Magyarok millióit kábítják: „Soros kampányol a menekültek befogadásáért”

A Voice of America (Amerika Hangja) aggódik a populista európai országokban egyre gyakrabban tapasztalható, a közalkalmazottakra befolyást gyakorló kormányzati politika miatt. A példákat Magyarországtól Nagy-Britanniáig sorolja, mert maguk az érintett közszolgálati dolgozók panaszkodnak a rájuk nehezedő politikai nyomásgyakorlásra.

Orbán Viktor úgy alakítatta át a közalkalmazotti törvényt, hogy igazából csak a hozzá hű, lojális dolgozók kerülhetnek be az olyan pozíciókba, amelyeket eddig a szakértelem és nem politikai szimpátia alapján töltöttek be. Miként a lengyeleknél, akként a briteknél sem kisebb a probléma, mert a Brexit miatt olyan jelentéseket kényszerültek készíteni a kiválás várható gazdasági hatásairól, amelyek utólag nem bizonyultak igaznak, és amelyek alapján a választók többsége rossz döntést hozott a referendumkor. A Londoni Egyetem/University of London professzora a jelenséget egészen a 2008-i gazdasági világválságig vezeti vissza.

Az „Europe Elects/Európa választ” twitter-oldalt idézi, s benne a friss Tárki-adatokat Magyarországról az amerikai elnökhöz közeli Breitbart News. Nyolc év óta a legmagasabb, 62%-os támogatást mért a Fidesznek a Tárki, szemben a 2014-i 44,9%-os támogatottsággal. A cikk azt járja körbe, miként ugrott meg támogatásuk, és élveznek hihetetlenül magas népszerűséget Európában a szuverenitáspárti és migránsellenes politikát hirdető konzervatív pártok, elsősorban Lengyelországban és Magyarországon. Ennek következtében „az unió egysége leáldozóban”. Azt írja, hogy április 8-án Orbán Viktor győzelme várható – elsősorban a menekültpolitikája miatt, és úgy fogalmaz a cikk, hogy Magyarországon azt hiszik az emberek: Soros György hirdette meg a nyitott határok kampányát az EU-ban, s emiatt fogadnak be a harmadik világból menekülteket. A Breitbart News úgy tudja, „Ausztria csatlakozott a Visegrádi 4-ekhez” (sic!), továbbá a választások előtt álló Olaszországban is a menekültellenes politikát hirdető Öt Csillag Mozgalomnak áll a zászló.

Ukrajna ígéretet tett az oktatási törvény magyar kérés szerinti, lehetséges megváltoztatására – jelentette az ukrán Unian újság. Sőt, közös határvédelmet hirdettek meg az alkalomból, hogy Kievben járt Magyar Levente államtitkár. Vasyl Bognár külügyminiszter-helyettes szerint a módosításokat a tavasszal terjesztik az ukrán parlament elé.

Az új, lengyel „holokauszt-törvény”, amely például három év börtönnel sújthatja azt, aki lengyel haláltáborokról beszél, s bármilyen vonatkozásban a lengyeleket teszi felelőssé a holokausztért, az új revizionista hullám szüleménye. A nacionalista vezetésű országokban felütötte fejét a történelem átírásának igénye, hogy a vezetőik a saját szájuk íze szerinti revideálják az ország, de akár a világ múltját is – értékeli a kialakult torz helyzetet az EurActiv. Magyarországgal példázódik a cikk: Budapest kitüntetett egy olyan újságírót, aki a zsidózik és bűzlő végtermékkel hozza kapcsolatba a zsidózást bírálókat, a romákat pedig állatoknak nevezte. (Feltehetően a lovagkereszttel kitüntetett Bayer Zsoltról van szó). Ide sorolja a lap azt is, hogy a hivatalos politika bagatellizálja az ország szerepét a népirtásban való részvétel okán, háborús bűnösöket rehabilitál, továbbá antiszemita írókat, költőket vesznek be az iskolai tananyagba. Arra is figyelmeztet, hogy a Horthy vezette Magyarország volt az első, amelyik bevezette a zsidókat súlyosan hátrányos helyzetbe szorító numerus clausust az I. világháború után.

Az egyre több országban tapasztalható revizionista jelenséget a hitleri propagandagépezet által működtetett tömeghisztériához hasonlítja, amikor az értelmiséget is sikerül a fasiszta ideológia alá beterelni. A revizionizmus célja emellett a demokrácia gyengítése is.

Új tervvel állt elő a francia pénzügyminiszter a technológiai óriások adóztatását illetően – tudható meg az The Irish Timesból. Az alapötlet, hogy az unióban (is) jelen lévő Google-t, az Apple-t, a Facebookot és az Amazont, mozaikszóval a GAFA-t az összes országban adóztassák meg, ne engedtessék meg nekik, hogy a kedvező adókulcsokat nyújtó országokban fizessék az adóikat. Ilyen például Írország vagy Luxemburg. A francia miniszter szerint ne a profit, hanem a bevétel arányában fizessenek adót és nem az idén márciustól, hanem csak jövőre. S ezekből lehetne utakat, iskolákat építeni unió-szerte. Az Európai Bizottság hamarosan leteszi az asztalra az adótervet. A kisebb országoknak, mint például Magyarországnak fenntartásai vannak, miután a globális és nem a lokális adóztatás híve.