A növekedés fő akadálya a szakképzett munkaerő hiánya

A magyar gazdaság idén várhatóan a 2017. évihez hasonló, 4% közeli ütemben bővül. Ez érdemben meghaladja az EU 2,5% alatti átlagát, ám a térségben a közepesek közé tartozik. A beruházások tavalyi 20%-os növekedése az idén kb. a felére lassul, a fogyasztás 4% feletti emelkedése 2018-ban lényegében fennmarad.

A kivitel bővülésének üteme közeledik a behozataléhoz. Emelkednek a beérkező EU-transzferek. Az infláció kissé gyorsul. A magyar gazdaság növekedése 2017 negyedik negyedévében valószínűleg kissé gyorsabb volt az előző három negyedévi 3,8%-nál. Október és november átlagában az ipari és az építőipari termelés, valamint a kiskereskedelmi forgalom növekedése is erőteljesebb volt a megelőző kilenc havinál.

Az építőiparban az idén nyilvánvalóan megismételhetetlen a 2017. évi 30% közeli bővülés, az iparban kockázat a korábbi húzóerő, az autóipar mintegy két és fél éve tartó stagnálása. A kiskereskedelmi forgalom tavalyi 5% közeli dinamikája a lassuló bérkiáramlás miatt kissé csökkenhet, de ezt a bátrabb költési és hitelfelvételi hajlandóság részben ellensúlyozza.

A bruttó keresetek 2017. január–november között nagyon gyorsan, közel 13%-kal – a vállalkozásoknál 11,5, a költségvetési szférában 16%-kal – emelkedtek. A közfoglalkoztatottak keresete csak 3,5%-kal emelkedett. A reálkeresetek összesen több mint 10%-kal nőttek.

Tavaly a minimálbér 15%-kal, 2018-ban „csak” 8%-kal emelkedett. Ez az idén kisebb nyomást gyakorol a béremelésekre, miközben a munkaerőhiány, illetve a választási év bérfelhajtó hatása továbbra is látványos. Így a bruttó keresetek az idén legalább 7%-kal, a reálkeresetek 4–5%-kal emelkednek.

A munkanélküliség 2017 végére 4% alá eshetett, miközben a közfoglalkoztatottak száma több tízezerrel csökkent. A választások előtt azonban nem valószínű a közmunkások számának további mérséklődése.

A GKI felmérése szerint a cégek a növekedés fő akadályának a munkaerő – főleg a szakképzett dolgozók – hiányát tekintik. Az építőipari cégek csaknem kétharmada, a szolgáltató és ipari vállalkozások több mint egyharmada jelezte gondként a munkaerőhiányt. A szakképzett munkaerő hiányára azonban ez utóbbi cégek fele panaszkodott.

A fogyasztói árak tavaly itthon éves átlagban 2,4%-kal, decemberben 2,1%-kal emelkedtek, az EU átlagánál mintegy 0,5 százalékponttal gyorsabban. Az infláció az idén megközelítheti a 3%-ot, miközben az EU-ban nem várható további gyorsulás. Bár a látványosan gyors bérkiáramlás egyelőre alig jelent meg a hazai árakban, ez költség- és keresleti oldalról is árnyomással ér föl.

Az államháztartás (önkormányzatok nélküli) pénzforgalmi hiánya 2017-ben közel 2000 milliárd forint lett. Ez az EU-transzferek akadozó beérkezése, illetve azok széleskörű költségvetési megelőlegezésének következménye. Az európai módszertan szerinti GDP-arányos deficit – ebbe nem számít bele például az EU-támogatások megelőlegezése – azonban 2% körül várható. Ez alacsonyabb az előirányzottnál, de magasabb az EU átlagában várható 1,2%-os hiánynál. Ráadásul, míg az EU-ban ez 2016-hoz képest 0,5 százalékpontos javulással járt, Magyarország esetében legjobb esetben stagnálás.

A 2018. évi magyar költségvetés továbbra is 2,4%-os GDP-arányos deficitet irányoz elő, ami magasabb a 2017-re becsültnél, miközben az EU-ban némi további csökkenés várható.