Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szombat van, 2024. május 18. Az év 139. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739421. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Soros: Trump átmeneti jelenség, Putyin diktátor

Soros: Trump átmeneti jelenség, Putyin diktátor Soros: Trump átmeneti jelenség, Putyin diktátor

Donald Trump maffiaállamot szeretne kialakítani az Egyesült Államokban, de ez nem fog neki sikerülni – mondta Soros György a davosi Világgazdasági Fórum egyik vitájában a Politico című amerikai hírportál európai kiadásának beszámolója szerint.

Trump átmeneti jelenség, aki el fog tűnni 2020-ig, ha nem előbb – vélekedett a magyar származású amerikai milliárdos. Beszédében Trump elnököt és Kim Dzsong Un észak-koreai diktátort egyaránt azzal vádolta, hogy a jelek szerint mindketten készek még a nukleáris háborút is megkockáztatni, csak hogy hatalmon maradjanak. Soros György szerint Vlagyimir Putyin elnök diktátor, aki maffiaállammá tette Oroszországot.

Az EU-ról szólva Soros úgy vélekedett, hogy a többsebességű, többpályás megközelítés jelenthetné a legsikeresebb megoldást az unió nehézségeire.  

A menekültügy európai probléma, ami európai megoldást kíván – fogalmazott a Nyílt Társadalom Alapítványt finanszírozó pénzember, és emlékeztetett arra: ő maga is menekült volt, amikor Magyarországról az Egyesült Királyságba távozott a második világháború után, de – jegyezte meg – neki akkor sokkal jobb bánásmódban volt része, mint manapság a menekülteknek. Soros György hangot adott annak is, hogy szeretné, ha Nagy-Britannia továbbra is az unió tagja maradna.

Az uniós országok belügyminisztereinek tegnapi szófiai nem hivatalos megbeszéléséről szóló beszámolójában a bécsi Der Standard azt írja, hogy a tagállamok kompromisszumos megoldást keresnek a menekültek unión belüli „tisztességes és szolidáris” elosztásának az ügyére. Ezt idén nyárig akarják megtalálni. A laptudósítás szerint a kötelező kvóták megoldási modellje politikai értelemben nem látszik fenntarthatónak, a visegrádi országok ugyanis határozottan ellenzik. Thomas de Maizière német belügyminiszter ugyanakkor „nehezen tartja elképzelhetőnek”, hogy egyes tagállamok teljes mértékben elutasítsák menekültek befogadását. Ő is el akarja azonban kerülni azt, hogy a kvótát a tagállamok képviselőiből álló Tanácsban többségi döntéssel rákényszerítsék egyes országokra – értesült az osztrák lap.

Ugyanerről a témáról a müncheni Süddeutsche Zeitung azt is megírja, hogy a közép-, illetve kelet-európai tagállamok kötelező kvótákkal, bármiféle átvételi automatizmussal szembeni ellenkezéséhez Ausztria is csatlakozott. Herbert Kickl, az új osztrák belügyminiszter, aki a szélsőjobboldali Szabadságpárt politikusa, azt mondta, hogy ő nem lesz a kötelező menekültelosztás barátja.

Az Európa-barát csehek korai prágai tavaszban reménykednek, és Putyin-barát elnökük legyőzését akarják – így látja a The Washington Post és a Chicago Tribune internetes oldalán egyaránt megjelent amerikai előzetes ismertető a cseh elnökválasztás ma kezdődő és holnap záruló második fordulójának tétjét.

A cikk szerint a prágai vár jelenlegi lakója, Miloš Zeman és kihívója, Jiří Drahoš párharca úgy fogható fel, mint annak fokmérője, hogy a populista, nacionalista és oroszbarát hullámot, amely tavaly Nyugat-Európában már visszaszorult, a kontinens középső, illetve keleti térségeiben is meg lehet-e fordítani. A választás kimenetele eldöntheti, vajon csatlakozik-e Csehország Magyarországhoz és Lengyelországhoz, ahhoz a két országhoz, amely egyre inkább „hitehagyott” módon áll hozzá az európai kérdésekhez, vagy pedig megmarad erős gyökereivel a nyugati közösségben, ahová sok éven át törekedett – olvasható az amerikai helyzetértékelésben.

A szerző megszólaltatja Michal Horáčeket, az 1989-i csehszlovákiai bársonyos forradalom veteránját, akit ez az elnökválasztás arra emlékeztet, amikor a kommunista időkben az ország jégkorong-válogatottja a szovjetek ellen játszott. „Most is ellenük játszunk, ezüstérmet itt nem osztanak” – mondja Horáček. Korábban ő maga is részt vett a politikai életben, és sikertelen küzdelmet folytatott Miloš Zeman ellen. Zeman a mostani elnökválasztás első fordulója előtt büszkén nevezte önmagát „a cseh Trumpnak”. Ellenfele a második fordulóban – jellemzi Drahošt az amerikai beszámoló – a finom modorú, 68 éves vegyész, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke, politikai újszülött, EU- és NATO-barát, aki stílusában is éles kontrasztot jelent a trágárságáról közismert Zemannal szemben.