Magyarok ezrei halnak meg légszennyezettség miatt
Magyarország is egyike annak a kilenc tagállamnak, melynek miniszterei a mai napon csúcstalálkozón vettek részt Brüsszelben Karmenu Vella környezetvédelmi biztos meghívására. A találkozóra azok a tagállamok kaptak meghívást, amelyek ellen kötelezettségszegési eljárás van folyamatban az előírt légszennyezettségi határértékek túllépése miatt.
Vella biztos a megoldáskeresés jegyében hívta össze a csúcstalálkozót, az Európai Unióban ugyanis súlyos problémaa légszennyezés. Az eseményen az uniós környezetvédelmi biztos felszólította a tagállamokat, hogy a jövő hét végéig nyújtsák be a Bizottságnak arra vonatkozó beadványukat, hogyan szándékoznak eleget tenni az uniós levegőminőségi jogszabályokban előírt kötelezettségeiknek. Ellenkező esetben a Bizottság jogi lépéseket fog tenni. Vella biztos csúcstalálkozót követően adott nyilatkozata itt olvasható angolul.
Tiszta levegőért demonstráltak ma reggel Greenpeace-aktívák Brüsszelben. Ott zajlik ugyanis az a miniszteri csúcstalálkozó, melyre az EU 9 legrosszabb légszennyezettségi mutatójú tagországát – köztük Magyarországot is – meghívták. [1] A találkozó célja, hogy ezek az EU levegőminőségi szabályait folyamatosan megsértő tagállamok végre valódi lépéseket tegyenek országaik súlyos légszennyezettsége ellen.
A Greenpeace Magyarország a magyar lakosság egészségének védelmében azt várja a kormánytól: tiltsák be itthon a súlyosan egészségkárosító lignitet, és korlátozzák a szennyező dízeljárművek használatát. Településenként jelöljenek ki zöld zónákat, vagy vezessenek be szennyezés alapú dugódíjat a városi levegőminőség javítása végett.
Az EU környezetvédelemért felelős biztosa, Karmenu Vella mára hívta össze az EU nitrogén-dioxidra és a részecskeszennyezésre vonatkozó levegőminőségi szabályait folyamatosan megsértő tagállamok környezetvédelmi minisztereit, hogy megvitassák az Európai Unión belüli légszennyezés súlyos problémáit és annak kezelését. A meghívott tagállamok között van hazánkon kívül Német-, Francia-, Olasz-, Spanyol-, Csehország, az Egyesült Királyság, Szlovákia és Románia.
A mostani miniszteri csúcstalálkozó az utolsó lehetőség, hogy a kilenc érintett ország azonnali hatékony intézkedések mellett kötelezze el magát, máskülönben a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás következő szakaszba lép, és a légszennyezettségi határértékek túllépése miatt kereset indul az Európai Unió Bíróságán a tagállamok ellen.
A Greenpeace levegőminőség-kampányfelelőse, Benjamin Stephan a mai demonstráción kijelentette: „Az autók kipufogógázai tízezreket ölnek meg Európa-szerte annak ellenére, hogy jogszabályok védik a lakosságot. A kormányaink ugyanis évek óta nem teszik meg a szükséges lépéseket, hogy fellépjenek a törvénysértő légszennyezés ellen.”
Hazánk azon európai országok egyike, ahol a legmagasabb a légszennyezés miatti egészségkárosodás. Csak a részecskeszennyezés miatt több mint 10 ezren, nitrogén-dioxid-szennyezés miatt meg legalább 1200-an halnak meg évente Magyarországon idő előtt. [4] A levegő részecskeszennyezése szív- és érrendszeri betegségeket, daganatos elváltozásokat, légúti megbetegedéseket és a magzatokban-gyermekekben fejlődési rendellenességet okozhat. A városokban elsősorban a dízeljárművekből származó nitrogén-dioxid ugyancsak szív- és érrendszeri, valamint légúti megbetegedéseket okoz, és évente 75 ezer európai idő előtti haláláért felelős.
Magyarországon mind a részecskeszennyezés (PM10), mind a nitrogén-dioxid-szennyezés (NO2) több mérési ponton (PM10 2016-ban Budapesten, Pécsett, Kazincbarcikán, Kecskeméten, Sajószentpéteren és Vácott; NO2 2016-ban és 2017-ben Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Nyíregyházán) [2] rendszeresen meghaladja az uniós jogszabályok szerint megengedett értékeket. [3] A budapesti Széna téren a NO2 órás határérték-túllépések száma például a megengedett 18 helyett 2016-ban és 2017-ben is 200 körül volt, Pécsett és Debrecenben pedig 100 körül.
