Kormányszóvivő: fontosabb a nemzeti integritás az uniós tagságnál

Egy konzervatív New York-i blogger a Hotair portálon – amit még az Obama-kormány idején alapítottak – így kezdi cikkét: rég nem néztünk körbe Magyarország háza táján. Mi történt az utóbbi időben? Enyhült az unió és az ország viszonya? – kérdezi a szerző, Jazz Show. Nos, aligha. Hisz’ a kormányszóvivő azt írta legutóbbi blogbejegyzésében, többre tartjuk a nemzet integritását, mint az uniós tagságot – idézi Jazz Show a Breibart által is közölt Kovács Zoltán-féle jegyzetet.

Kifejti, hogy az uniós kvótakövetelést a magyar parlament elutasította, s a szóvivő azt követeli az EU-tól, hogy tartsa tiszteletben a magyar nemzet szuverenitási törekvéseit. Jazz Show szerint Magyarország küzdelme az Európai Unióval olyan, mint századokkal ezelőtt az amerikai alapítóatyáké volt. Ez a gyenge államok és az erőskezű, központi unionisták harca. Majd az osztrák Sebastian Kurz kormányalakítása kapcsán megjegyzi, ő is bevitte kormányába a szélsőjobb Szabadság Pártot. Ezek után van-e, aki komolyan gondolja, hogy ezért szigorú szankciókat alkalmazna és izolálná őt az unió? Hisz’ akkor az általában véve szélsőjobb felé tartó többi ország is így járna! Az Európai Unió nagyon keskeny mezsgyén mozog a kohézió és az összeomlás határán. S minden bizonnyal nem akar több exitet, a túlélését fenyegető kilépést.

A Brüsszelben történtek klasszikus beszámolóját persze az AP tudósításában a The New York Timesban olvashatjuk. A Visegrádi 4-ek 35 millió eurós felajánlásának fogadtatását részletezi a cikk. Angela Merkel kancellár szerint a külső, azaz kerítéssel védett szolidaritás nem elegendő a menekültválság megoldásakor, belső szolidaritásra ugyanígy szükség van. Hasonlóan kritikus véleményt hangoztatott a holland kormányfő, Mark Rutte: egyesek csak arra vevők, ami tetszik nekik az unióból, de a kötelezettségekre fittyet hánynak. Nincs olyan, hogy csak Belgium, Hollandia, Svédország és Németország veszi ki részét a kötelező kvótából, a többiek pedig a kisujjukat sem mozdítják.

Mások már megengedőbbek lettek: az olasz kormányfő és a kvóta bevezetésért felelős Jean-Claude Junker ezúttal üdvözölték a pénzügyi hozzájárulást. Amiről Robert Fico szlovák kormányfő úgy nyilatkozott, hajlandóak több pénzt is adni, ha ezzel elkerülhetik a kvótarendszert. Emmanuel Macron francia elnök is engedékenyebbnek látszott, mert azt mondta, ne melegítsék fel a régi vitákat, mert azok sehova sem vezetnek. A szolidaritásnak különféle formái léteznek, ez is egy megoldás, csak tovább kell még dolgozni rajta.

A német Der Tagesspiegelnek is van egy érdekes megjegyzése ugyanebben a témában: ha a menekültek száma a mai szinten marad, akkor most egyáltalán nem érdemes erőltetni a kvótakötelezettséget – amin egyébként lazítana Donald Tusk, de amivel korántsem ért egyet Angela Merkel. Az „Egoisták Európája” címmel közzé tett írás Orbán Viktor portréjával került ki a világhálóra, és azt feszegeti: még az sem kizárt, hogy nem is lesz szükség a menekültkvóta alkalmazására a jövőben, ha a mostani tendencia folytatódik, azaz nem nő tovább, esetleg csökken a menekültek száma.

Nem maradt visszhang nélkül Lázár János Hitler-hasonlata. Az amerikai ABC News is foglalkozott a témával, amely szerint olyan ultimátumot, mint amilyet Martin Shulz adott, utoljára Hitlertől kapott Magyarország – fogalmazott a kormányzati tisztviselő. Schulz azt mondta egy hete: még szorosabbá kell tenni az uniós integrációt, és 2025-re meg kell teremteni az Európai Egyesült Államokat. A tiltakozókat pedig egyszerűen ki kell hagyni belőle. Idézik Surján Lászlót is, a KDNP tiszteletbeli elnökét, aki szerint ez a hang, amit Schulz megütött, őt Hitlerre emlékezteti.

A Rajna-Wesztfáliai Elektromos Művek, az RWE megválik magyar lignitüzletágától, eladja többségi részesedését a Mátrai Erőműben cseh és magyar partnereknek – számol be a düsseldorfi Handelsblatt. A német cég tagadta, hogy a környezetvédők nyomására vált meg magyar érdekeltségétől, sőt, azt mondja, továbbra is hasonló létszámban kívánja foglalkoztatni dolgozóit, nem enged a 10 ezer főből.

A Reuters tudósításában már megemlítik Mészáros Lőrincet is, Orbán Viktor jó barátját, aki az egyik új tulajdonosa lett a Mátrai Erőműveknek és beszállt a csehekkel közös tulajdonú cégbe. A felcsúti Mészáros így már több mint 100 cégnek a tulajdonosa és kulcsszerepet tölt be az ország legkülönfélébb ipari ágazatában. Ráadásul a Mátrai Erőművek megvásárlása csak a kezdet, további terjeszkedésben gondolkodik a magyar kormányfő gyerekkori barátja. A Mátrai Erőművek tavaly 40 millió dolláros profitot termelt.

Végül pedig az Ukrinform ukrán hírforrásból megtudtuk, hogy a Velencei Bizottság nem kötelezi Ukrajnát az oktatási törvénye módosítására a kisebbségi jogok védelme végett, amit a magyar kormány követelt. Ugyanakkor idézi Szijjártó Pétert is, aki szerint a magyar álláspontot erősítette meg verdiktjével a Velencei Bizottság, kétértelműségnek benne semmi jele. Erre az ukrán külügyminiszter udvariasan arra kérte magyar kollégáját, fogja vissza magát a Velencei Bizottság döntésének egyedi értelmezésétől, kerülje a politikai felhangokat, tartózkodjék a spekulációtól és a konfrontációtól.