Pénzen vett állampolgárság – korrupciós árnyék
Csatlakozhassanak az energia- vagy vámunióhoz azok az országok, amelyek kézzelfogható eredményeket értek el az EU által elvárt reformokban. Hozzanak létre egy pénzügyi alapot Ukrajna, Grúzia és Moldova támogatására. Továbbra is nyomást kell gyakorolni Oroszországra ahhoz, hogy megoldódjanak a konfliktusok az EU keleti szomszédságában.
A keleti partnerség novemberi csúcstalálkozóján szülessék döntés az EU keleti szomszédjainak pénzügyi támogatásáról - kéri az EP.
A képviselők a ma elfogadott állásfoglalásukban üdvözölik, hogy számos területen látványos előrelépés történt a keleti partnerség legutóbbi, 2015-i rigai csúcstalálkozója óta. Kiemelik, hogy Grúzia, Ukrajna és Moldova különösen értékes eredményeket ért el a reformok végrehajtásában, így az EU-val kötött társulási megállapodás részeként élvezhetik a szabadkereskedelmi térség és a vízummentesség által nyújtott előnyöket.
A képviselők egyértelmű stratégiát kérnek a jövőbeni együttműködésre és nyomatékosítják, hogy az Európai Unió nem köt átfogó megállapodást olyan országokkal, amelyek nem tartják tiszteletben az EU alapvető értékeit, vagy megfélemlítik az emberijog-védőket és újságírókat.
A keleti partnerség november 24-i csúcstalálkozójára a képviselők az alábbi ajánlásokat teszik:
• Hozzanak létre egy pénzügyi alapot Ukrajna, Grúzia és Moldova támogatására, amely főként a magán- és állami beruházásokra összpontosítana a társadalmi és gazdasági infrastruktúra fejlesztése végett.
• A reformok területén kézzelfogható eredményeket felmutató tagállamok számára hozzák létre a „keleti partnerség plusz” modelljét, hogy ezeknek az államoknak lehetőségük legyen a vám- vagy energiaunióhoz, a digitális unióhoz, sőt, akár a Schengeni-övezethez vagy a roaming-mentes zónához csatlakozásra.
• Támogassák azokat a gazdasági reformokat, amelyek célja, hogy fokozatosan megszüntessék a monopóliumokat, korlátozzák az oligarchák szerepét és megelőzzék az adóelkerülést és pénzmosást.
• A tagállamok közösen tartsák fenn a nyomást Oroszországgal szemben, ezzel segítve a konfliktusok megoldását Kelet-Ukrajnában, a megszállt abháziai és dél-oszétiai térségben, valamint Moldova esetében a Dnyeszteren túli területen.
• Fontolja meg az EU az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) fegyveres rendőri missziója bevetésének támogatását Kelet-Ukrajnában.
Az állásfoglalást 519 igen 114 nem szavazat és 47 tartózkodás mellett fogadta el a Parlament.
A 2009-ben alapított keleti partnerség célja, hogy az EU elmélyítse politikai és gazdasági kapcsolatait Azerbajdzsánnal, Belarusszal, Grúziával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával.
|
• |
|
|
• |
|
|
• |
|
|
• |
Szoros figyelemmel kell kísérni a jogállamiságot Máltán
Kezdődjék párbeszéd a jogállamiságról. Többet kell tenni a pénzmosás, korrupció, és állampolgársági kötvényüzlet átláthatóságával kapcsolatban. Be kell vonni az Europol-t Daphne Caruana Galizia meggyillkolását felderítő nyomozásba.
Máltának meg kell erősítenie a jogállamiság helyzetét, a Bizottságnak pedig szoros figyelemmel kell kísérnie a fejleményeket a bűnüldözés pártatlanságáért. Az állásfoglalás felszólítja a Bizottságot, hogy folytasson párbeszédet a máltai kormánnyal a jogállamiság működéséről és ellenőrizze, hogy Málta megfelel-e a pénzmosási és banki tevékenyégre vonatkozó irányelvnek és egyéb szabályoknak.
