Pénzt ajánlanak a menekültek Líbiában maradásáért

A ma kezdődő uniós csúcs elé időzítették cikkeiket bevándorlás témában az európai médiumok. Az Euronews például számos ferdítésről és félremagyarázásról számol be, például arról, hogy alig érkeznek afgánok és egyéb nemzetiségiek, akikre zömében alapozzák tiltakozásukat a V4-ek, ugyanis valóban a többség a háború sújtotta Szíriából kér menedéket. 

Másrészt túllihegték az Közép-európai Védelmi Együttműködést, mert aktivitásuk nem látszik, még honlapjuk sincs, legfeljebb miniszterek egyeztettek, és volt egy ausztriai közös hadgyakorlat.

Az EUobserverből megtudjuk, hogy az olasz kormányfő és Jean-Calude Juncker közös vacsorán tárgyal a Visegrádi Négyekkel a migrációs megállapodás tető alá hozásáról, de megegyezés híján aligha tartanak közös sajtótájékoztatót ma – szivárgott ki. A minősített többségi szavazástól is eltekinthetnek a további feszültségek elkerülése és a konszenzus végett.

 

A Reuters pedig úgy tudja, hogy a V4-ek 35 millió eurót fognak felajánlani Olaszországnak cserébe azért, hogy Líbiából ne jöhessenek át a menekültek Európába.

Nem következmények nélküli, ha elveszítjük hitünket a szólásszabadságban – kezdi írását a Bloomberg publicistája, aki két témát jár körbe. Magyarország a választási kampányba való beavatkozásnak tekinti, hogy az amerikai külügyminisztérium pályázattal és 700 ezer dollárral támogatja a független magyar médiát. Lengyelország hasonlóképp gondolkodik, amikor kifogásolja például az ott regisztrált amerikai sajtóorgánumok kormányellenes tüntetésekről szóló beszámolóit. Ám tegyük fel a kérdést: vajon nem ugyanezt teszik az amerikaiak, amikor az oroszok elnökválasztásba történt média-beavatkozása ellen ágálnak? Amikor a Russia Today és a Szputynik tudósításaival problémájuk van?  A két helyzet kísértetiesen hasonlít egymásra, s hogy mi a helyes, arra az amerikai alkotmány első kiegészítése adhat magyarázatot. Az alkotmány ezen passzusa nem korlátozza ugyan az amerikaiak sajtószabadságért folytatott határon kívüli harcát, és viszont, kivéve, ha bármely esetben veszélyes a demokráciára. Ez esetben a szerző a problémát leginkább abban látja, hogy az Egyesült Államok nemzetközi tekintélye és szerepe a médiaszabadság frontján mára látványosan meggyengült. 

A lengyel alapítású Visegrad Insight is a sajtószabadság helyzetével foglalkozik a V4-ek országaiban, s Beata Balogová megállapítja, hogy a magyar és a lengyel közszolgálati média épp olyan, mintha a kormány pr-cége, -minisztériuma lenne, nem beszélve a saját oligarcháik kezében összpontosuló sajtótermékeiről. A szlovákok és a csehek egyelőre csak tendálnak ebbe az irányba.

A dublini Királyi Akadémián tartott beszédében és az azt követő sajtónyilatkozatban Navracsics Tibor EU-biztos arra figyelmeztette az Egyesült Királyságot, hogy mind Londonnak, mind Brüsszelnek tartania kell szavát a kialkudott feltételekhez és már egyszer lefektetett megállapodásokhoz a kölcsönös bizalom alapján, tekintve a határvédelmet és az uniós polgárok jogainak tiszteletben tartását – írja az Irish Times. S ez vonatkozik arra is, hogy Navracsics szerint nem lehet az Európa kulturális fővárosa egyik ír város sem 2023-ban, ha egyszer 2019-ben kilépnek az unióból. Márpedig Belfast és még két ír város is pályázatot nyújtott be a cím elnyerésére.

Vasárnap óta visszatérő és kiemelt téma a nemzetközi sajtóban a Sorosra utaló, szénné égett disznót ábrázoló fideszes facebook-posztja. A Deutsche Welle többszöri próbálkozás ellenére sem kapott választ Pócs Jánostól a kérdéseire, aki persze tagadta, hogy bármilyen utalás lenne a képen Soros Györgyre.

A cikk szerint a kormányzati propagandát egyre jobban átitatja a gyűlöletbeszéd, ami a választás közeledtével még veszélyesebb lehet, hisz’ az a magyarok egyre nagyobb részére hatással van, és ez a „jobbikosodás” irányba tett lépés eredménye. Eközben ahol teheti, üti a Jobbikot Orbán kormánya, legutóbb az ÁSZ-vizsgálattal. A kérdés itt most már az, vajon miért nem nyugtalanítja a Számvevőszéket a Fidesz hasonló gyakorlata. 

A Frankfurter Allgemeine Zeitung a CEU sorsának kilátástalanságáról ír diákok megszólaltatásával, akik elpanaszolják, hogy a gyűlöletkampány következtében már őket is éri inzultus az utcán, ennek ellenére az egyetemen jól érzik magukat a teljes bizonytalanság ellenére is. Michael Ignatieff rektor dühös, mert nem vonják be őket a kormányközi tárgyalásokba – nyilatkozta –, és ezért hosszú távra nem is tudnak tervezni, noha a Bard College-dzsal már van megállapodása az egyetemnek és New York államnak, ami az egyik követelmény teljesítése lenne.

Másrészt az egyik kolléga elmondása szerint Németh Zsolt megjelenése egy rendkívüli előadásukon, hosszú ideje az első kormányzati figuraként az egyetemen, akár jót is jelenthetne.