Mérnökképzés már az óvodában?

A népességcsökkenésből fakadó demográfiai gondok, a felnövekvő generációk érdeklődésének változása és a közoktatásban tapasztalható kihívások egyaránt szerepet játszanak abban, hogy napjainkban látványosan csökkent a mérnöki pályát választó fiatalok száma.

Miközben a magyar gazdaság egyik legjobban bővülő ágazatáról van szó, ahol az IVSZ (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége) felmérése szerint húszezernél több szakember máris azonnal elhelyezkedhetne, karriert és egzisztenciát teremthetne magának, családjának, miután a mérnököket idehaza is kiemelkedően jól fizetik más szakmák művelőihez mérten.

Elodázhatatlan teendő a mérnöki hivatás rangjának a helyreállítása, és ezt már kisgyerekkorban, az iskolában el kellene kezdeni – hangsúlyozta dr. Ábrahám László (a képen), a hazai nagyvállalatok együttműködésével létrejött Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) elnöke.

A szakember kiemelte: „Az élmény alapú oktatás elterjesztésével növelhető az érdeklődés a műszaki tudományok iránt, és akár már az óvodában elkezdhetők fejlesztő programok: a kisgyerekek az alapkészségeiknek köszönhetően modelleket különféle szerkezeteket építhetnek, sőt programozhatnak. Ráadásul ebben a korban még a lányok is szívesen ismerkednek a technikával, ami hosszú távon fölértékelődik. Ha kisgyerekkorban fölkeltjük bennük a mérnöki hivatás iránti érdeklődést, lelkesedést, később, a hivatásválasztás időszakában minden bizonnyal szívesen lépnek műszaki pályára, ezzel a nemek aránya is javul az ágazatban, illetve a munkaerő-utánpótlás is könnyebbé, egyszerűbbé válik a következő évtizedben. Akár a betöltetlen álláshelyek száma is radikálisan csökkenhető lenne a mostaninál több mérnöknő megjelenésével.”

Ábrahám szerint az általános iskolában és a középiskolai képzések során az élményt nyújtó oktatási programokkal tovább bővíthetők a diákok műszaki ismeretei, azáltal, hogy robotokat tervezhetnek, vagy éppen olyan alkalmazásokat programozhatnak, amelyek egy–egy jól körülhatárolható feladatot hajtanak végre. Ez utóbbinak azért is lenne jelentősége, mert így a fiatalokban kialakulhatna a megoldásra irányuló gondolkodás, ami a mérnöki munka alapja.

Az egyetemeken, főiskolákon pedig annak a lehetőségét kell megteremteni az elnök szerint, hogy a diákok az alapképzés után egy-két évet vállalatoknál töltsenek el. Ez hasznos lenne a cégeknek, amelyeknél a diplomázók gyakorlati jártasságot szerezve új munkavállalóként jöhetnének számításba, illetve jó a diákoknak is, akik valóban naprakész és piacképes tudással léphetnének ki a munka világába.   

Kísérletként már jó néhány olyan program elkezdődött, amelyben már az EJMSZ elnöke által körvonalazott módon foglalkoznak a következő nemzedékekkel.