Új magatartási kódex az Európai Bizottságban
Az Európai Bizottság ma hivatalosan elfogadta a tagjaira vonatkozó új magatartási kódexet, amelynek kidolgozását Juncker elnök jelentette be az Unió helyzetéről tavaly szeptemberben elmondott beszédében. Az új magatartási kódex a fokozott átláthatóság iránti törekvés jegyében jött létre, és mától érvényes.
A kódexben rögzített korszerűsített szabályok új etikai normákat határoznak meg. A szabályok értelmében például 18 hónapról a biztosok esetében két évre, a Bizottság elnöke esetében pedig három évre hosszabbodik az az időszak, ameddig az érintettek nem tölthetnek be bizonyos pozíciókat hivatali mandátumuk lejártát követően. A biztosok pénzügyi érdekeltségeire szintén szigorúbb szabályok vonatkoznak majd. Az új kódex független etikai bizottságot is létrehoz, mely mélyrehatóan ellenőrizni fogja a szabályok betartását, és tanácsokkal szolgál majd az etikai normákkal kapcsolatban. Az új magatartási kódexet a mai naptól a Juncker elnök által vezetett Bizottság összes jelenlegi tagjára alkalmazni kell.
Február 7-én az Európai Parlament várhatóan elfogadja azokat az új rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztosoknak ne kelljen szabadságot kivenniük, ha jelöltként kívánnak indulni az európai parlamenti választásokon. 2018. február végén a Bizottság első alkalommal részletesen közzé fogja tenni az uniós biztosok hivatalos utazásaival kapcsolatos költségeket, a jövőben pedig éves jelentésekben számol majd be a kódex alkalmazásáról.
- A biztosokra vonatkozó 2018. évi magatartási kódex
- Juncker elnök az új magatartási kódexre vonatkozó javaslata, 2017. szeptember 13.
Egészségügyi technológiák – együttműködés
Az Európai Bizottság ma rendeletjavaslatot terjesztett elő, hogy ösztönözze az uniós tagállamok közötti együttműködést az egészségügyi technológiák értékelésében. A javaslat a többi között azt hivatott biztosítani, hogy a betegek hozzáférhessenek az új technológiák klinikai többletértékekre vonatkozó információkhoz, és ezáltal javuljon az átláthatóság. További cél, hogy a technológiaértékelés fellendüljön, és így hamarabb álljanak a betegek rendelkezésére hatékony és újszerű egészségügyi eszközök. A tagállami hatóságok számára a kezdeményezés azzal az előnnyel jár, hogy egészségügyi rendszereikre vonatkozó szakpolitikáik kidolgozása közben megbízhatóbb bizonyítékokra támaszkodhatnak majd. A javaslatnak a gyártók is hasznát fogják látni, hiszen a jövőben nem kell majd különböző tagállami eljárásokhoz alkalmazkodniuk.
A javaslat az új gyógyszerekre és egyes új orvostechnikai eszközökre is vonatkoznak. A rendelet megteremti majd annak alapját, hogy az EU-ban állandó és fenntartható együttműködés valósuljon meg az ezeket a területeket érintő klinikai értékelések esetében. A tagállamok közös eszközöket, módszereket és eljárásokat tudnak majd alkalmazni EU-szerte az egészségügyi technológiaértékelés terén a következő négy területen megvalósuló együttműködésük során:
- közös klinikai értékelések, melyek középpontjában a betegek szempontjából várhatóan legnagyobb hatást kifejtő, leginnovatívabb egészségügyi technológiák állnak;
- közös tudományos konzultációk, amelyek keretében a fejlesztők tanácsot kérhetnek az egészségügyi technológiaértékelésért felelős hatóságoktól;
- a kialakulóban lévő egészségügyi technológiák azonosítása az ígéretes technológiák korai felismerése végett;
- önkéntes együttműködés folytatása más területeken.
Az egészségügyi technológiák nem klinikai (gazdasági, társadalmi, etikai) szempontú értékelése, valamint az ármegállapítással és a támogatással kapcsolatos döntéshozatal továbbra is az egyes uniós tagállamok hatásköre marad. A javaslatról a következő lépésben az Európai Parlament és a Tanács tárgyal.
A fiatalok elképzelései Európa jövőjéről
Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos ma 100 fiatalból álló küldöttséget fogadott, hogy megvitassa velük, milyen elképzeléseik vannak Európa jövőjét illetően, és közösen áttekintsék, hogyan lehetne több figyelmet szentelni a fiatalok számára fontos kérdéseknek. A mai esemény a „Gondoljuk újra Európát!” kezdeményezés záróeseménye. A kezdeményezés keretében Európa-szerte lezajlott beszélgetésekben összesen 62 000 fiatal vett részt, eredményeként a fiatalok 12 konkrét elképzelést fogalmaztak meg Európa jövőjét illetően.
Emellett Eurobarométer-felmérés készült, mely azt vizsgálta, hogy a ma bemutatott elképzelések mennyire találnak visszhangra a 15–30 éves európaiak között. Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók – köztük a magyar fiatalok – többsége egyetért a következőkkel:
- A hamis hírek és a politikai szélsőségek elleni küzdelem céljából fejleszteni kell a kritikus gondolkodást és az információkeresés képességét (EU: 49%, Magyarország: 50%).
- Könnyű hozzáférést kell biztosítani a külföldre költözéssel és a külföldi munkavállalással kapcsolatos információkhoz (EU és Magyarország egyaránt 49%).
- Környezetbarát kezdeményezések (például fenntartható közlekedési módok vagy újrahasznosítási rendszerek kialakítása) révén elő kell segíteni, hogy megváltozzon az emberek hozzáállása környezetükhöz (EU: 40%, Magyarország: 39%).
Az Eurobarométer felmérésből az is kiderül, hogy:
- Az európai fiatalok több mint fele (53%-a), a magyar fiataloknak pedig 63%-a szerint az Európai Uniónak az oktatást és a készségfejlesztést kellene legfontosabb célként kezelnie. A válaszadók második helyen a környezet védelmét és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, harmadik helyen a foglalkoztatást, negyedik helyen pedig a migráció kezelését és a menekültek beilleszkedését említik. A magyar fiatalok esetében a fontossági sorrend némileg eltér ettől: ők a migráció kezelését, valamint a biztonságot és védelmet fontosabb feladatoknak tartják az EU számára, mint a foglalkoztatás előmozdítását.
- Európa-szerte a válaszadók 31%-a, Magyarországon pedig a megkérdezettek 19%-a számolt be arról, hogy a múlt egy évben részt vett valamilyen szervezett önkéntes tevékenységben.
- Az európai fiatalok több mint fele (53%) vesz részt szervezetek, sportklubok, ifjúsági klubok vagy egyéb civil szervezetek tevékenységében. A magyar fiatalok körében ez az arány számottevően alacsonyabb, mindössze 31%.
A teljes közlemény itt olvasható.