Az EP szerint Máltán veszélyeztetheti a bűnüldöző és igazságügyi szervek függetlenségét, hogy a magánérdek túlzott mértékben befolyásolja a közösségi döntéseket. A képviselők szeretnének tisztán látni a harmadik országok polgárainak árult állampolgárság esetében, ezen felül pedig az Europol bevonásával zajló független vizsgálatot követelnek Daphne Caruana Galizia újságírónő meggyilkolásával kapcsolatban.
A Parlament szerint az utóbbi évek máltai fejleményei súlyos aggályokat vetettek fel a jogállamisággal, a demokráciával és az alapvető jogokkal kapcsolatban, egyebek között a média szabadságát és a rendőrség és a bírói kar függetlenségét illetően, amit az Europol, az EP Pana bizottsága és újságíró szervezetek is alátámasztanak. Súlyos probléma, hogy a máltai rendőrség nem vizsgált ki számos súlyos vádat a korrupcióval, a pénzmosás elleni szabályok és a bankfelügyeleti kötelezettségek megsértésével kapcsolatban - ez pedig szintén veszélyezteti a jogállamiságot.
A képviselők szerint árnyék vetül a máltai kormány által létrehozott befektetői programra, amelynek keretében harmadik országbeli állampolgárok máltai állampolgárságot és így uniós polgárságot kapnak. Arra kérik a Bizottságot, hogy szoros figyelemmel kísérje a programot, mivel egy 2016-i kiszivárgott jelentés aggályokat vetett fel az ügyvitel közben elkövetett lehetséges korrupcióval kapcsolatban.
Dömping - szigorúbb szabályok az európai munkahelyek védelmében
Megerősített kereskedelemvédelem a dömpingelt áruk ellen. Bevezetik a szociális és környezetvédelmi kritériumokat. Segítséget kapnak a kisvállalkozások, nem lesz extra teher a cégeken.
A képviselők szerdán megszavazták a dömpingelt áruk és az államilag támogatott export elleni új szigorúbb jogszabályokat.
Az EU a dömping megelőzésére a világon elsőként követelné meg kereskedelmi partnereitől, hogy tartsák be a vonatkozó nemzetközi szociális és környezetvédelmi egyezményeket. Ennek célja az európai munkahelyek és cégek védelme a tisztességtelen versennyel szemben olyan országok esetében, amelyek masszívan beavatkoznak a gazdaság életébe.
A szabályozás új elemei:
• figyelembe veszik, hogy a szociális és környezetvédelmi szabályok be(nem)tartásának milyen hatása van az exportáló ország áraira,
• az Európai Bizottság ország- és iparági jelentéseket készít, az uniós cégek a dömpingre vonatkozó panaszbejelentésnél ezekre támaszkodhatnak,
• nem lesz extra teher a cégeken az eljárások során,
• segítséget kapnak a kisvállalkozások az ügymenetben,
• a szakszervezetek is hozzátehetik véleményüket a nyomozások aktáihoz.
A Parlament ma a Tanáccsal kötött megállapodást támogatta, amit 554 szavazattal 48 ellenében 80 tartózkodás mellett fogadtak el. A rendelet akkor lép életbe, miután a Tanács is hivatalosan jóváhagyta és a szöveg megjelent az EU hivatalos lapjában.
Az európai cégeknek főleg az acél- és alumíniumiparban, a kerékpár-gyártásban, a napelemek, kerámiák, üveg, papír és cementáruk piacán kell mesterségesen alacsony árakat kínáló külföldi versenytársakkal megküzdeniük. Az új jogszabály azt az importot célozza, ahol az árak az állami beavatkozás miatt nem piaciak.
Járóka Lívia (EPP) és Fabio Castaldo (EFDD) lesznek a Parlament új alelnökei Pelczné Gáll Ildikó és Alexander Lambsdorff helyett. Járóka 2004-től már volt parlamenti képviselő. Az EPP magyar képviselőjét 290 szavazattal választották alelnöknek. Castaldót (EFDD, Olaszország) 325 szavazattal választották alelnöknek. Az elnököt, 14 alelnököt és 5 kvesztort magában foglaló elnökség felelős a Parlament belső ügyeinek irányításáért.
