Emberiesedő technológia – kiterjesztett és virtuális valóság

A fogyasztók szerint az eszközöket rövidesen hanglejtésünkkel, arckifejezésekkel és testbeszéddel fogjuk irányítani. Az okos fülhallgatók használata állandósul, akár még alváshoz sem vesszük majd ki őket. A kiterjesztett és virtuális valóság (AR/VR) -használók fele úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligenciának köszönhetően a hirdetések már megkülönböztethetetlenek lesznek a tényleges termékektől.

Az Ericsson ConsumerLab a technológiai újítások korai befogadói körében végzett közvélemény-kutatást, és ennek alapján adta közre a várható fogyasztói irányzatokról szóló éves jelentését.

A jelentés tanulsága szerint a piac gyökeres változáson megy keresztül, mivel a fogyasztók igénye egyre inkább az, hogy digitális technológiai eszközeinket emberi interakciókkal irányíthassuk – azaz a hanggal és érintéssel történő irányítást átveszi a testbeszéddel, arckifejezésekkel és hanglejtéssel irányítás, ami nagyban megkönnyíti a gyorsuló technológiai változások követését, az új és újabb eszközök kezelését.

1. A gépeket testünkkel irányíthatjuk: Az intelligens hangutasításokat használók több mint fele úgy gondolja, hogy a technológiai eszközök rövidesen ugyanúgy értik majd testbeszédünket, arckifejezéseinket, intonációnkat, mintha emberek lennének. A válaszadók kétharmada szerint erre akár már 3 éven belül is sor kerülhet.
2. Kiterjesztett hallás: A fogyasztók 63 százaléka szívesen használna olyan fülhallgatót, amely valós idejű szinkrontolmácsolásra képes. A válaszadók 52 százaléka családtagja horkolását szeretné kiszűrni vele.
3. Örökös kezdők: A válaszadók 30 százaléka szerint az új technológiák miatt egyre nehezebb készségeik és ismereteik napra készen tartása. Ugyanakkor az új technológiáknak köszönhetően azonnal új területek szakértőivé is válhatunk. A válaszadók 46 százaléka szerint az internet lehetővé teszi számunkra, hogy minden korábbinál gyorsabban tanuljunk meg és gyorsabban is felejtsünk el készségeket és ismereteket.
4. Közösségi közvetítés: A közösségi médiát egyre inkább kisajátítják a hagyományos hirdetők. De a fogyasztók fele úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia hasznos lehet a közösségi oldalakra felkerülő információk ellenőrzéséhez.
5. Intelligens hirdetések: A hirdetések túlságosan is tökéletessé válhatnak. A kiterjesztett és virtuális valóság (AR/VR) felhasználók több mint fele szerint a közeljövőben a hirdetések annyira realisztikusak lehetnek, hogy az élmény gyakorlatilag helyettesítheti a terméket.
6. Ijesztő kommunikáció: A válaszadók fele ijesztőnek tartaná, ha ember és robot között nem lehetne egyértelmű különbséget tenni. 40 százalék még azt is ijesztőnek tartaná, ha okostelefonja képes lenne a hangulatváltozásaira reagálni.
7. Elkényelmesedő társadalom: A tanulók és dolgozók harmada szerint nincs szükségük munkára ahhoz, hogy teljes értékű életet élhessenek; 40 százalék szeretné, ha helyettük robot dolgozna és keresne pénzt, így több szabadidejük lenne.
8. Séta a fényképekben: Képzeljük csak el, milyen érzés lehet besétálni egy fényképbe és újra átélni emlékeinket. A válaszadók háromnegyede szerint akár öt éven belül már besétálhatunk az okostelefonnal készült fényképeinkbe virtuális valóság alkalmazással.
9. Utak a levegőben: A városokban az utak zsúfoltak, de a légtér még szabad. A válaszadók 39 százaléka szerint városukban légifolyosókat kellene kialakítani drónok és repülő járművek számára. De ugyanennyien tartanak attól, hogy egy drón a fejükre eshet.
10. A feltöltött jövő: A hálózatba kapcsolt világban elengedhetetlen a folyamatos feltöltöttség. A válaszadók több mint 80 százaléka szerint 5 éven belül olyan nagykapacitású akkumulátorokat használunk majd, amelyekkel az állandó töltés problémája lekerül a napirendről.

Michael Björn, az Ericsson ConsumerLab kutatási vezetője elmondta: „A közeli jövőben a készülékeken már nem lesznek gombok vagy kapcsolók, és okostelefonunkon keresztül sem kell majd digitálisan irányítanunk őket. Azért is szükséges ez a változás, mert az embereknek nagyon nehéz lenne elsajátítaniuk minden egyes új kezelőfelület ismeretét, ahányszor egy új készülék csatlakozik az dolgok internete hálózathoz.

Jelenleg még minden készülékünk beállítását és kezelését ismernünk kell. A jövőben viszont sokkal inkább a készülékeink fognak ismerni minket. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a készülékeknek komplex emberi interakciókra épülő adatokat kell a felhőbe továbbítaniuk és ezredmásodpercek alatt intuitív módon reagálniuk – ami jelentős követelményeket támaszt a következő generációs adatátviteli megoldásokkal szemben”.