Karrier, szekta, modern nő – Rozán Eszter legújabb könyvében
Rozán Eszter szombathelyi írónő, négy sikeres könyv szerzője ez alkalommal is a Berzsenyi Dániel Könyvtárban mutatta be frissen megjelent „Nem jött el” című regényét az irodalomszerető közönségnek. A szerzővel Csuti Borbála középiskolai magyartanár beszélgetett, miközben jó szívvel ajánlotta a művet az olvasók, rajongók figyelmébe. A könyvbemutató hangulatát Kelemen Zoltán színművész remek előadása gazdagította: részleteket olvasott föl a regényből. (Illusztráció: vn.de)
Rozán Eszter (a képen) olyan írónő, akinek fantáziájából sok színes ötlet, érdekes esemény törekszik a napvilágra, meghódítva olvasó közönségét – hangoztatta Nagy Éva könyvtárigazgató. A könyvet ezúttal is a szombathelyi Szülőföld Könyvkiadó gondozta.
A regény több szálon fut: a főszereplő Alma, harmincas éveiben járó képzőművész, kiváló alkotásokat hoz létre, díjakat nyer, tanít az egyetemen: hiszi és vallja, hogy a művészet számára életforma, életstílus, tulajdonképpen az élet értelme. Barátja, Zsolt konzervatív gondolkodású, úgy gondolja, ha Almának önálló élete és olyan cselekedetei vannak, amibe nem vonja be a férfit, ezzel elárulja őt; ezért féltékeny rá, mert van az életében olyan terület, ami nem kapcsolódik hozzá.
A mű egy másik szálon napjaink egyik aktuális témáját, a vallási szekták működését tárja az olvasó elé: a gyülekezeti léthez tartozó ihletforrás Eszter ismeretségi köréből és kutatásaiból származik. Az írónő részletesen beszélt erről a témáról: miként környékeznek meg különböző csoportosulások válságba sodródott, reményt vesztett embereket azzal, hogy vonzó, kívánatos arcukat mutatják feléjük, amit „puha eledelnek” nevezett. Majd a behálózás után jön a „kemény eledel”, jönnek a szankciók: a gyülekezet szabályozza az életüket, el kell fogadniuk a szigorú utasításokat, súlyosabb esetben még a családjuktól is elszakítják a megtévesztett embereket.
Az írónő korábbi regényéhez, a Golgotavirághoz hasonlóan ez a mű sem nélkülözi az abszurditást, hívta fel az érdeklődő közönség figyelmét Csuti Borbála: a regény egyik szála a messzi múltba vezet vissza, Emmeline Pankhurst (1858–1928) brit radikális politikus, női választójogi harcos alakjához. Rozán Eszter elmondta, hogy nem véletlenül jelenik meg regényében a szüfrazsett-mozgalom egyik legismertebb képviselője, hiszen most, a 21. század elején is aktuális mindaz, amiért harcolt, úgy gondolja, amíg férfiak és nők lesznek, addig egyenlőtlenség is lesz és a nők mindig harcolni fognak a jogaikért.
A beszélgetés közben az írónő megvallotta, hogy tudatosan fonta a három szálat regényébe: Alma képzőművészeti karrierje, a vallási gyülekezet megjelenése és Emmeline Pankhurst élete majd egy ponton nagy csattanóval összeér, és minden szál jelentőséget kap.
Rozán Eszter a könyvbemutató zárásaként megajándékozta közönségét egy saját szerzeményű dallal, melyet ukulele-gitáron, a polinéz szigetvilág kedvelt hangszerén adott elő nagy sikerrel.
