó felhatalmazást kap, hogy a legátlátszóbb ürügy alapján célba vegye a civileket. A törvény diszkriminatív, és hazug módon fel akarja osztani a magyar civil társadalmat «jó» és a «rossz» civil szervezetekre. A valóságban a javaslatcsomagnak semmi köze a nemzetbiztonsághoz vagy a schengeni határok védelméhez, a valódi célja, hogy szájkosarat tegyen azokra, akik a kiszolgáltatott emberek érdekében dolgoznak, és még fel merik emelni a szavukat.”
Az egyik törvényjavaslat értelmében a belügyminiszter hatásköre lenne azt eldönteni, hogy melyik számít olyan szervezetnek, amelyik „támogatja a migrációt”. A nemzetközi védelemre szorulók belépése vagy tartózkodása végett végzett (például) kampányolás, a „jogalkalmazói gyakorlat befolyásolása”, információs anyagok készítése, hálózat szervezése vagy önkéntesek toborzása is az ő engedélyéhez lenne kötve. A miniszternek az engedélyezési eljárás közben be kell szereznie a nemzetbiztonsági szolgálatok véleményét, a teljes folyamat akár kilenc hónapig is eltarthat.
A javaslat szerint az érintett szervezeteknek a külföldi támogatásuk negyedét kellene „bevándorlási finanszírozási illetékként” befizetniük. Ha ennek nem tesznek eleget, azzal az adószámuk felfüggesztését, bírságot és a működésük megszüntetését kockáztatják.
A törvényjavaslatokat a kormánynak teljes egészében azonnal vissza kell vonnia, mert azok ellentétesek a magyar és a nemzetközi jogszabályokkal, durván sértik az egyesülés, a véleménynyilvánítás és a mozgás szabadságához való alapvető jogokat.
„Felszólítjuk az EU vezetőit, akik eddig csak főleg a partvonalról szemlélték, ahogy Magyarország egyre több határt lép át, ezúttal tegyenek azonnali és határozott lépéseket.”
„Minden lehetséges helyszínen, az utcától a bírósági fórumokig ott leszünk, és küzdeni foguk a diszkriminatív és rendkívül káros csomag ellen” – mondta Gauri van Gulik, az Amnesty International európai igazgatója.
A migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről szóló törvénytervezet nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó rendelkezéseit az országgyűlés csak kétharmados többséggel tudja módosítani.
Ha egy szervezet miniszteri engedély nélkül folytatja munkáját, akkor:
- először az ügyész felszólítja, hogy hagyjon fel az engedély nélküli tevékenységével, és ezzel párhuzamosan (!) kezdeményezi a szervezet adószámának törlését.
- Ha a szervezet akkor sem teljesíti a kötelezettségét, az ügyész kezdeményezi a bíróságnál, hogy az 1,8 millió forintos bírságot szabjon ki.
- Ha a szervezet a bírság kiszabását követően sem tesz eleget az ügyész felszólításának, akkor kezdeményezi a szervezet megszüntetését a bíróságnál.
Az új javaslatcsomag egyenes folytatása a 2017 júniusában hatályba lépett „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” című törvénynek. Ennek előírása szerint azoknak a szervezeteknek, amelyek évi 7,2 millió forintnál több külföldi támogatást kapnak, magukat külföldről támogatott szervezetként kell regisztráltatniuk, ezt a bélyeget honlapjukon és nyilvános publikációikon is fel kell tüntetniük. Ha nem tesznek eleget, akkor bírságra és akár a szervezet megszüntetésére számíthatnak. A hatályba lépést követően több magyar civil szervezet – köztük az Amnesty International Magyarország – bejelentette, hogy nem tesz eleget a törvénynek, és az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
