Hamis gyógyszerek – egy kattintásnyira

Gyomirtós fogyasztótabletta, ólmos festékkel színezett potencianövelő; hatóanyag nélküli rákgyógyszer; illegális orvosi eszközök; hamis óvszer – néhány példa a közeli múltból, a hamisított termékek piacáról. (Illusztráció: Heute)

Éppen ezért fontos lenne az oktatás, a felvilágosítás. Ezt nem lehet eléggé idejében kezdeni, meg kell tanítani a lakosság minden rétegével, korosztályával, hogy miként óvhatjuk meg az egészségünket. Ezt a küldetést vállalta fel a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), amely speciális tananyagot dolgozott ki középiskolások számára. A téma fontosságára felhívta a figyelmet a „21 Nő az Egészségügyért” szervezet is.

A HENT munkacsoportja a gyógyszer-hamisításról szóló tananyagot nem véletlenül, elsősorban a középiskolásoknak állította össze, erre a korosztályra ugyanis jellemző, hogy elégedetlen magával, a testével, még csinosabb, izmosabb, „menőbb” szeretne lenni és ehhez keresi a gyors és látványos változást ígérő készítményeket.

„Hosszú ideig tartott, amíg kidolgoztuk, hogy mi az, ami hatékonyan működik. Az már az elején látszott: nem lehet 40 perces előadásokat tartani. 3×15 perces egységeket állítottunk össze, és az órákat a hamisítványok felismertetésével fejezzük be. Azt tapasztaltuk, hogy a legnagyobb érdeklődés a kézzelfogható hamis termékek iránt van, így tehát ebbe az irányba vittük el az általunk kidolgozott oktatási anyagot. Minden előadáshoz, játékhoz tartozik egy óravázlat, segítendő a tanárokat. Ez nem kőbe vésett szöveg, rábízzuk a tanárokra, hogy ők hogyan oktatják” – ismertette a tananyag hátterét Németh Mónika, a HENT munkatársa.

Megkérdeztük a diákokat és a tanárokat, hogy mit és hogyan szeretnének hallani a hamisításról. Azt mondták, hogy legyen színes, és ne hosszú, és mi pontosan ebbe az irányba indultunk el.

Különböző korosztályoknak készültek online és szituációs játékok, valamint plakátok, amelyek mind elérhetők a HENT honlapján a diákoknak és a tanároknak szóló anyagokkal együtt.”

(Most abba ne menjünk bele – teszi hozzá a szerkesztő – hogy miért kell majdnem felnőtt, értelmes embereknek 15 perces kis színesekben magyarázni? Képtelenek tovább egy témára koncentrálni? Nem köti le semmi hosszabban a figyelmüket? Ez megdöbbentő visszalépés, akárcsak az elmúlt évtizedhez képest is, az értelmi fejlődésben, az okok elemzése pedig külön témát megérne…)

Hol vásárolja ez a korosztály a hamis gyógyszereket? Edzőtermekben, emellett ritkán piacokon is hozzá lehet jutni egyes termékekhez, ám a hamis gyógyszerek zöme, több mint 90%-a jellegzetesen az interneten keresztül jut a fogyasztóhoz. Ahogy interneten megrendeli a mobiltelefont, a hamis sportcipőt, pontosan úgy jut a hamis gyógyszerekhez is” – mondta Kövesdi Zoltán márkavédelmi szakértő.

A szakembereknek arra is van válaszuk, hogy miért az internet, és miért nem az orvos, a patikus a beszerzési forrás? „Az iskolás korosztály általában nehezen beszél a problémáiról, sokszor olyan készítményt rendel, amelynek a legális beszerzése kínos, kellemetlen, meg aztán nem is tudja, hogy hova forduljon, ha kell neki. Ciki elmondani, hogy kövér vagyok és fogyni szeretnék, de gyorsan. Vagy azért, mert úgy gondolja, az orvos kineveti, ha izomnövelő szert szeretne, vagy azért, mert eszébe sem jut, hogy vannak más csatornák is, mint az egyszerű internetes beszerzés. Az internetes rendelés gyors, személytelen és – ami talán a legfontosabb – senki nem tesz fel kellemetlen kérdéseket” – összegezte a tapasztalatokat Kövesdi Zoltán, amelyet Németh Mónika (HENT) kiegészített: Magyarországon egyébként szigorúan szabályozott a gyógyszerhez való hozzáférés, a gyógyszertárakban szinte lehetetlen hozzájutni ilyen szerekhez.

Mindent hamisítanak.

Többnyire a felnőtteknek sincs fogalmuk arról, hogy milyen hatóanyagokat tartalmaz az interneten megrendelt termék, és milyenek a mellékhatásai. Az még a jobbik eset, ha a készítmény egyszerűen csak hatástalan. Amit semmilyen körülmények közt nem szabad: interneten olyan vényköteles terméket vásárolni, amit kizárólag patikában, receptre lehet megkapni. Vásárlás előtt javasolt a terméket árusító honlapot, a kapcsolati adatokat, a fizetési módot ellenőrizni. „A hiteles, megbízható online patikákat kell keresni, amelyeken van egy hivatkozás, ami egy linkkel elvezet bennünket a hitelesítő szerv - (Magyarországon ez az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezési Intézet - OGYÉI) honlapjára, ahol ellenőrizhetők a gyógyszertár adatai. Fontos, hogy ez ne csak egy kép legyen az online patika honlapján, hanem tényleges, aktív ikon. Azt is alaposan ellenőrizzük, hogy tényleg az OGYÉI honlapjára vezetett-e minket a hivatkozás” – mondja a szakember.

Amikor a HENT egy-egy hamis gyógyszert árusító honlapot felfedez, akkor az OGYÉI, a rendőrség, az adóhatóság összehangolt fellépésére van szükség, s ma már megvan az a jogszabályi háttér is, amellyel betilthatók a honlapok.

Ám a hamisítás elleni küzdelem csak akkor lehet sikeres, ha a fogyasztó is közreműködik, tudatosan nem vásárol hamis termékeket, emellett pedig arra is odafigyel, hogy ne csapják be hamisítványokkal.  

Mindezt annyival még kiegészíti a szerkesztő, hogy amíg a tévében nyugodtan reklámozhatnak sarlatánok, kufárok, csalók bármit, kontroll nélkül, addig nincs miről beszélni. Mindez csak a pénzről szól, semmi másról. Amíg a tévécsatornák kereskedelmi igazgatói hajlandók a számukra is köztudottan csaló, hamis, átvágós reklámfilmeket a bevétel növelése céljából vetíteni – sokszor órákon keresztül ismételve, mintegy kitöltve az adásidőt – addig a helyzet meglehetősen reménytelen, hiszen többnyire ezeket a hirdetett termékeket vásárolják meg az emberek az interneten, korosztálytól függetlenül.