Cseh és szlovák évfordulós filmkarnevál – a budapesti Toldi moziban

Nem véletlen, hogy az idei filmes esemény homlokterében történelmi témák állnak, hiszen a 2018. év a cseh és szlovák történelem több fontos eseményére emlékeztet. Száz évvel ezelőtt született meg önálló államként északi szomszédunk; a február 21–25. között megrendezendő Filmkarnevál – nyitófilmjének (Masaryk) főszereplője pedig a nyolcvan évvel ezelőtti müncheni egyezmény idején élte át élete legszörnyűbb drámáját.

Míg a sokat emlegetett két jó barát – a lengyel és a magyar – „együtt harcol, s issza borát”, a mondást a szlovákra és a csehre vonatkoztatva úgy lehetne „konvertálni”, hogy („jó barátként”) közösen készítenek remek filmeket, és évről évre közös filmszemlét tartanak.

Aki ismeri a két nemzet egymás mellett élésének fordulatait, jól tudja, hogy csehek és szlovákok – történelmi okokból – a 20. században egyre inkább elidegenedtek egymástól, s inkább csak a rokon nyelv és a közös kultúra kapcsolta őket össze. A szlovákok nem kedvelték az 1918-ban alapított első köztársaságot, mert nem kaptak autonómiát. A csehek viszont később azt sérelmezték, hogy a Tiso-féle szlovák fasiszta bábállam kollaborált a nácikkal, ezért aztán a „szlovák kerületeket” a kommunista hatalomátvétel után úgyszólván beolvasztották és a cseh fővárosból irányították.

Az 1968-i prágai tavasz leverésének „haszonélvezői” átmenetileg a szlovákok lettek, aztán a kommunista rendszer összeomlása után ismét Prágát favorizálták a nemzetközi közvélemény – és a beruházók.

A cseh és szlovák filmkarnevált beharangozó tájékoztatón Lucie Orbók, a Cseh Centrum és Ildiko Síposová, a Szlovák Intézet igazgatója minderről nem ejtett szót. (Különben is kár a kiömlött tejbe belesírni, Csehszlovákia több mint 25 évvel ezelőtt fölbomlott – nem egészen törvényesen, népszavazás nélkül…)

A két igazgató asszony azt mondta, hogy akik eljönnek a vetítésekre, filmes időutazásban vehetnek részt. Tömény történelmet kapunk – dióhéjban, vagyis inkább filmszalagon.

Aki teheti, nem hagyja ki a Masaryk című nyitófilmet, amelyben az egykori londoni csehszlovák nagykövetet Karel Roden alakítja – parádésan. Jan Masaryk – az első csehszlovák köztársasági elnök, Tomáš Garrigue Masaryk fia – az 1938-i müncheni egyezményt követően, a háború végéig Angliában maradt. Visszatérése után apja örökségének szellemében szeretett volna – külügyminiszterként – politizálni, ám ezt a kommunisták meghiúsították.

Ugyanezzel az időszakkal foglalkozik a Milada Horáková történetét felelevenítő Milada című alkotás (a képen a főszereplő), amelyben a kivégzett politikusnő szerepét a világhírű izraeli színésznő, Ayelet Zurer alakítja.

A „prágai tavaszra” (1968) emlékezik az Olthatatlan: a film Jan Palach jogászhallgatónak állít emléket, aki 1969. január 16-án felgyújtotta magát, így tiltakozva a szovjet megszállás ellen. (Kórházba szállították, de belehalt sérüléseibe.)

Jiří Menzel, a magyarok imádott cseh rendezője a fesztivál ideje alatt tölti be 80. születésnapját. A pesti Toldi mozi háromrészes Menzel-maratonnal tiszteleg a világhírű filmművész előtt.

A Cseh és Szlovák Filmkarnevál főtámogatója immár hagyományosan a Staropramen, „a világ első számú prágai söre”. További információk itt, tessék kattintani!