Magyarországon a részecskeszennyezés fő forrása a háztartási tüzelés, ezen belül is a hazánkban máig népszerű vegyes tüzelés, melynek aránya jelentősen megemelkedett a 2008–2010 közötti gázáremelkedés hatására. [5] A száraz fa is szennyezőbb, mint a gáz- vagy a távfűtés; ám ha valaki lignittel, barnaszénnel vagy nedves fával fűt, akkor még nagyobb az egészségkárosító koromkibocsátás. A legsúlyosabb szennyezést az illegális műanyag-, textil- és egyéb hulladékégetés okozza.
A Greenpeace Magyarország és a Levegő Munkacsoport 2016-ban hatpontos javaslatcsomagban kérte a miniszterelnökséget, hogy lépjen fel hatékonyan a lakosság egészségének védelmében. [6] Azóta a vidékfejlesztési minisztérium szakmailag korrekt, de nem elég hatékony felvilágosító kampányt kezdett az illegális égetés ellen. [7] Csakhogy a lignittüzelés megígért betiltása és a szabálytalan égetés elleni hatékony kormányzati fellépés a máig várat magára. Mint ahogy az is, hogy a rászorulók megfelelő segítséget kapjanak ahhoz, hogy szabályosan, egészségre ártalmatlan módon tudjanak fűteni. Szükség lenne továbbá a lakossági tüzelőberendezések szennyezés-kibocsátásának szabályozására is – de ez az uniós szabályozás alapján csak a 2020-as évek elejétől lesz kötelező. [8]
A fűtés mellett a dízeljárművek, azok közül is különösen az idősebb modellek járulnak nagyban hozzá a légszennyezéshez. Miközben Nyugat-Európa városaiból egymás után tiltják ki a régi dízeleket, aközben itthon az utóbbi években nem csökkent a számuk. [9] Budapesten és a légszennyezettségi határértéket rendszeresen túllépő többi magyar városban nagymértékben csökkenthető lenne az egészségkárosító légszennyezettség, ha zöld zónák létrehozásával kitiltanák a legszennyezőbb járműveket a védett városrészekből, vagy bevezetnék a szennyezés alapú dugódíjat.
[1] http://europa.eu/rapid/press-release_IP-18-348_en.htm
[2] A 2016-os mérési adatok forrása: http://levegominoseg.hu/(X(1)S(zvtjvwykjdsfsqxaim2cvkbb))/Media/Default/Ertekeles/docs/2016_automata_ertekeles.pdf
A 2017-es mérési adatok forrása: http://levegomninoseg.hu
[3] PM10-ből a naptári év alatt 35-nél többször nem léphető túl a napi határérték, NO2-ből a naptári év alatt 18-nál többször nem léphető túl az órás határérték az uniós jogszabályok szerint. Lásd: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1100004.vm
[4] Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2017-es jelentése: https://www.eea.europa.eu/publications/air-quality-in-europe-2017
A jelentés több referenciaértékkel is számol: PM2.5 esetében 0 µg/m3-rel, illetve az Európában ténylegesen mért legalacsonyabb értékkel, 2,5 µg/m3-rel. Előbbi esetében 11 970-re, utóbbi esetében 10 310-re tehető a részecskeszennyezés okozta idő előtti elhalálozások száma Magyarországon. (Az EEA korábbi jelentései egyedül a a 0 µg/m3-hez képesti értékeket tüntették fel.)
A nitrogén-dioxid-szennyezés a WHO szerinti 20 µg/m3-es határértékkel számolva 1210 ember idő előtti halálát okozza Magyarországon, amely a jelentés készítői szerint túl magas határérték lehet. Ennél szigorúbb, 10 µg/m3-es koncentrációt meghatározva az idő előtti elhalálozások száma 4560, azaz megháromszorozódik.
[7] http://www.futsokosankampany.hu
[8] http://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2016/11/24/2020-tol-szigoruan-szabalyozzak-a-vegyestuzelest/
[9] http://zoldhullam.blog.hu/2016/11/26/feljovoben_a_dizel_magyarorszagon
