Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2024. május 7. Az év 128. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739410. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán a jelek szerint retteg a Jobbik választási sikerétől

Orbán a jelek szerint retteg a Jobbik választási sikerétől Orbán a jelek szerint retteg a Jobbik választási sikerétől Orbán a jelek szerint retteg a Jobbik választási sikerétől

A magyar ellenzék csak akkor rúghat labdába, ha közös jelölteket indít. Az új lengyel és cseh miniszterelnök Orbán Viktor helyett is szkanderozik Brüsszellel. Úgy tűnik föl, Kelet-Európa Jeruzsálem ügyében is megtöri az EU egységét.

Magyarországon nagy feltűnést keltett a holokauszt-túlélő Heller Ágnes javaslata, miszerint Orbán Viktor legyőzése érdekében a demokratikus ellenzék fogjon össze a korábban szélsőséges Jobbikkal. A választások nagy esélyese a jobboldali-nemzeti Fidesz, a másik tábor ezzel szemben reménytelenül megosztott, így Orbán számára még a kétharmad sem kizárt. Annál is inkább, mert a politikus a maga javára változtatta meg a választási törvényt és az ellenfél csak akkor nyerhet, ha közös jelölteket állít. A filozófusnő a lapnak azzal indokolta véleményét, hogy itt már nem a jobb- és baloldalról, hanem a demokráciáról és jogállamról, illetve arról van szó, hogy az út a zsarnokságba vezet. A felvetés hatalmas vitát váltott ki, mármint hogy mennyire rossz a jelenlegi rendszer, és hogy mennyire hihető a Jobbik átváltozása. 

Abban sokan egyetértenek, hogy az országot már csupán korlátok között lehet demokráciának tekinteni. A parlament a miniszterelnök minden kívánságát teljesíti, a sajtó és az igazságszolgáltatás szinte teljes egészében a hatalom ellenőrzése alatt áll. A civileket módszeresen zaklatják. A kormányfő időről időre rasszista és demagóg uszító kampányokat zúdít az országra a menekültek, az EU, vagy éppen meghitt ellenfele, Soros ellen. A hivatalos retorikához hozzátartozik a melegellenesség, a halálbüntetés visszaállításának követelése, valamint a romák jóformán kollektív megbélyegzése. A Jobbiknál ugyanakkor menetközben tabu lett a rasszista nyelvezet. Vona bocsánatot kért a korábbi sértő kijelentésekért. Nehéz megítélni, mennyire komoly az átalakulás, és hogy a pártvezetés mennyire tartja kézben a saját híveit. Krekó Péter azt mondja, a pártnak új vonalra kell ráállnia, mert a Fidesz sikerrel vette el minden témáját. Orbán a jelek szerint mégis páni félelmet érez vetélytársával szemben, ezért kétes eszközökhöz folyamodik. Most pl. anyagilag igyekszik romba dönteni a riválist. 

Az újdonsült lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy országa nem hagyja zsarolni magát, és továbbra sem hajlandó menedékkérőket átvenni, mert a lengyel nép nagy, fontos és büszke. Morawiecki pár órával azután nyilatkozott, hogy átvette megbízatását, a kérdés pedig az volt, hogy mit gondol az unió fenyegetéséről, mármint hogy csökkentenék a brüsszeli támogatásokat, ha Lengyelország hajthatatlan marad a kérdésben. A belügyi tárca vezetője már napokkal ezelőtt egyértelművé tette, hogy Varsó nem változtat elhatározásán, még akkor sem, ha az Európai Bíróság arra kötelezné. Morawiecki ugyanakkor arról is beszélt, hogy elveszik a pénzt a maffiától és az adócsalóktól, és inkább az embereknek és a lengyel családoknak adják. A jelentés emlékeztet arra, hogy a varsói alsóház két napja, az Európa Tanács bírálata ellenére megszavazta az igazságügy reformját, amire válaszul a legnagyobb bírói szövetség azt közölte, hogy az utolsó független bíróig harcolni fog az emberi jogokért.

A kijelölt cseh miniszterelnök óvja az uniót attól, hogy az megpróbálja sarokba szorítani országát a menedékkérők ügyében, mert az megerősítheti a szélsőséges pártokat. Mint emlékezetes, az EU jelezte, hogy az Európai Bíróság elé viszi a magyar, a lengyel és a cseh kormány ügyét, mivel azok nem hajlandók eleget tenni a kvótadöntésnek. Babis azonban úgy gondolja, hogy a keresetet bármikor vissza lehet vonni, mivel tárgyalni kell arról, miként lehet segíteni a bevándorlás által leginkább sújtott Görögországnak és Olaszországnak. Pl. úgy, hogy közreműködnek a külső határok védelmében, de migránsokat nem akarnak – tette hozzá. A kérdést a hónap közepén esedékes EU-csúcson vitatják meg, és azon ott lesz a cseh politikus is. Babis most azt is kifejtette, hogy ha Brüsszel kitart elképzelése mellett, akkor ily módon felhozhatja a radikális erőket, mint pl. a német AfD-t, noha az a hasonszőrűekkel együtt szét akarja verni az uniót.

Az unió azt szerette volna, ha a tagállamok közösen elítélik az Egyesült Államokat, amiért az Jeruzsálembe telepíti át nagykövetségét, ám ebből nem lett semmi, mert a keleti tagok a jelek szerint azt mérlegelik, hogy követik az amerikai elnök példáját. Vagyis az EU ebben a kérdésben is megosztott, ráadásul a kínos vita a nyílt színen zajlik. Magyarország szerdán megtorpedózta a közös nyilatkozat elfogadását. Orbán Viktor emberei egyértelművé tették, hogy nem tartják szükségesnek az állásfoglalást. A magyarok, a csehekkel együtt, állítólag szintén el akarják ismerni Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, bár ezt hivatalosan még nem erősítették meg. Pedig az egységre nagy szükség volna, mivel egyre inkább látszanak a törésvonalak a transz-atlanti kapcsolatokban Európa és az USA között. 

A konzervatív lap úgy látja, minden pénzt megér, hogy ne legyen semmi az Európai Egyesült Államokból. Az ötletet legutóbb a német szociáldemokraták vezetője dobta be. Schulzot a kommentár haszontalannak és népszerűtlennek nevezi, és emlékeztet arra, hogy a politikus szerint kikerülnének a szervezetből azok az országok, amelyek nem kérnek a szuperállamból. Jó szerencsét, teszi hozzá a szerző, mivel úgy gondolja, hogy ezek után az EU – kis szerencsével – szét fog esni, igencsak hamar. Merthogy a szoros integrációt csakis a német és a francia vezérkar, illetve az unió bürokráciája akarja. A kontinens lakossága viszont nem szeretné, és az elmúlt években láthattuk, miként bánik Brüsszel a lázongó polgárokkal. Pl. amikor megfélemlítette a demokratikusan megválasztott magyar és a lengyel kormányt, miután azok más politikát követettek, mint amit a komikus Juncker jóváhagyott. Az egész kontinensen elítélik az átlagembereket, akik ragaszkodnak a nemzetállamhoz, az országhoz, amelynek büszke polgárai. Az elemzés ezek után bezárkózónak, mohónak és túlterpeszkedőnek minősíti az EU gépezetét, és úgy gondolja, már nem kétséges, hogy helyes döntés volt a brit kilépés. Végül pedig azt kérdezi, hogy nem kellene-e követniük a szigetország példáját mindazoknak, akik nem vágynak Európai Egyesült Államokra.