Becsapós és drága lehet a fekete péntek

A G DATA arra figyelmeztet, hogy a fekete péntek – és a közelgő karácsonyi ünnepek – alkalmával megszaporodnak a hamis internetes áruházak. Ezek jó esetben csak silány minőségű terméket szállítanak, rossz esetben viszont a reménybeli vásárló bankkártya-adatait is ellopják, e-mail címét pedig levélszeméttel árasztják el.

Kétszázezer forintos notebook fél áron, márkás póló ezer forintért – csak két példa a tipikus internetes átverésre. A külföldi internetes áruházakban rengeteg termék érhető el csábító áron, de megrendelhetők-e biztonságosan? A G DATA szakértői öt szempontot ajánlanak a vásárlók figyelmébe.

A weboldal megbízhatósága – Jellegzetes átverési forgatókönyv, hogy a Facebookon találkozunk egy rendkívül kedvezőnek látszó hirdetéssel – miután a legnagyobb közösségi oldal a becsapós hirdetések egyik legaktívabb kiszolgálója lett. A hirdetésre kattintva általában egy vonzó weboldalra lehet eljutni, ahol a kiszemelt áru könnyen megrendelhető. Ilyenkor minden esetben érdemes ellenőrizni a weboldal hírnevét. Erre léteznek speciális szolgáltatások is, mint a Web of Trust, de az is elég lehet, ha a Google-ben rákeresünk az adott webáruház nevére, webcímére.

Próbáljunk vásárlói véleményeket találni, olvassunk bele fórumokba. Ha a keresés eredményeként sok panasszal szembesülünk, vagy a találatok között többször előfordul a „scam” (átverés) kifejezés, inkább álljunk el a vásárlástól. Mindehhez természetesen fontos a nyelvtudás, így ha nem beszéljük jól az adott nyelvet, inkább maradjunk a hazai webshopoknál.

Csak biztonságosan – Mind a magyar, mind a külföldi webáruházak esetén érdemes megtartani az alapvető biztonsági javaslatokat. Először is a böngésző címsorában keressük a böngészési forgalom titkosítását jelző „https-kapcsolatot (lakatikon vagy zöld https felirat), és csak akkor vásároljunk, ha adatainkat titkosított kapcsolaton keresztül adhatjuk meg. Emellett kizárólag a saját, vírusirtóval védett számítógépünket és otthoni hálózatunkat használjuk fizetésre, és ne adjuk meg bankkártyánk adatait más számítógépén vagy internetkávézóban. Vírusirtóból érdemes olyat választani, amely tartalmaz a fizetések biztonságát védő technológiát. Ilyen a G DATA BankGuard, amelynek az az előnye, hogy a saját böngészőnket használhatjuk a fizetésre, de más vírusirtó szoftverek fejlett és fizetős verziói is nyújtanak védelmet a kémprogramok ellen egy speciális böngésző segítségével.

Ázsia és az Egyesült Államok – Amikor nem az Európai Unióból rendelnek, sokan hajlamosak elfelejteni, hogy például a Kínából vagy az Egyesült Államokból érkező küldeményekre az áru értékétől függően meg kell fizetni a vámot és az áfát is. Régebben működött az a kiskapu, hogy a feladó ajándékként vagy alacsony értékű küldeményként postázta a csomagot; mára a vámügyintézést végző szállítócég számára számlával kell igazolni a vásárlást. Az ügyintéző így a csomag valódi értéke után fogja kiszámítani a vám és az áfa értékét, mindehhez pedig még a szállítás értéke is hozzáadódik. A folyamat végére számottevő lehet a különbség az eredeti ár és a fizetendő összeg között.

Mennyibe kerül a visszaküldés? – Minél távolabbról rendelünk, annál drágább lehet az, ha a terméket vissza kell postázni az áruház részére. Ezzel a kockázattal is érdemes számolni, mivel egy pár ezer forintos árucikk visszaküldésének költsége Kínába akár a termék értékét is elérheti.

Vásárlás gyűjtőoldalakról  – A népszerű nemzetközi gyűjtőoldalak közül a legnagyobb az eBay, az Amazon és az AliExpress (az Alibaba kiskereskedelmi oldala). Ezek különböző vásárlási garanciákat biztosítanak. Az eBay esetében például, ha más terméket kapunk, mint amit rendeltünk, akkor visszakapjuk a pénzünket, és a visszapostázás költségét is az eladó fizeti. Fizetési szolgáltatóként pedig a PayPal is nyújt bizonyos garanciákat (visszatérítés járhat például, ha rossz terméket kapunk, vagy a termék a szállítás közben megsérül), így ha van rá lehetőségünk, akkor fizetési módnak érdemes ezt választanunk a közvetlen kártyás fizetés helyett.

Kávé- és noteszgép fillérekért?

Az alábbi hirdetésekkel a Facebook böngészése közben találkozhatunk. Az első weboldalon kávégépeket lehet „vásárolni”, méghozzá rendkívül nagy kedvezménnyel: egy félmilliós gép már 40 ezer forint alatt megvásárolható. Egy megszólalásig hasonló weboldalon pedig ugyanezeket a gépeket árulják ugyanilyen kedvezménnyel. Amikor azonban a webcímeket ellenőrizzük egy whois szolgáltatás segítségével, akkor hamar kiderül, hogy az egyiket október végén, a másikat pedig novemberben, csak néhány nappal ezelőtt jegyezték be. Emellett az oldalak megbízhatatlanságára utal az is, hogy a Google keresőjébe a webcímeket beírva semmilyen más találatot nem kapunk, csak az adott webáruházakat.

Ugyanez a helyzet a 600 ezer forintról 60 ezerre leárazott gamer notebookkal, pedig az Intel Core i7 processzor, a videokártya, a 16 GB DDR4 memória és a 256 GB-os SSD meghajtó igencsak vonzó ajánlat lenne ezen az áron, még akkor is, ha felújított készülékről van szó. A domén nevét ellenőrizve azonban erről a webáruházról is kiderül, hogy csak október végén nyitották, a webcímre keresve pedig egy olyan fórumra vezető linket is találunk, ahol figyelmeztetnek az átverésre.