Orbánék menekülnek az osztrák sajtó elől
Orbán Viktor bécsi munkalátogatásán egyfelől olyan vitás kérdések szerepelnek a napirenden, mint a paksi atomerőmű-bővítés elleni osztrák európai bírósági kereset, valamint az Ausztriában munkát vállaló külföldi uniós polgárok nem Ausztriában élő gyerekei után folyósított családi pótlék tervezett osztrák csökkentése, másfelől viszont a migráció kérdésében nagy fokú nézetazonosság uralkodik Sebastian Kurz kancellár és a „jobboldali nemzeti” irányvonalat követő magyar miniszterelnök között – hangsúlyozza a mai bécsi osztrák-magyar csúcstalálkozót beharangozó anyagában az ORF, az osztrák közmédia.
A Die Presse című, konzervatív irányzatú osztrák lap az Orbán-vizit kapcsán arról ír, hogy a magyar kormányfő nem akarta kitenni magát Bécsben kellemetlen kérdéseknek. Kurz kancellárral folytatandó mai megbeszélése után nem ütemeztek be sajtóértekezletet, hanem csupán a fotósoknak kívántak lehetőséget adni a kézfogás megörökítésére. Ez azonban – olvasható a Die Pressében – nem volt eléggé kommunikatív hozzáállás a vendéglátók szerint, ezért aztán a nagy médiaérdeklődésre tekintettel Orbán hagyta magát rábeszélni arra, hogy a Kurzcal elköltendő munkaebédet követően legalább sajtónyilatkozatot tegyenek, és négy kérdés feltevését engedélyezzék.
A vezető osztrák lap szóvá teszi, hogy az interjúkéréseket elutasították, Kovács Zoltán kormányszóvivő pedig lemondta a média képviselőivel hétfőre előirányzott találkozóját. Orbán már hétfő este megérkezett Bécsbe, vonattal, „mint egy átlagos polgár” – teszi hozzá a Die Presse, és beszámol arról, hogy a magyar kormányfő a vonaton közzétett videóbejegyzésében azt mondta, látogatásának a célja „Ausztria és Magyarország megvédése”.
A miniszterelnöknek a bécsi magyar nagykövetség bankgassei épületében ágyaztak meg, ahová kedd reggel sorra zarándokolnak látogatói – tudjuk meg a Die Presséből. Elsőként Erhard Busek volt alkancellár érkezik. De nem ő az egyetlen volt néppárti vezető, akivel Orbán szót vált: estére Wolfgang Schüssel exkancellárral ütemeztek be találkozót, de azt a Sacher szállóban. A nagykövetségen Busek után Orbán Viktor Heinz-Christian Strachét, az osztrák kormánykoalíció tagjává emelkedett, szélsőjobboldali Szabadságpárt vezetőjét, alkancellárt, valamint Norbert Hofer infrastruktúraminisztert fogadja. Ezután közös nyilatkozat szerepel a programban, újságírók szűkebb csoportja számára.
A Die Presse értesülése szerint Paksról csak mellékesen esik szó a Kurz–Orbán-találkozón. „Világos, hogy ezt – mármint a perindítást – az osztrákok csak belpolitikai okokból tették, mi csupán azt kértük, hogy időben tájékoztassanak minket, amit megtettek” – idézi a lap Orbán egyik tanácsadóját. Ami a családi pótlék csökkentését illeti, a magyarok a Die Presse szerint arra hagyatkoznak, hogy hasonló intézkedéseket korábban már az Európai Bizottság is az uniós joggal ellentétesnek nyilvánított.
A Die Presse úgy tudja, hogy a kormányfői megbeszélés középpontjában az Európa-politika áll. A migrációs kérdést illetően csaknem egybeesnek az álláspontok: mindketten az EU külső határainak a megvédését hangsúlyozzák, az elosztási kvótát pedig Kurz kevésre, Orbán semmire sem tartja. Mindkét vezető a negyedik opciót támogatja abból az ötből, amit korábban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke vázolt fel, mint az unió előtt álló lehetséges irányokat. Ez a negyedik arról szól, hogy „kevesebb EU-ra” van szükség, vagyis a tagállamoknak döntési jogköröket kell visszavenniük.
Ugyancsak a Die Presse közli az APA osztrák hírügynökség előzetes tudósítását is, „Megkérdőjelezhető barátságok: az Orbán-látogatás ellenzéki bírálata” címmel. Ebben beszámol arról: az Osztrák Szociáldemokrata Párt, valamint a NEOS elnevezésű liberális párt is kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor az első külföldi csúcsvezető, akit vendégül lát az új, néppárti–szabadságpárti osztrák kormány. Andreas Schieder szociáldemokrata politikus azt mondta, Kurz kancellárnak világosan állást kell foglalnia az európai irányvonal mellett, Ausztria nem játszhatja el az Európa-párti táborban betöltött fontos szerepét.
Matthias Strolz, a NEOS vezetője Orbán ugyan az illiberális demokrácia hirdetője, de valójában illiberális demokrácia nem létezik, mert az már Putyin rendszeréhez áll közel, és Európának nem ezen az úton kell járnia.
A NEOS vezetője a sajtótájékoztatón, ahol erről beszélt, Orbán Viktor liberális és Európa-párti ellensúlyaként mutatta be Fekete-Győr Andrást, a Momentum mozgalom elnökét, aki arról beszélt, hogy az április nyolcadikai országgyűlési választáson az 1989 után születettek nemzedékének képviseletében akarnak bevonulni a parlamentbe. Fekete-Győr – írja a Die Presse – óvta Sebastian Kurzot attól, hogy Orbán útjára lépjen, és megjegyezte, hogy a magyar kormányfő is „liberális, fiatal playboyként kezdte”.
