Az Európai Örökség cím várományosa a pesti, Dohány utcai zsinagóga
A december 7–8-án megtartandó milánói Európai Kulturális Fórum lesz a nyitóeseménye a kulturális örökség európai évének, melyet 2018-ban EU-szerte mindenütt megünneplünk majd. Az eseménysorozat nyitányaként az Európai Bizottság által kinevezett független testület ma bejelentette, mely európai helyszíneknek javasolja odaítélni az Európai Örökség címet. (A kép forrása: http://www.jewishtourhungary.com)
A kitüntető címet olyan műemlékek, természeti vagy urbanisztikai helyszínek, kultúratájak és emlékhelyek nyerhetik el, amelyek emlékei vagy jelképei az európai eszményekért és értékekért folytatott küzdelemnek, illetve az európai történelemnek és integrációnak.
A testület javaslata értelmében az Európai Bizottság az idén kilenc helyszínnek ítéli oda az Európai Örökség címet. Ezek egyike a budapesti, Dohány utcai zsinagóga épületegyüttese. A több mint 150 éves épület a legnagyobb zsinagóga Európában. A komplexum része az ott működő múzeum és levéltár, az I. világháborúban elesett 10 000 magyar zsidó katonának állított emlékmű, a holokauszt áldozatainak nyughelyéül szolgáló temetőkert és a Raoul Wallenberg Emlékpark. A Dohány utcai zsinagóga épületegyüttese az integráció, az emlékezés és a párbeszéd szimbóluma.
A kezdeményezésben részt vevő tagállamok az idén előválogatással 25 helyszínt jelöltek a címre. Közülük a Bizottság által felállított független testület választotta ki azt a 9 helyszínt, amely hivatalosan 2018 februárjában fogja elnyerni az Európai Örökség címet. A díjátadó márciusban lesz Bulgáriában.
- Az Európai Örökség cím nyerteseinek bejelentése
- A kulturális örökség európai évéről szóló weboldal
- 2017. évi Európai Kulturális Fórum
- Az Európai Örökség címről szóló webhely
Uniós oltalmat kapott a Makói petrezselyemgyökér
Az Európai Bizottság jóváhagyta a „Makói petrezselyemgyökér” nevű, oltalom alatt álló új magyar földrajzi jelzés felvételét az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nyilvántartásába. A „Makói petrezselyemgyökér” a Petroselinum crispum var. tuberosum fajtába tartozó makói petrezselyem gyökerét jelöli, amely krémfehér színű, egyenes és sima felületű, tömött szövetű és édeskés ízű. A kellemes illatú és zamatú gyökér hossza meghaladja a 30 cm-t, vállátmérője pedig eléri a 3 cm-t.
A petrezselyemgyökeret a tekintélyes zöldségtermesztési múltú makói kistérségben termesztik. A tájkörzet talaját a medrét változtató Maros folyó hordaléka alakította ki, legfontosabb kőzete a legfelső sárgaföld, vagy lösz, ennek elmállásából keletkezett a jellemzően kitűnő termőerejű talaj. A makói gazdák a környezeti adottságokkal összhangban hozták létre nemesítő munkájuk révén a ma is termesztett petrezselyemfajtát, melynek egyediségét főként magas (átlagosan 35–40%-os) szárazanyag-tartalma és rendkívüli eltarthatósága adja. Utóbbi elsősorban a magas szárazanyag-tartalomra és a széles gyökérnyakra vezethető vissza. A két tényező együttes hatása, hogy a makói petrezselyemgyökér kifejlett állapotában a mínusz 10–20 °C hőmérsékletet is elviseli, és optimális körülmények között akár egy évig is tárolható.
A „Makói petrezselyemgyökér” nevű, oltalom alatt álló új földrajzi jelzés mellett több mint 1415 védett termék szerepel már a DOOR adatbázisban, melyben az oltalom alatt álló eredet-megjelölések, az oltalom alatt álló földrajzi jelzések és a hagyományos különleges termékek egyaránt fellelhetők.
A „Makói petrezselyemgyökér” a DOOR adatbázisban
A minőségi mezőgazdasági termékekre vonatkozó uniós védjegyek
