A nőket érő online bántalmazás riasztó következményei

Az Amnesty új kutatása bemutatja a közösségi médiában megjelenő bántalmazások és zaklatások nőkre gyakorolt hatását. Nők a világ minden tájáról stresszről, szorongásról és pánikrohamokról számoltak be az internetes zaklatások következtében.

A szervezet megbízásából az IPSOS MORI végzett közvélemény-kutatást 18–55 éves nők körében Dániában, Olaszországban, Új-Zélandon, Lengyel-, Spanyol-, Svédországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban.

A nyolc országban élő megkérdezett nők közel negyede (23%) számolt be arról, hogy legalább egyszer tapasztalt online zaklatást vagy bántalmazást, Olaszországban ez a nők hatodát, az Egyesült Államokban harmadát érintette. A nők 41%-a legalább egy alkalommal úgy érezte, hogy a fizikai biztonsága is veszélybe került.

“Az internet ijesztő és mérgező hely lehet a nők számára. Nem újdonság, hogy a nőgyűlölet és a zaklatás gyakori jelenség a közösségimédia-felületeken. A kutatás azt mutatja be, hogy milyen káros következményei vannak a nők ellen az online térben elkövetett zaklatásoknak” – mondta Azmina Dhrodia, az Amnesty International technológiával és emberi jogokkal foglalkozó kutatója.

“A rémálom nem ér véget azzal, ha kijelentkezel. Képzeld el, hogy halálos fenyegetéseket kapsz vagy azt írják neked, hogy meg fognak erőszakolni, amikor megnyitsz egy alkalmazást, vagy állandóan attól rettegsz, hogy a privát képeidet a hozzájárulásod nélkül terjesztik. Az online zaklatás legnagyobb veszélye, hogy nagyon gyorsan képes eszkalálódni – egy zaklató tweetből percek alatt könnyen juthatunk el egy célzott gyűlölet-cunamiig. A közösségi média cégeknek el kell kezdeniük komolyan foglalkozni a problémával.”

Stressz, szorongás és pánikroham

Az Amnesty által megkérdezett nők magukat átlagos internet használóként írták le.

• Az online zaklatást tapasztaló nők közel fele (46%) mondta azt, hogy a zaklatás vagy bántalmazás nőgyűlölő vagy szexista volt.
• A megkérdezettek ötöde (Olaszországban 19%) és negyede mondta, hogy a zaklatás fizikai vagy szexuális fenyegetést tartalmazott.
• 58% a válaszadóknak számolt be rasszista, szexista vagy homo-, illetve transzfób tartalmakról.
• A nők 26%-ának valamilyen személyes vagy személyazonosításra alkalmas adatát is megosztották (az úgynevezett “doxing” jelenség vagyis személyes dokumentumok szivárogtatása).
• A megkérdezettek több mint fele (59%) szerint a zaklatás vagy fenyegetés számára teljesen ismeretlenektől származott.

Az online bántalmazásoknak nagyon káros pszichológiai következményei lehetnek.

• A megkérdezettek 61%-a mondta, hogy a zaklatás eredményeképpen csökkent az önbizalma vagy teljesen elvesztette a magabiztosságát.
• Több mint felük (55%) tapasztalt stresszt, szorongást vagy pánikrohamot.
• 63%-uk nem tudott rendesen aludni az online bántalmazás vagy zaklatás miatt. Az új-zélandi megkérdezettek 75%-a nyilatkozott így.
• 56% mondta, hogy a zaklatások után hosszabb ideig nem volt képes összpontosítani.

A némító hatás

A közösségi média, különösen a nők és sérülékeny csoportok tagjai számára, nagyon fontos felület, ahol a véleménynyilvánításhoz való jogukat gyakorolhatják. Az online erőszak és zaklatás e jog ellen intézett közvetlen támadás.

A megkérdezett nők több mint háromnegyede (76%) nyilatkozott úgy, hogy a támadás után változtattak a korábbi felhasználói szokásaikon. 32%-uk nem osztott meg többé olyan tartalmat, amelyből kiderült volna a véleménye különféle kérdésekben.

“A közösségi média erősíti a véleménynyilvánítás szabadságát, például az információhoz való hozzáférést. De a mindennapos diszkrimináció és nők elleni erőszak a digitális világba is beszivárgott, ezért nagyon sok nő inkább nem vesz részt a közösségi beszélgetésekben vagy öncenzúrát alkalmaz a magánélete és személyes biztonsága érdekében.” - mondta Azmina Dhrodia.

