A bécsi Der Standard Paul Lendvai írását közli arról a magyarországi vitáról, amelynek alapkérdése, hogy szabad-e a demokratikus ellenzéknek összefognia a Jobbikkal a Fidesz legyőzése céljából. Lendvai ismerteti Heller Ágnes filozófus azon véleményét, hogy a Jobbik megváltozott, ezért mindenkinek „orrát befogva”, a Jobbikkal együttműködve meg kell ragadnia a legutolsó lehetőséget a Magyarország számára tragikus következményekkel járó, további több évtizedig tartó Fidesz-uralom megakadályozására.

Heller nincs egyedül – írja a Der Standard veterán publicistája, és felhívja a figyelmet arra, hogy például Medgyessy Péter volt kormányfő, illetve Teplán István természettudós is fordulatot lát a Jobbiknál, és a legnagyobb veszélynek a Fidesz-uralom tartósságát tekintené.

Lendvai idézi Debreczeni Józsefet, aki két Orbán-életrajznak is a szerzője, és „rablóbandaként működő Orbán-rezsimről” ír. Az osztrák lap kommentátora ugyanakkor figyelmeztet arra: bumerángnak is bizonyulhat a „szociálliberális egységfront a Jobbikkal”, mert a Jobbik elveszítheti jobboldali radikális peremszavazóit, a baloldal pedig elveszítheti választóinak kemény magját a Jobbikkal való flört miatt. Ebben az esetben – írja Paul Lendvai – a most 54 éves Orbán Viktor, akit a szóbeli figyelmeztetések ellenére sem fenyeget a Nyugat, a Kelet pedig udvarol neki, tovább élvezhetné abszolút uralmát.

A Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása Orbán Viktornak német politikusok körében indított mosolyoffenzívájáról közöl cikket. A magyar miniszterelnök nincs a legjobb baráti viszonyban Angela Merkellel, de megtalálta annak a módját, hogyan gyakoroljon befolyást Németországra: a kancellár megkerülésével egyes tartományi vezetőkkel ápol kapcsolatot – állapítja meg a Politico. Felhívja a figyelmet arra, hogy Orbán és más magyar kormányzati tisztségviselők az elmúlt hat hónap során Szászország, Szász-Anhalt, Bajorország, Hessen és Baden-Württemberg tartományi vezetőivel találkoztak. A német föderális rendszerben a tartományi miniszterelnököknek és regionális pártvezetőknek nagy a befolyása – jegyzi meg a Politico.

A lap idézi Milan Nicet, a Német Külkapcsolatok Tanácsának elemzőjét, aki szerint a magyar kormányfő a tartományokban valószínűleg több pragmatizmussal, üzleties szemlélettel találkozott, és kevesebb emberi jogi, politikai bírálattal szembesült. 

A német tartományokban tett látogatásai során Orbán Viktor azon túl, hogy az ottani regionális politikusokat győzködi, közvetlenül is szól a német közvéleményhez, a helyi lapoknak adott interjúk formájában – írja a Politico. Ezeknek az interjúknak az a közös üzenete, hogy „hadd járjuk a magunk útját, és egyébként nyitottak vagyunk az üzletelésre”.

„Bár mi vagyunk a kisebbek, Németországnak tisztelettel kell bánnia Magyarországgal” – idézi a Politico a Passauer Neue Pressének október végén adott interjút, amelyben a magyar miniszterelnök azt is mondta, nem akarnak mást, pusztán annyit, hogy hagyják a magyar állampolgárokat dolgozni.

Szövetségi szinten 2015 óta nem volt Orbánnak kétoldalú találkozója Merkellel – emlékeztet a brüsszeli kiadású amerikai lap, és hozzáteszi: a Merkel–Orbán-viszony lehűlésére utal az is, hogy idén lemondták a Német–Magyar Fórumot, amit a kilencvenes évek óta minden esztendőben megtartottak.

A cikk kitér arra, hogy Orbán nem csupán az őskonzervatív bajor CSU-ban népszerű, hanem néhány más, kereszténydemokrata tartományi vezető körében is. Szászországban azonban ellentmondásosra sikeredett Orbán látogatása: a Zöldek Pártja és a Baloldal elítélte, hogy CDU-s politikusok „fraternizáltak” az emberi jogokat lábbal tipró jobboldali populista magyar vezetővel.

Mike Pence amerikai alelnök december közepén esedékes első izraeli és egyiptomi látogatása jó alkalom arra, hogy reflektorfénybe kerüljön a közel-keleti keresztények elleni népirtás és a vallási kisebbségek üldözésének az ügye – írja a The Hill című amerikai lap, amely elsősorban a kongresszus – innen a Capitolium-dombra utaló lapcím –, valamint az amerikai szövetségi kormányzat ügyeire összpontosít.

Az «iszlám állam», mint szervezet iraki és szíriai visszavonulása korántsem jelenti azt, hogy a közel-keleti keresztények helyzete rendeződött – írja a The Hill, és felhívja a figyelmet arra, a keresztény menekültek félnek beköltözni még az ENSZ menekülttáboraiba is, mert ott a többségben levő muszlimok  támadásaitól tartanak.

Az amerikai lap szerint a magyar kormány által nyújtott, korlátozott mértékű támogatáson felül csak vallási alapon álló karitatív szervezetek segítik a közel-keleti keresztényeket. Pence amerikai alelnök októberben ennek a helyzetnek a megváltoztatását szorgalmazta, az Egyesült Államok élére akar állni a vallási üldözöttek megsegítésének. A The Hill szerint ehhez a többi országnak is csatlakoznia kell, miként az amerikai szenátusnak sem lenne szabad tovább halogatnia az ezzel kapcsolatos törvény megszavazását.