Soros: Budapest gumicsontja

A jobboldali konzervatív Fox News amerikai hírtelevízió, a liberális The New York Times, valamint a The Washington Post egyaránt beszámol az AP hírügynökség tudósítása alapján arról, hogy magyar kormányzati állítás szerint a Soros György elleni kampány minden idők eddigi legsikeresebb nemzeti konzultációja volt, 2 millió 330 ezren küldték vissza a kérdőívet. Az ellenzék szerint ez felnagyított adat, Soros szerint pedig a kérdőívben megfogalmazott, neki tulajdonított szándékok részben torzítások, részben kifejezett hazugságok.  

A The Washington Post – ugyancsak az AP alapján – arról is ír, hogy a török média szerint török népi táncosok egy csoportja – 11 fő – nem tért vissza hazájába, miután egy rendezvényre Magyarországra utazott. A magyar belügyi szervek ugyanakkor tagadták, hogy a török néptáncosok politikai menedékjogot kértek volna Magyarországon.

Az amerikai Politico Brüsszelben szerkesztett európai kiadása Dimitrisz Avramopulosz migrációsügyi EU-biztost idézve arról ír, hogy három-négy hónapon belül valószínűleg megállapodás várható az unió új menekültügyi rendszerének kulcskérdésében, az úgynevezett dublini rendszer reformjának az ügyében. A dublini rendszer, amelynek a gyakorlati alkalmazását valósággal elmosta a 2015-ben érkezett menekülthullám, azon alapul, hogy minden menedékkérelmet annak az uniós tagállamnak kell elbírálnia, ahol a menedékkérő először lépett az unió területére. Az Afrika, illetve a Közel-Kelet felől nagy számban érkező menekültek nagyon túlterhelték olyan mediterrán országok befogadó képességét, mint Olaszország, illetve Görögország. Hogy milyen új rendszer szerint kezeljék az unióban a menedékkérőket, egyelőre nem tudták eldönteni, mert több tagország – köztük a legélesebben Magyarország és Lengyelország – elzárkózik a terhek olyan megosztásától, ami menedékkérők befogadásával jár.

Avramopulosz azt mondta a Politico által szervezett tegnapi rendezvényen, hogy az Európai Bizottság keményen dolgozik, egyeztet a tagállamokkal annak érdekében, hogy kialakítsák az „új Dublin” kereteit. Erre szerinte a felelősség tisztességes megosztása végett van szükség. A görög EU-biztos három-négy hónapra teszi a megállapodáshoz még szükséges időt.

Az állami hírügynökség részletesen beszámolt ugyan a magyar kormányszóvivő tegnapelőtti brüsszeli sajtótájékoztatójáról – arról, hogy kíméletlen boszorkányüldözésre számítanak az Európai Parlament szabadságjogi bizottságának csütörtökre tervezett meghallgatásán, és hogy meg kell akadályozni az állítólagos Soros-terv megvalósítását, meg kell állítani a migrációt – ám egy érdekes elem kimaradt a tudósításból, nevezetesen az, hogy Magyarország már nem, pontosabban mostanság nem kardoskodik Románia és Bulgária Schengen-tagsága mellett. A kérdést Georgi Gotev, az EurActiv brüsszeli uniós hírportál munkatársa vetette fel, és Kovács Zoltán azt válaszolta: jelenleg arról van szó, hogy őrizzék meg Schengent, és nem arról, hogy tovább bővítsék. A schengeni övezet az Európai Unió talán leginkább érzékelhető vívmánya az állampolgárok szemszögéből nézve: az övezeten belül az államhatárokon elvben és általában nincs határellenőrzés, fennakadás nélkül lehet utazni az övezet területén akár Portugáliától Finnországig. Az utóbbi időben azonban több belső határszakaszon visszaállították az ellenőrzést, igaz, a hangoztatott szándékok szerint csupán ideiglenes jelleggel.

A migrációs válság előtt – írja az EurActiv – Magyarország elszánt támogatója volt annak, hogy Bulgária és Románia csatlakozhasson a schengeni övezethez. Kovács Zoltán szerint a belső határellenőrzések visszaállításának újabb és újabb meghosszabbítása azt mutatja, hogy az unió nem megfelelő eszközökkel próbálja kezelni a helyzetet, Schengent ugyanis – mondta – nem belül, hanem kívülről kell megvédeni.

Végül arról, ami nem magyar vonatkozású, és nem is már megtörtént hír, pusztán előzetes közlés, mégis leginkább ezzel van tele ma reggel a világsajtó: Donald Trumpnak az a szándéka, hogy bejelenti, az Egyesült Államok Jeruzsálembe helyezi át izraeli nagykövetségét. Ez a diplomácia nyelvén lényegében azzal ér fel, hogy Washington hivatalosan is elismeri az 1967-i közel-keleti háborúban Izrael által elfoglalt területek de facto helyzetét. Izrael ugyanis e háború nyomán szerezte meg egész Jeruzsálemet, és nyilvánította a zsidó állam fővárosává. A tengernyi kommentár közül csak egyet idézek röviden, azt, amit a mértékadónak tekintett Neue Zürcher Zeitung ír – éppenséggel a bejelentett amerikai elnöki szándék nemzetközi fogadtatásról: „a nemzetközi reagálások skálája Izraelt leszámítva a bíráló jellegűtől a megértést nem tanúsítóig terjed”.