A megkérdezettek közel negyede mondta azt, hogy volt olyan, hogy a zaklatás miatta a családjuk biztonságát is veszélyben érezték.

A közösségimédia vállalatok nem tesznek eleget

Az online zaklatás és bántalmazás minden formájára, a súlyosságuknak és típusoknak megfelelő, választ kell találniuk a kormányoknak és a cégeknek.

A felmérés országaiban a nők túlnyomó többsége elégedetlen a kormánya reakcióival, különösen igaz ez Svédországra, ahol ötször több nő elégedetlen, mint elégedett (57%). Az Egyesült Királyságban élő nők harmada, az amerikai és új-zélandi nők 32%-a szerint a rendőrség nem tesz eleget az online zaklatások megfékezésére.

A kutatásból az is kiderül, hogy az érintettek szerint a cégeknek is többet kellene tennie. Csak a megkérdezettek 18%-a mondta, hogy nagyon, meglehetősen vagy teljesen elégedett a vállalatok által tett lépésekkel.

“Ezeknek a cégeknek is tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat, köztük a véleménynyilvánítás szabadságát. Mindent el kell követniük, hogy a nők is szabadon és félelem nélkül használhassák a közösségi médiát” – mondta Azmina Dhrodia.

A véleménynyilvánítás szabadsága természetesen kiterjed a sértő, felkavaró és szexista véleménynyilvánításokra is. De nem terjed ki a gyűlölet vagy erőszak propagálására és terjesztésére. Sőt, ezt a jogot minden embernek egyformán kell élveznie, ami azt jelenti, hogy a nőknek is joguk van szabadon, félelem nélkül részt venniük az online és offline térben.

A közösségi média felületek egyértelművé tették, hogy nem tolerálják a nemi vagy egyéb tulajdonságon alapú zaklatásokat, itt az idő tehát, hogy ez a valóságban is így legyen. Lehetővé kell tenniük az egyéni felhasználóknak is, hogy blokkolják, elnémítsák és szűrhessék az őket elérő tartalmakat, így a nők (illetve általában a felhasználók) egy kevésbé mérgező és káros online térben létezhetnek.

A cégek által alkalmazott moderátorok képzésének pedig arra is ki kell terjednie, hogy észleljék és kiszűrjék a nemi vagy más védett tulajdonság alapú zaklatásokat a felületeiken.

Az Amnesty felszólítja a kormányokat, hogy biztosítsanak megfelelő jogszabályi környezetet és képzéseket, hogy megelőzhető és kezelhető legyen a nők elleni online zaklatás jelensége. Azonban nagyon fontos, hogy ez nem járhat a véleménynyilvánítási szabadság aránytalan és jogsértő korlátozásával. Az online erőszak elleni küzdelmet nem lehet kifogásként használni arra, hogy korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát.

Módszertan: A felmérést az IPSOS MORI készítette. Az online, kvóta alapú kérdőívre épülő kutatásban minden országban ötszáz, 18–55 év közötti nőt kérdeztek meg az IPSOS online rendszerének a segítségével. A kvótákat minden egyes országban életkor, régió és kereset alapján határozták meg a már ismert népességbeli arányok figyelembevételével. Az adatokat a Rim weighting módszerrel súlyozták, hogy az esetleges előítéleteket korrigálni lehessen. A kutatást úgy állították össze, hogy mindegyik országban reprezentatív legyen a nők tekintetében. A hibahatár országonként 3–4% között változik. Összesen 4000 nő vett részt a kutatásban 8 országból. Közülük 911 mondta, hogy már volt áldozata online bántalmazásnak vagy zaklatásnak, közülük 688-an mondták, hogy ez valamely közösségimédia-felületen történt.

Ország	A megkérdezett 18–55 éves nők száma	Azoknak a száma, akik online bántalmazást vagy zaklatást tapasztaltak	Azoknak a száma, akik a közösségi médiában tapasztaltak online bántalmazást vagy zaklatást
Egyesült Királyság	504	106	85
Egyesült Államok	500	167	139
Új-Zéland	500	142	116
Spanyolország	500	94	68
Olaszország	501	81	62
Lengyelország	501	86	56
Svédország	500	147	99
Dánia	503	88	63