Kellett ez Magyarországnak? – Bírósági szakaszba lépett a menedékkérők áthelyezésének elmulasztása miatti kötelezettségszegési eljárás
A Tanács 2015. szeptember 22-én nemzetközi védelemre szoruló 120 ezer személy Görögországból és Olaszországból történő áthelyezéséről határozott minősített többséggel (2015/1601 határozat). A tagállamok közötti szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos megosztásának elve alapján e határozat Magyarország számára is eredeztet kötelezettséget menedékkérők átvételére menedékjog iránti kérelmük elbírálásának céljából. (A képen: menedékkérő gyerekek; foto: Amnesty International)
A fogadó tagállamok jogosultak megtagadni egyes kérelmezők átvételét, ha alapos okkal feltételezhető, hogy az illető veszélyes a nemzetbiztonságra vagy a közrendre. A határozat ellen Magyarország és Szlovákia keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához. A taláros testület azonban 2017. szeptember 6-i ítéletében elutasította a keresetet és megerősítette az áthelyezési program érvényességét. A döntést Magyarország is tudomásul vette.
Ennek ellenére Magyarország, Csehország és Lengyelország továbbra is megszegi jogi kötelezettségét, és nem vesz részt menedékkérők áthelyezésében. Magyarország az áthelyezési program kezdete óta egyáltalán nem tett lépéseket menedékkérők Olaszországból vagy Görögországból történő átvétele végett. Lengyelország 2015 decembere óta nem helyezett át egyetlen menedékkérőt sem, és nem is tett erre vállalást. Csehország 2016 augusztusa óta nem helyezett át egyetlen személyt sem, és több mint egy éve nem tett újabb kötelezettségvállalást sem.
Az Európai Bizottság ezért 2017. december 7-én úgy döntött, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot a menedékkérők áthelyezésével kapcsolatos jogi kötelezettségeik megszegése miatt. Az összes többi áthelyezésre kötelezett tagállam végrehajtott áthelyezéseket, illetve felajánlott áthelyezési lehetőségeket a közeli múltban. Így a három országgal szemben indított bírósági eljárás kapcsán kettős mércéről nem beszélhetünk.
Az EU Tanácsának 2015. évi határozatát azon személyekre kell alkalmazni, akik 2017. szeptember 26-ig érkeztek Olaszországba vagy Görögországba, és akikről feltételezhető, hogy nemzetközi védelemre szorulnak, mivel olyan országból származnak, amelynek esetében az előző negyedévben a menedékkérelmeknek legalább a 75%-át elfogadták. Az ez alapján áthelyezésre jogosultak száma az eredeti becsléseknél sokkal alacsonyabbnak bizonyult, ezért végső soron várhatóan kb. 35 ezer menedékkérőt helyeznek át.
A jogosultak több mint 90%-át máris sikerült áthelyezni más tagállamokba, de jelenleg is folytatódik azoknak a menedékkérőknek az áthelyezése, akik a határidő előtt érkeztek és még Olasz- vagy Görögország területén tartózkodnak. Decemberi adatok szerint Olaszországban még több mint 2000, Görögországban pedig kereken 500 olyan regisztrált menedékkérőt tartottak nyilván, akit a tagállamok továbbra is kötelesek áthelyezni megfelelő biztonsági átvilágítás után és az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával.
Téves híresztelések ellenére nem a célország számára ismeretlen migránsok betelepítéséről van szó, hanem olyan menedékkérők átvételéről, akik már az EU-ban tartózkodnak, nagy eséllyel jogosultak a befogadásra, és akiket biztonsági szempontból szigorúan átvilágíthatnak, mielőtt megtörténik az áthelyezésük.
A biztonsági kockázat tehát nem nagyobb, mint bármilyen nemzeti szintű letelepítési program esetében. A 2015. évi tanácsi határozat végrehajtásából nem következik semmilyen jövőbeni áthelyezési programban való részvételi kötelezettség sem.
