Orbánék súlyos csapása a jogállamra
A Der Spiegel német hírmagazin online kiadásának nyitó oldalán ma hajnalban jelent meg a Stop, Soros! elnevezésű magyar törvénytervezet-csomagról szóló beszámoló. Eszerint a magyar kormány súlyos csapást mér a jogállamra, hiszen a törvény lehetővé teszi a visszaélést, azt, hogy a civil társadalom szervezeteit, sőt a szabad sajtót is járszalagra fűzzék.
A cikk Orbán Viktor miniszterelnök „kedvenc ellenfelének” nevezi Soros Györgyöt, és ismerteti a kormányzati kommunikációban vele szemben megfogalmazott, „Soros-tervként” emlegetett vádakat. A valóságban – írja a Der Spiegel – arról van szó, hogy korlátozzák a nem kormányzati szervezetek, egyesületek és polgári kezdeményezések munkáját, ezek ugyanis Magyarországon az utolsó, még megmaradt eszközöket jelentik a hatalom ellenőrzésére.
A német hírmagazin részletesen ismerteti a tervezetek tartalmát, különös hangsúly helyezve arra, hogy a kormányzati elképzelések szerint teljesen átértelmeznék a közhasznúság fogalmát. Megszólaltatja Móra Veronikát, az Ökotárs alapítvány vezetőjét, aki hazugnak, önkényesnek és károsnak minősíti a tervezeteket. Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért képviseletében úgy vélekedik a Der Spiegelnek nyilatkozva, hogy a Stop, Soros!-csomag az április 8-i parlamenti választási kampányhoz időzítve propagandacélokat szolgál.
A tegnap kezdődött davosi Világgazdasági Fórumról szóló médiabeszámolók között figyelemre méltó a Politico című amerikai portál európai kiadásában megjelent cikk, miszerint az egyik pódiumbeszélgetésen Alexander De Croo belga miniszterelnök-helyettes élesen bírálta Donald Trump amerikai elnököt. Azt mondta, Trump első hivatali évében sokat tett a szembenállás, a polarizáció érdekében, de érdemi kampányígéretei közül vajmi keveset váltott valóra.
Jan-Werner Müller, a Princeton egyetem politológus professzora ezt azzal egészítette ki, hogy Trump 2016-i választási győzelme annak volt köszönhető, hogy a republikánus jelöltnek sikerült kihasználnia a társadalomban a bevándorlással és a rasszizmussal kapcsolatban meglévő mély ellentéteket. Bebizonyosodott ugyanakkor, hogy a populista politika tartalmi ígéreteire nem igazán tartanak igényt az amerikaiak.
„Nem hiszem, hogy létezne trumpista mozgalom az Egyesült Államokban” – mondta Müller.
A vitában De Croo belga kormányfő-helyettes kitért arra: a politikai és társadalmi polarizáció lehetőséget adott Oroszországnak arra, hogy befolyásolja a politikai folyamatokat mind az Egyesült Államokban, mind pedig Európában. A Politico beszámolója emlékeztet arra, hogy az amerikai hírszerzés által tavaly közzétett jelentés szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba történő orosz beavatkozást. Emellett azzal is vádolják Oroszországot, hogy beavatkozott az unióból való kilépésről döntő brit népszavazás kampányába, hogy manipulálja a spanyolországi katalán függetlenségi mozgalmat, valamint hogy igyekszik, illetve igyekezett beavatkozni a magyarországi, az ausztriai és egyéb választásokba.
A Politico szó szerint a következőképpen idézi a belga politikust: „a Brexit-szavazás orosz befolyásolása, ami történik Katalóniában, ami történik Magyarországon, az realitás. A polarizálódásnak, amit látunk, egy részét kívülről nyomják, és fel kell hagynunk azzal a naivitással, amit ma a geopolitikában mutatunk”.
„Trumpokrácia lett-e az Egyesült Államok?” – erről a kérdésről folytatott egymással online vitát Ross Douthat, a The New York Times kommentátora és David Frum, a The Atlantic című folyóirat szerkesztője, a „Trumpokrácia, az amerikai köztársaság romlása” című könyv szerzője – aki tehát igennel válaszol a saját maga által feltett kérdésre. A vitát a The New York Times online kiadása ismerteti. Ebből kirajzolódik a Donald Trumppal kapcsolatos konzervatív amerikai aggályok két fő iránya, és az, hogy e két fő irányzat vitáját az élet valójában még nem döntötte el. David Frum a Trumpban szunnyadó, illetve nem is annyira szunnyadó diktatórikus hajlamoktól félti Amerikát. Szerinte nagyon is valós az önkényuralom megteremtésének a veszélye. Ezzel szemben Ross Douthat nem a leendő despotát, hanem „a káosz elnökét” látja Donald Trumpban. Szerinte az elnök alkalmatlansága felveti annak a veszélyét, hogy az Egyesült Államok ész nélkül rohanjon valamilyen geopolitikai katasztrófa felé. Douthat itt elsősorban Korea kapcsán aggódik. Frum viszont a vitában azt emelte ki, hogy Trumpot elsősorban „kleptokratának” tartja. Szerinte az elnök arra törekszik, hogy hatástalanítsa az Egyesült Államok úgymond betörésriasztó rendszerét.
Röviden még szintén a The New York Timesból – egészen más. A lap az AP hírügynökség jelentései alapján összeállítást közöl az Oscar-díjra jelölt filmek alkotóinak a jelölés nyomán elhangzott nyilatkozataiból. Enyedi Ildikó, a „Testről és lélekről” című film rendezője megilletődöttségének és egyszersmind büszkeségének ad hangot, hogy Magyarországot képviselheti az Oscar-vetélkedésben. Örömmel állapítja meg, hogy egy olyan filmet, mint amilyen az övé, amely az emberi viszonyokat boncolgatja – mint fogalmaz: gyöngéden –, Oscarra jelölik.
